Béna

A község a Füleki-medence déli részén, a Bénai-patak mentén fekszik, az Ajnácskői-hegység nyugati lábánál, a Losonc-Salgótarján vasútvonal mentén (megállóhely, személyforgalom 2011 óta nincs), Fülektől 6 km-re délkeletre, Salgótarjántól 20 km-re északra. Zsákfalu, közúton a 71-es (Losonc-Sátorosbánya) útról leágazó 1 km-es mellékúton közelíthető meg. Határának, mely 200-490 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, mintegy felét erdő borítja. Északról Fülek, nyugatról Fülekpüspöki, délről Ragyolc, északkeletről Gömörsíd, keletről Csomatelke községekkel határos. Nyugati határa a 71-es út vonalán húzódik. Északi, nyugati és déli határa Gömör-Kishont és Nógrád megyék történelmi határát alkotja.

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig a (változó területű) Losonci járáshoz (1951-1960 között a kis időre helyreállított Füleki járáshoz). 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe (6,48 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

1910-ben 410, 1921-ben 418, 1938-ban pedig 498, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét (77,4 %) napjainkig megőrizte, a szlovák nemzetiségűek aránya 2011-ben 9,8 % volt, a nemzetiségükről nem nyilatkozók aránya pedig 12 %. A lakosság csaknem fele (45,9 %) a roma etnikumhoz tartozik. A túlnyomó többség (83,8 %) római katolikus vallású.

A település a 13. században keletkezett, 1371-ben "Bezin" néven említik először, de már 1240-ben szerepel birtokként "terra Baldun" alakban. 1427-ben az adóösszeírásban "Nagbelna" alakban szerepel. Névelőtagja megkülönböztetés a 14. században keletkezett Kisbelnától, mely nemesi község és a füleki váruradalom része volt. Nagybelna a Rátold nemzetségé, majd a 15. századtól Derencsényieké, majd a 16. század végétől a Lorántffyaké. A 17. században a harcokban a település elpusztult. 1773-ben 22 adózó jobbágytelke volt. 1828-ban 36 házában 423 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1877-ben sikertelenül kérvényezte Gömör-Kishonttól Nógrád megyéhez csatolását. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott.

A községben magyar alapiskola és óvoda egyaránt működik. Urunk mennybemenetelének szentelt római katolikus temploma 1896-ban épült szecessziós stílusban. A falu fölött magasodó Bénai-sziklák mállott lávafolyama 1993 óta tájvédelmi körzet 7,1 hektáros területen.