Szent Katalin és Szent Borbála szobra - Körmöcbánya
Körmöcbánya egyik legismertebb műemléke az 1465–1485 között épült Szent Katalin-templom. A várhegyen épült, annak domináns építménye. Mind a jobb, mind a bal oldalon kápolnákat építettek a szentélyhez, a délinek két mérmíves ablaka és fölötte három befalazott gótikus ablaka van.
A szentély hálós boltozata három egységből áll. A királyi karzatot csillagboltozattal fedték, ám a bordák itt is, akárcsak a szentélyben különleges módon egy fecskefarokhoz hasonló alakzatban végződnek.
A templomban a karzat alatt látható Szent Katalin és Szent Borbála gótikus faragott szobra, melyek eredetileg oltárszobrok voltak.
Szent Katalin a legenda szerint a bálványok tiszteletére rendezett áldozatokon keresztényként nem akart részt venni, ezért börtönbe vetették és ötven tanult férfiút küldtek hozzá, hogy a pogányság számára megnyerjék, de a jámbor szűz oly bölcsességgel védelmezte hitét, hogy mind az ötvenen keresztényekké lettek.
Ezért lett Szent Katalin a filozófusok és a tanuló diákok védőszentje.
Először kerékbe akarták törni (ezért ábrázolják kerékkel), amely azonban darabokra tört, ezért lefejezték. Alexandriában, 305. november 25-én halt meg, ezért ez lett az emléknapja.
Szent Borbála a bányászok, tüzérek, ágyú- és harangöntők védőszentje, keresztény vértanú, a tizennégy segítőszent egyike. Ünnepnapja december 4-e.
Apja pogány volt, aki meg akarta óvni a lányát, ezért egy toronyban nevelte.
Mégsem tudta teljesen elzárni a világtól, Borbála titokban kereszténnyé lett. Ez akkor a Római Birodalomban bűnnek számított. A provincia praefectusa, Martinianus elé vitték, aki kegyetlenül megkínoztatta, de Borbála hű maradt a hitéhez. Végül lefejezésre ítélték, amelyet az apja hajtott végre.
Megjelent a Magyar7 hetilap 47. számában.
