Tisztelgés a 125 éve született Fábry Zoltán előtt
A stószi remete születésének 125. évfordulója előtt tisztelegve az idén a megszokottnál korábban rendezték meg a Fábry Zoltán Közéleti és Irodalmi Napokat Szepsiben, illetve Stószon. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kiemelte, közösségeink feladata, hogy – Fábry szavaival élve – felépítsék magyarságunkat, emberségünket, világunkat.
Fábry Zoltán születésének 125. évfordulója alkalmából Vox Humana címmel kiállítás nyílt, majd konferenciát tartottak, melyen Máté László Fábry hagyatékáról értekezett. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott A stószi remete és a nemzet címmel tartott előadást, Bukovszky László nemzeti kisebbségekért felelős kormánybiztos a 2021-es népszámlálásról, Péti Márton, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökhelyettese a Kárpát-medencei magyarság jövőképéről beszélt. Ezt követően a résztvevők megkoszorúzták Fábry Zoltán szepsi mellszobrát, majd Stószon emlékeztek meg és tisztelegtek Fábry Zoltán munkássága előtt. A rendezvény második napján az érdeklődők autóbuszos honismereti sétát tehettek a történelmi Sárosban és Szepességben.
Mint mondta, gyakran von párhuzamot Fábry Zoltán és gróf Esterházy János között, akik a barikád két oldalán állva megmutatták, hogyan lehet emberileg tisztességesnek maradni, és a mai napig példát mutatnak számunkra.
Máté László emlékeztetett, az elmúlt 50 évben nem tudtunk mit kezdeni Fábry Zoltán hagyatékával. Az előző rendszerben az ideológiai megkötések miatt, jelenleg pedig a különböző támadások és félreértelmezések miatt, ugyanis a ‘90-es évektől kezdődően a szerzők nem nagyon ismerték a Fábry-életművet, nem ismerték azt a miliőt, ahol ez született, sem az üzenetét, amely ma is aktuális. Felidézte hagyatéka megőrzésének mérföldköveit, kiemelve egyebek mellett a Fábry-napokat, a stószi emlékházat, kapcsolatát a magyar közösségekhez az anyaországban és annak határain túl, európai-ságát. Az utóbbi kapcsán megjegyezte, erről kevés szó esik.
Utólagosan nagy csalódás, hogy az Európai Unió mindenfajta kisebbségekkel foglalkozik, csak éppen a őshonos kisebbségekkel nem.
Hangsúlyozta, Fábry emlékét intézményes szinten kellene őrizni, kapcsolatot tartva és együttműködve a tudományos intézetekkel, a stószi emlékházat pedig jobban be kellene kapcsolni a kulturális turizmusba. Előadása végén Máté László egy meglepetéssel is szolgált: átadta Fábry Zoltán 270 levelét, amelyeket Arató Máriának írt 1956 és 1970 között, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a hagyaték tovább gyarapodik majd, hisz sok levél van még magánkézben.
Szili Katalin elmondta, arra próbálja keresni a választ napjainkban, a 21. században, hogy van-e aktualitása Fábry Zoltánnak, miben fogalmazható meg az ő gondolatainak eredetisége, van-e feladata ma az értelmiségnek, s ha igen, mi az.
Hangsúlyozta, Fábry legszebb gondolatai a békéről és a szabadságról szólnak, s a Vox humanának napjainkban is van értelme, hisz ahogy ő fogalmaz, a sovinizmus ellenszere csak a humanizmus lehet, az embertől emberig terjedő szolidaritás és becsületesség.
Kiemelte, Fábry szavaival „magyarságunkat, emberségünket, világunkat magunkban kell felépíteni”, ez pedig nemcsak az egyének, hanem a magyar közösségek feladata is. Most, a 21. század elején az a kérdés, van-e erő és elszántság bennünk, hogy ezt a közös világot felépítsük.
Ebből fakad az is, ami a mai üzenetét jelentheti: ezt a közös sorsot csak együtt tudjuk megélni, megépíteni, mégpedig azzal a megbékéléssel, ami az egyének és a közösségek egyenjogúságán alapszik, egymás identitásának tiszteletével, aminek abban kell megnyilvánulnia, hogy mindenki megélhesse saját identitását, nyelvét, kultúráját, hagyományait – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott.
– Tennünk kell azért, hogy a Kárpát-medencében olyan megbékélés szülessen, ahol mindenkiben megvan az a belátás és felismerés, hogy sorsközösségben vagyunk, hogy ebben az Európában, ebben a globális világban csak úgy fogunk tudni gyarapodni, boldogulni és mindannyian együtt élni, ha meg tudjuk találni az egymás tiszteletén és a szolidaritáson alapuló együttműködést. Ebben az anyaországon kívül élő közösségeinknek óriási szerepük van – hangsúlyozta Szili Katalin.
Megjelent a Magyar7 2022/33. számában.
