Kolozsnéma

Klížska Nemá
község
magyar lakosság 1910
100%
927
magyar lakosság 2021
84%
378
Népesség: 502
Terület: 11,95 km²
Tszf. magasság: 111 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94620
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Alsó-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Csallóközi járás nagyközség

Az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 16 km-re délkeletre, Komáromtól 29 km-re nyugatra, Gönyűvel szemben, a Duna bal partján fekszik a történelmi Komárom vármegye területén. 2006 óta a Morava hajó biztosítja a kishatárforgalmat Gönyű felé. Keletről Nagykeszi, nyugatról Komáromfüss, délről Gönyű és Nagyszentjános községek határolják. Áthalad rajta a Nagykeszit (6 km) Füss-sel (5 km) összekötő mellékút. Érinti a Duna töltésén haladó Duna-menti nemzetközi kerékpárút.

Közigazgatás

A Nyitrai kerület Komáromi járásához tartozik. 1920-ig Komárom vámegye Csallóközi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. Csehszlovákiához kerülve a Komáromi járáshoz tartozott 1923-1949 között, 1949-1960 között pedig a Nagymegyeri járáshoz. Területe minimális mértékben változott 1921-hez képest (11,81 km²-ről 12,04 km²-re).

Népesség

Lakosságának túlnyomó többsége magyar nemzetiségű. A 20. század során lakosságszáma csaknem a felére csökkent. A község lakosságának többsége római katolikus vallású, de jelentős a reformátusok aránya is (20 % 2011-ben).

Történelem

Első okleveles említése 1168-ból maradt fenn villa Néma alakban s ez időben a komáromi vár tartozéka. 1216-ból a Némái Kolosok nevében fordul elő. Némái Kolos Jeromos 1435-ben kap rá királyi adományt. 1522-ben Egyházas-Néma alakban tűnik elő s egy ideig a Vas-nemzetség birtokolja, majd Désy Boldizsár a földesura. A török dúlása után a Lengyel-család kezére kerül, de birtokkal bír itt az idők folyamán a Káldy-család is, majd jórészt a pannonhalmi apátság kerül tulajdonba. Későbbi birtokosok még a gróf Lainberg-, Vigyázó- és Somody-családok is. A szabadságharc alatt ütközet színhelye. Lakói főként halászatból éltek. A községnek két vízimalma volt és itt állt a Duna egyik fontos kikötője is. A trianoni békeszerződésig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. A falu lakói sokáig halászattal és aranymosással foglalkoztak. Határában álltak az egykori Csépánfalva és Simándfalva települések.

Mai jelentősége

Határában (a Duna-parton) ma is jelentős kavicsbányászat folyik. A községben 1962 óta a évente megrendezik a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) járási dal- és táncünnepélyét.