Senki sincs egyedül, az odafigyelés fontos! Faluvezetőket kérdeztünk
Ahány település, annyi szociálpolitika. Egy azonban biztos, minél kisebb egy falu, annál tisztábban látni, ki és mikor szorul segítségre, hol és min lehetne javítani. Egységes recept nincs, de a segítő szándék minden önkormányzatban megvan. Ki ne szeretne elégedett és összetartó közösségben élni? Ezekben a vészterhes időkben talán még az eddiginél is nagyobb szükség van arra, hogy az emberek jobban odafigyeljenek egymásra. A polgármesterek pedig nyitott szemmel járnak és azon fáradoznak, hogy megtalálják a kiutat minden nehéz helyzetből. Legalábbis ez derül ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket faluvezetőkkel folytattunk az emberek megsegítése témakörében.
Béna hatszáz lelkes település a Losonci járásban, Nógrád és Gömör határán. Lakosainak 30-40 százaléka a roma közösséghez tartozik. Mindez pedig hatással van a település szociális helyzetére is.
„Eléggé komplex módon kezdtem el kezelni a helyzetet 2018-ban, amikor polgármester lettem. Fülektől délre, magas munkanélküliséggel küszködő régióban fekszik a településünk. Ezért ragadunk meg minden lehetőséget a munkahely-teremtésre. Tavaly sikerült regisztráltatnunk az ún. integrációs szociális vállalkozást, aminek segítségével próbálunk hátrányos helyzetű embereket alkalmazni. Elsősorban vállalkozóknak nyújtunk szolgáltatásokat.
Jóval több plusz munkával jár, hiszen lényegében még egy önálló vállalkozás működését menedzselni kell a község mellett, azonban nemcsak a foglalkoztatás területén, hanem a közbeszerzéseknél is nyújt ez a forma kihasználható előnyöket a község részére” – tudjuk meg Marcinkó Zoltántól, a falu polgármesterétől.
Hozzáteszi rögtön: nem titkolt céljuk, hogy az embereket hozzászoktassák a munkához, a rendszerességhez, ahhoz, hogy az elvégzett munka után fizetést kapnak. Elsősorban fiatalokat alkalmaznak. Három szociális terepmunkás is dolgozik a faluban, akik a polgárok ügyes-bajos dolgait, hivatalos ügyeit intézik, amit szintén egy projekten keresztül finanszíroznak. Megjegyzi még, hogy Bénán mindig is békességben éltek együtt a romák és magyarok. Az elvándorlás, az elköltözés viszont komoly gond. Sokan másutt keresik a boldogulást, mert a térségben igencsak szűkösek a lehetőségek.
„Néhány évig működtettük a gondozószolgálatot is a szociális minisztérium projektjén keresztül, három kliensről gondoskodott két ápolónk, teljes munkaviszonyban. Jelenleg ez szünetel, nincs rá igény. Sajnos, ennek az is az oka, hogy sok idős lakosunk hunyt el a koronavírus következtében.
– ecseteli helyzetüket a faluvezető. Olyan dolgokban is kérik a lakosok a segítségét, ami egyáltalán nem tartozik a hatáskörébe.
Marcinkó Zoltán a jövőt illetően nem túl optimista. Úgy véli, novemberre országszerte súlyos gondokkal szembesülnek majd az önkormányzatok. A községek most, a választások előtt nem akarnak megszorító intézkedéseket hozni, sem adót emelni. Pedig a költségeik csaknem duplájára emelkedtek a tavalyihoz képest, ugyanolyan költségvetés mellett. És jövőre még siralmasabb állapotok köszönthetnek be.
Az ötszáz lelkes alsócsallóközi kis falu, Kolozsnéma 90 férőhelyes idősotthonnal rendelkezik, de nem csak ebben merül ki a szociális gondoskodás a településen, derül ki mindabból, amit Szalay Rozália polgármestertől hallottunk.
– meséli.
Az intézményt 2002-ben vette át a falu, amikor a munkanélküliség még jóval magasabb volt, mint jelenleg, mivel az intézményben 46 munkahely van. Ezeket pedig igyekeznek a község lakosaival betölteni. Kolozsnémának az idősotthonban dolgozókkal együtt 60 alkalmazottja van.
A polgármester szerint bár nem a legmodernebb az idősotthon épülete, a személyzet szívét-lelkét kiteszi, hogy az idősek jól érezzék magukat. Hordják őket fürdőbe, kirándulni, programokat szerveznek számukra. Azt szeretnék, hogy az ott lakók ne érezzék azt, hogy ők most már feleslegesek. Akár kertészkedhetnek is, és van két kutyus is, amiket kedvükre kényeztethetnek. A panziós rész pedig, ahol a jobb karban lévő idősek élnek, kimondottan tetszetős. De a falu lakosairól sem feledkeznek meg.
– sorolja.
Szalay Rozália 32 éve polgármester és a kezdetektől arra törekedett, hogy aki a községházára bármilyen problémával bekopog, annak segíteni tudjanak. Meggyőződése, hogy a kis faluban azért van a községháza, hogy segítsen, ahol tud, s összetartsa a népet. Szerencsére az elmúlt évtizedekben ki is derült, hogy ez egy összetartó közösség, hiszen az emberek egyetlen hívó szóra hajlandók munkát és energiát fektetni Kolozsnéma épülésébe-szépülésébe. Mint mondja, valahova tartozni kell, és ezt náluk érezni lehet.
Dercsikán, az alig 500 lelket számoló dunaszerdahelyi járásbeli településen is odafigyelnek a rászorulókra. Jelenleg egy hátrányos helyzetű ember van, akinek évente egyszeri anyagi segítséget nyújtanak. Előtte hosszú évekig két családot segítettek ezzel az összeggel.
„Amikor hivatalba kerültem, akkor még 330 euró volt ez a juttatás, amit 400-ra emeltünk. Az idősgondozásban közvetlenül nem veszünk részt, kis falu lévén, egyelőre erre még nem mutatkozott igény. Két gondozó van most községünkben, de ők a munkaügyi hivatalon keresztül végzik tevékenységüket. Mi csak az igazolást adtuk arról, hogy szükséges a gondozás. Az idősek megbecsüléseként minden évben tartunk nyugdíjasnapot, habár ez most már kétszer elmaradt. De a kis ajándékokat akkor is eljuttattuk idős polgárainkhoz” – tudjuk meg Fekete Gábortól, a község polgármesterétől.
Természetesen szívesen segítenek az időseknek vagy rászorulóknak akkor is, ha valamit hirtelen el kell végezni. De ilyen kérésekkel csak elvétve fordulnak hozzájuk. Ilyenkor a falu alkalmazottaira lehet számítani. Mint megtudtuk, anyagi támogatást nem szívesen kérnek a szorult helyzetbe került emberek, de az önkormányzat fel van készülve arra, hogy szükséghelyzetben segítő jobbot nyújtson.
Apró település révén Dercsikán minden egyes újszülöttnek nagyon örülnek. Az új jövevényekhez személyesen látogat el a polgármester egy csokor virággal és 50 eurós ajándékutalvánnyal.
Úgy gondolom, ez így intimebb és biztonságosabb mintha névadót tartanánk, főleg az ilyen járványos időkben” – teszi hozzá a polgármester.
Bár a Covid az utóbbi két évben szinte mindenre rányomta a bélyegét, a családias, jó hangulatú bográcsnapot a nyarak végén meg tudták tartani. Az összetartozást és közösségépítést szolgálja a templom udvarán az esti énekléssel, zenéléssel, teázással összekötött adventi gyertyagyújtás is, amit a járvány miatt eddig csak egyszer tudtak korlátozások nélkül megtartani. Fekete Gábor azonban bízik abban, hogy ez is hagyománnyá válik a jövőben.
