2025. október 20., 14:16

Szénássy Zoltán sziklaszilárd értékrendje

Szerencsésnek tartom magam, mert komáromi gimnazistaként olyan legendás kiválóságok gyarapították a tudásomat és erősítették a nemzettudatomat, mint Gáspár Tibor, Oláh Ilona és Szénássy Zoltán. Közülük az utóbbi, a többkötetes íróként és helytörténészként is ismert személyiség 100. születésnapjáról október 10-én tanterem-névadóval, másnap pedig múzeumi emléktábla-avatással emlékeztünk meg.

szénássy
Fotó: Nagy Miskó Ildikó

Dr. Szénássy Zoltán 1960 és 1991 között oktatta és nevelte az ifjúságot.

Mivel nem volt hajlandó reszlovakizálni, ezért a háború után nem taníthatott, évekig segédmunkásként dolgozott. Csak 1949-ben, a magyar pedagógiai intézmények újranyitása után tölthette be tanítói hivatását, közben a pozsonyi Comenius Egyetemen magyar–történelem szakos diplomát szerzett, később doktorált

– kezdte a visszaemlékezést Andruskó Imre igazgató abban a földszinti tanteremben, amelyet a jubiláns családtagjainak a jelenlétében róla neveztek el.

– Negyvenkét évnyi pedagógiai munka után vonult nyugdíjba, de továbbra is „néptanítóként” élt. Az ecsetelt érdemei közül kiragadok párat. 1949-ben alapító tagja volt a Csemadoknak, 1989-ben kezdeményezte a komáromi Klapka-szobor eredeti helyén való felállítását, valamint emlékoszlop állítását Szent István királynak és az 1848–49-es magyar szabadságharc helyi várvédő hőseinek. 2000-ben újraalapította az 1911-ben megalakult Jókai Egyesületet, amelynek előbb elnöke, majd tiszteletbeli elnöke lett.

komárom
Fotó:  Nagy Miskó Ildikó

Dr. Szénássy Zoltán szépírói munkássága mellett széles körű publicisztikai tevékenységet folytatott, előadásokat tartott Szlovákia-szerte, Magyarországon és Erdélyben.

– Műveiben Komárom és környéke helytörténeti emlékeit, kimagasló személyiségeit, a városhoz kötődő történelmi eseményeket ismertette meg az olvasókkal. Munkája elismeréséül 1993-ban Észak-Komárom, 1998-ban Neszmély, 2000-ben pedig Dél-Komárom képviselő-testületétől Pro Urbe díjat kapott. A felvidéki magyarság érdekében kifejtett több évtizedes, áldozatos tevékenységével 2009-ben kiérdemelte a Pro Probitate – Helytállásért díjat. 2012. augusztus 20-án Orbán Viktor miniszterelnök néhai Szénássy Zoltán részére a Külhoni Magyarságért díjat adományozta. Ez a tabló is hirdesse a dicsőségét! – zárta ünnepi beszédét Andruskó Imre igazgató.

Keszegh Margit, a Jókai Egyesület elnöke is a legendás pedagógus értékes szellemi örökségére hívta fel a figyelmet, amit tovább kell adniuk a fiataloknak.

– Sziklaszilárd értékrendet képviselt, ami életre szóló útravalóval szolgált a tanítványainak – emlékeztetett Keszegh Margit hozzátéve, hogy a Jókai Egyesület első száz évét is feldolgozta.

A családja nevében Ildikó lánya halk szavú, de szigorú és következetes emberként jellemezte édesapját, aki gyermekeinek megmutatta, mi az érték, mivel érdemes foglalkozni, és beléjük nevelte azt is, hogy a tetteikért vállalják a felelősséget. Mivel a Himnusz hallatán mindig elérzékenyült, a teremavató az ünnepi szalagátvágás után annak közös eléneklésével zárult.

Múlt szombaton emléktáblát helyeztek el a Kultúrpalota hátsó falára Szénássy Zoltán tiszteletére. A Szénássy családból gyermekei, Ildikó és Zoltán Keszegh Margittal, a Jókai Egyesület elnökével és Paterka Pál múzeumigazgatóval együtt leleplezte az emléktáblát, amelyet egy rokonuk, Barta Péter iparművész Ryšavý Boldizsár, helyi kőfaragóval együtt készített. Ünnepi beszédet mondott Keszegh Béla polgármester, a Jókai Egyesület részéről közreműködött Farkas Adrianna és Szénássy Tímea, tovább két gimnazista és a Gaudium Vegyes Kar, Stirber Lajos, a Magyar Kultúra Lovagja vezényletével.

Megjelent a Magyar7 2025/41. számában.

Megosztás
Címkék