2025. január 11., 08:19

Reviczky Társulás – Az alapító elnökre emlékeztek

A Reviczky Társulás keretében működő Léva és vidéke helytörténeti szakosztály 2025. január 9-én tartotta meg 126. helytörténeti előadását. A Reviczky Házban ezúttal a társaság alapító elnökére, Köveskuti Jenőre emlékeztek, annak születésének 160. évfordulója alkalmából.

Léva
A Köveskuti rokonok és az est szervezői az emléktábla előtt
Fotó: Müller Éva

Müller Péter, a szakosztály vezetője szerint a délután külön értékét adta, hogy a téma előadója, dr. Radics Éva karnagy-zenetörténész egyben Köveskuti Jenő oldalági rokona is. A Grazi Zeneművészeti Egyetem tanára számtalan kordokumentumot felvonultató gazdag vetített képes előadásban mutatta be Köveskuti Jenő tartalmas életét.

Többek között megtudhattuk, hogy Köveskuti Jenő 1865. január 3-án a Tolna megyei Tolnaszántón (ma Koppányszántó), Kutnyánszky József helyi kántortanító és Diószegi Katalin második gyermekeként született. A pécsi tanítóképzőben tanítói, a budai Pedagógiumban tanári oklevelet szerzett. 1891-től a znióváraljai, 1894-től a dévai és 1900-tól a pápai tanítóképző tanára volt. Magyar nyelvet, zenét, kántorképzést és alkotmánytant tanított, az iskolai énekkarok és zenekarok szervezője és vezetője is volt. Pályája kezdetétől pedagógiai szaklapokban publikált, első versei, elbeszélései a Pápai Hírlapban jelentek meg, melynek munkatársa is volt”

– foglalta össze Müller Péter, majd így folytatta: „1906-tól igazgatója lett a lévai tanítóképzőnek, annak új épülete szellemi előkészítője. Az iskola keretein belül csakhamar bevezette a szabadtanítást, majd létrehozta a Lévai Szabadoktatási Egyesületet, 1913-ban pedig a Reviczky Társaságot, hogy az a magyar kultúrát ápolja, terjessze és gyarapítsa.”

Az előadásból az is kiderült, hogy Köveskuti 1919. március 16-án nem volt hajlandó átadni intézményét az új hatalomnak, ezért kiutasították Csehszlovákiából. Ezután Budapesten, a Csalogány utcai Állami Tanítónőképzőben működött, majd szakfelügyelői munkát látott el. Az anyaországban is folytatta rendkívül termékeny népnevelői és alkotói tevékenységét. Számtalan irodalmi esten, de még a Zeneakadémián is fellépett. 1926-ban vonult nyugalomba:

Władysław Reymont lengyel író 1924-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Parasztok című regénye Tomcsányi János aranyosmaróti tanfelügyelő általi nyers fordítását másfél év alatt dolgozta át irodalmi nyelvűvé. Megzenésítette Arany János balladáit, Petőfi Sándor és Vajda János verseit. Színdarabokat ír. Rendszeres irodalmi jellegű előadásait a Magyar Rádió sugározta. 1935-ben hunyt el, a sashalmi temetőben temették el. A sashalmi temető felszámolásakor Köveskuti Jenő földi maradványait exhumálták, 1988-tól Farkasréten van a végső nyughelye.”

Müller Péter kiemelte, hogy 1939-ben a „Légy mindig jó magyar!” feliratú 1919-es, ún. Köveskuti-zászlóval vonultak be az öregdiákok a lévai állomásról nagytalálkozójukra, illetve hogy 1938 és 1945 között a lévai tanítóképző alatti tér viselte Köveskuti nevét.

A Reviczky Házban Köveskuti Jenő gondolati emléktábláját dédunokája, Nagy János és felesége, Márta leplezték le.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.