Identitáspolitika és újságírás a napjainkban, avagy könnyebb volt-e a harcos amerikai magyaroknak – megjelent a MAGYAR7 41. száma

Az apa férfi, az anya nő: ténymegállapítás vagy vitaalap? A Metszet őszi évadának első vitaestjén a Robert Fico által kezdeményezett alkotmánymódosítást járta körül Deme Dániel szerkesztő, újságíró, Farkas Zsolt katolikus plébános, Hunčík Péter író, pszichiáter és Lajos P. János újságíró. Van-e a nemi identitáspolitikának az alkotmányban és hova vezethet a hagyományos értékek megkérdőjelezése.

Azt, hogy az alapvetően jó projektnek indult Európai Unió vezetése teljes tévúton jár, jól érzékeltetik az olyan nyilatkozatok is, hogy az orosz–ukrán háborúban Ukrajna nyerésre áll, ahogy azt a koppenhágai EU-csúcson is hallhattuk. Ne találgassuk most, hogy aki így véli, mit fogyaszthatott előtte, mindenesetre az ilyen vágyvezérelt gondolkodásnak meglehetősen nagy a politikai kockázata, miközben maga Ukrajna is egyre agresszívabb azokkal szemben, akik ezt merik nem így gondolni, írja Győzelem helyett című külpolitikai jegyzetében Kocur László.

Mindenkinek meg kell vívni a mindennapi harcot. A brüsszeli vezetés feladja az Európai Unió alapértékeit és kettős mércét alkalmaz a tagállamokkal szemben – állítja az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára. Zsigmond Barna Pált az EU mélyülő versenyképességi gondjai mellett a felvidéki magyar közösség helyzetéről és a jövő évi magyarországi választások esélyeiről is kérdezte Kolek Zsolt.

Brüsszel nem fizet, tehát mi fogunk? Nyilván, mert valakinek ki kell egyenlítenie a számlát. A kormány hónapokon át azzal nyugtatta a lakosságot, hogy a háztartások jövő évi energiatámogatását „nem a költségvetésből, hanem Brüsszelből” fedezik majd. Az Európai Bizottság azonban közölte, az uniós pénzek nem használhatók fel közvetlen rezsikompenzációra. Honnan lesz tehát 435 millió euró a magas energiaárak kompenzálására? A kérdésre Rajkovics Péter keresi a lehetséges válaszokat.

Érdekes és tanulságos tanulmányt tett közzé Tárnok Balázs, a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének kutatási igazgatója a Fórum Társadalomtudományi Szemle legfrissebb, idei harmadik számában. A tanulmány fő célja, hogy bemutassa az Egyesült Államokban a múlt évszázad ötvenes éveiben alakult Csehszlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmánya (CSMNB) munkáját, illetve annak Szlovákiai Magyarok Nemzeti Bizottmányaként (SZMNB) történt folytatását. Somogyi Szilárd: Magyar érdekérvényesítési törekvések Amerikában.

Október 10-12-e között Balatonalmádi adott otthont a negyedik alkalommal megrendezett Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozónak. A tanácskozás első napján a Kárpát-medencei Magyar Újságíró-egyesületek Közössége (KMÚEK) ünnepelte fennállásának huszadik évfordulóját. Az elhangzottakat és történéseket Kolek Zsolt foglalta össze Kulcsszerep a magyarság megtartásában címmel.

Utazás a díj körül. Krasznahorkai László Nobel-díja kapcsán lapunk főmunkatársa azt írja, balgaság lenne vitatni, hogy Krasznahorkai László jó író. Legalább két-három regénye kiváló. A díjazása körüli vita (mint mindig) ezúttal is a társadalmi elvárások mentén alakult ki, egész pontosan az író magyarságot ért bírálatai miatt. Mert az irodalom is olyan, mint a futball, ahhoz mindenki ért (vagy érteni vél)…

A szerelem sötét verem, tudta ezt Forgách Zsuzsanna (1582–1632) is, akinek a történetét a Leporolt históriákban írta meg Lacza Tihamér.

A világturizmus fejlődésével a szállodák átlagminősége is sokat javult. Ez meglátszik a külcsínen, a szobák minőségén, részben pedig a szállodai személyzet sokszor nem észlelhető háttérmunkájának az eredményeként tapasztaljuk. Egy nyári tunéziai utazás során ezúttal a hoteldolgozók munkáját térképeztem fel. Csermák Zoltán: A láthatatlan „légió” – Háttéremberek a hotelekben. 

Egy titokzatos barlang kálváriája. Számtalanszor tapasztalhattuk, hogy egyes emberi sorsok az idők folyamán furcsa görbék szerint alakulnak. Ilyen eset a természetben is megtörténhet, különösen, ha beleszól az ember. Ennek egyik példája a Pelsőci-fennsík keleti lejtőjén nyíló Leontina-barlang, írja Múltunk rovatunkban Gaál Lajos.

A világ egyik leggyakoribb és legveszélyesebb daganatos megbetegedése a tüdőrák, amelynek előfordulása aggasztó mértékben növekszik. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint 2020-ban mintegy 2,2 millió új esetet diagnosztizáltak, ami riasztóan magas szám. Ez pedig összefügg a radon gáz jelenlétével. A közelmúltban több településen is elkezdték mérni a koncentrációját, írja Dunajszky Éva a Láthatatlan gyilkos a föld mélyéből című írásában.

Méltó síremléket kapott születésének 80. évfordulóján Duray Miklós, a felvidéki magyar közélet ikonikus alakja, az egykori református temetőben, Losoncon. Az emlékhely ünnepélyes avatása október 8-án, a Szövetség a Közös Célokért szervezésében valósult meg. Agócs Szvorák Emese: Több mint kegyeleti helyszín

A dunaszerdahelyi székhelyű Pázmaneum Polgári Társulást húsz évvel ezelőtt, október 2-án Bakán hozták létre papok és világi hívek kezdeményezésére, hogy megteremtsék azt a szellemi és erkölcsi központot, amely a Felvidék magyarságát a keresztény hit és a nemzeti identitás révén összeköti. Erre a jubileumra emlékeztek a napokban, írja beszámolójában Lacza Gergely.

Örök „csakazértis” – Nyolcvanéves Szanyi Mária, a gondolat, a tudás és a tettek embere – olvasható a kerámia plaketten, amelyet Szanyi Mariának ajándékoztak munka- és pályatársai nyolcvanadik születésnapja alkalmából. A neves néprajzos, a Kincskeresők mozgalom alapítója elárulja, őt mindig az örök „csakazértis” hajtotta előre pályája során. Az ünnepségről Szomolai Andrea tudósított.

Szénássy Zoltán sziklaszilárd értékrendje példa ma is. Erre emlékeztek Komáromban 100. születésnapja alkalmából tanterem-névadóval, másnap pedig múzeumi emléktábla-avatással, írja Nagy-Miskó Ildikó.

„A művészet a lélek reflexe”. Saját elmondása szerint annyira rossz gyerek volt, hogy a szülei csak papírral és ceruzával tudták őt megszelídíteni; ha azonban rajzolhatott, angyallá vált. A kiváló festő és grafikus, Pleidell János 110 éve született. Rá emlékezik Kaszmán Zoltán.

Velünk maradsz – emléktábla Pati Károly atyának. Tavaly ilyenkor váratlan hirtelenséggel költözött az örök hazába. Hogy szeretetüket kifejezzék a fűriek, emléktáblát helyeztek el a templom falán, és ugyanezt teszik majd a csúziak is, írja Bokor Klára.

A régészeti leletek szerint már több ezer évvel ezelőtt is éltek emberek Tornalja környékén. Ezt több feltárás, köztük a közelmúltban elvégzett ásatások is bizonyítják. Az önkormányzat a város ősi múltja előtt egy új emlékmű felállításával tisztelgett, amelyet az idei Városnapok keretében avattak fel. Virsinszky Tamás: Háromezer éves temetkezési hely Tornalja alatt.

Magyar emlékek a Tátrában címmel jelent meg a Magas-Tátráról szóló eddigi legrészletesebb és legátfogóbb helytörténeti monográfia. Szerzője, Kovács Attila Kassán, a MaJel Rovás Központban mutatta be a kötetet. Fábián Gergely: A megőrzött tudás.

Egy kis eszköz, ami életet menthet. Ez pedig az adrenalin toll. Ki az, AKI segíthet? A kérdésre Csoltko Katalin válaszol orvosi rovatunkban.

Kiszucai-hegyvidék – Trencsén határvidékén járunk a Hazajáróban, majd Fekete Norbert kacsamájas finomsággal lepi meg az olvasókat. További állandó rovatunk az Autó, amelyben ezúttal a Škoda Scala Drive 130 Plus 1.0 /85 kW MT autót tesztelte Vas Gyula. 

Édesapja nyomdokaiban.A Bari Krisztián név hallatán sokaknak eszébe jut az édesapa, a legendás Bari Jenő, akit a rajongók csak „a Csallóközi Romárióként” emlegettek. A fiatal balhátvéd azonban már nem csupán az örökölt hírnévvel hívja fel magára a figyelmet, Zsolnán alapemberré vált. A liga egyik legjobb balhátvédjeként bizonyít, és egyre emlékezetesebb pillanatokat szerez a pályán. A felejthetetlen gólokról, eddigi zsolnai pályafutásáról és a jövőről is kérdezte Ondík Gábor.

Megosztó új szabályok az NB I.-ben a címe Mátis Rudolf írásának. A szezon kezdete előtt jelentette be a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), hogy az új idénytől bevezeti a „magyar- és fiatalszabályt”, az egyes pénzügyi juttatásokat pedig ehhez fogják kötni. Az alábbi előírások azóta is napi szinten beszédtémát szolgáltatnak a magyar futballközegben, tehát nem arattak osztatlan sikert.

A MAGYAR7 41. számának hátlapján Máriássy István márkusfalvi síremlékét találják.

Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.