Tarczy Lajos emlékoszlopa - Hetény
Tarczy Lajos, a 19. század jeles filozófusa, természettudósa, a Pápai Reformárus Kollégium tanára, a Magyar Tudományos Akadémia tagja Hetényen született. Itt járt elemi iskolába, Komáromban érettségizett, teológiai és filozófiai tanulmányait Pápán végezte, majd Bécsben és Berlinben tanult fizikát és matematikát.
1833-tól haláláig, 48 éven keresztül volt a pápai kollégium tanára. Először filozófiát tanított, de ettől eltiltották, és csak természettudományt taníthatott. Tanártársával ujjászervezte, modernizálta az iskolát, ahol nyomdát alapított. Az oktatás mikéntjét is megreformálta, az addigi gyakorlattól eltérően diákjaitól nem a tananyag visszamondását várta el, hanem önálló gondolkodásra sarkallta őket. Sokoldalú esztétikai és irodalmi nevelést folytatott.
1841-ben megalapította a főiskolai Képzőtársaságot, amelynek első tanárelnöke lett. A Képzőtársaság hamarosan Pápa egyik szellemi központjává vált, itt kezdte pályáját többek között Petőfi Sándor, Jókai Mór és Orlai Petrich Soma is.
Jókai ezt írta róla: „Tarczy Lajos volt az egyik legkitűnőbb tanár a főiskolában. Ő magyarázta a természettant és a felsőbb mathesist, tankönyve ma is használható. Hát még az előadása! Azt élvezet volt hallgatni. Ő maga megteremtette a főiskola phisicum-museumát, s experimentátiói bűvészestélyek számba mentek.” Petőfi így emlékezett rá: „a derék Tarczy az, kinek mindent köszönhetek.”
Tarczy Ljos számos természettudományi tankönyvet írt, amelyekkel részt vállalt szaknyelv kialakításában. Munkája elismeréseként az MTA 1838-ban levelező, majd 1840-ben rendes tagjai sorába választotta.
1992-ben Hetény község egy emlékoszlopot állított neves szülöttjének, és a magyar tannyelvű alapiskola felvette Tarczy Lajos nevét.
Az emlékoszlopon található dombormű és az emléktábla Nagy János szobrászművész alkotása.
Megjelent a Magyar7 2025/19. számában.
