Rákóczi személye és emléke összeköt - KÉPEKKEL
II. Rákóczi Ferenc személye és emléke összeköt – mondta Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke a fejedelem újratemetésének 120. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen, Kassán. Az ünnepi megemlékezésen, amelyre a fejedelem születésének 350. évfordulójának évében került sor, a Rákóczi Szövetség Kárpát-medencei középiskolai szervezeteinek képviseltében 400 diák és tanár is részt vett, Magyarország, Felvidék, Kárpátalja és a Partium különböző iskoláiból.
A diákok közösen, Rákóczi-portréval és zászlókkal vonultak fel a fejedelem hamvait őrző Szent Erzsébet-dómhoz, ahol Rákóczi emlékére és az emlékezőkért felajánlott szentmisén vettek részt. Az emlékünnepség után megkoszorúzták a dóm külső falán elhelyezett Rákóczi-emléktáblát.
Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke köszöntőjében felidézte, a nagyságos fejedelem 350 évvel ezelőtt született a Kassától alig hatvan kilométerre fekvő Borsiban. Az ő vezetésével zajlott 1703 és 1711 között a Rákóczi-szabadságharc, amelynek leverését követően száműzetésben élt, 1735-ben hunyt el a törökországi Rodostóban. Hamvait 120 évvel ezelőtt hozták haza és helyezték el a kassai Szent Erzsébet-dómban, hatalmas egyházi és világi tiszteletadás mellett.
II. Rákóczi Ferenc egyszerre volt államférfi, hadvezér, szabadságharcos, korának egyik legvagyonosabb embere és istenhívő keresztény gondolkodója. A Rákóczi Szövetség 1989-es magalapítása óta fontosnak tartja a Rákóczi-kultusz ápolását, különösen azt, hogy a fiatalok elé példaképként állítsa személyét
– mutatott rá Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke.
Hozzátette, a Rákóczi vezette szabadságharc, a kuruc hagyományok emléke 300 év elteltével is elevenen él az irodalomban, a zenében, a népdalokban, a közösségi hagyományokban, de összeforrott a tárogatóval is.
– Kuruc szabadságharcosai között a magyarokkal együtt küzdöttek a szlovákok és a ruszinok is, s a fejedelem emlékét és példáját nemcsak mi, magyarok őrizzük, hanem számos szlovák és ruszin népdal, irodalmi mű és néphagyomány egyaránt. Rákóczi személye és emléke összeköt bennünket – hangsúlyozta Csáky Csongor.
– Ma egy olyan államférfira, egy olyan szabadságharcosra emlékezünk, aki 323 évvel ezelőtt kiállt a magyar szabadságért, aki kurucai élén kardot fogott és akinek küzdelme, áldozata, elszánt bátorsága nagyban hozzájárult megmaradásunkhoz, nemzetünk fennmaradásához. Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a Rákóczi Szövetég az ő nevét viselve végezheti tevékenységét, kiemelten a magyar fiatalokért és a külhoni magyarok megmaradásáért – fűzte hozzá.
Végezetül a fejedelmet idézte:
Üzenem a jövőbeli gyermek nemzedéknek Magyarországon, hogy tiszteljék hazájukat és becsüljék, hogy ezen a földön élhetnek. Őrizzétek meg értékeit és emlékeit!”
Ismerjük-e az „igazi” Rákóczit?
Czáboczky Szabolcs kassai történész ünnepi beszédében úgy fogalmazott, nekünk, magyaroknak a Rákóczi név már-már mágikus, s hallatára olyan szavak tolulnak a fejünkbe, mint függetlenség, szabadság, nemzet, összetartozás, közösség. Ugyanakkor a fejedelem születésének 350. évében jogosan vetődik fel a kérdés, ismerjük-e mi az „igazi” Rákóczit.
Emlékezetére rengeteg réteg rakódott, amelyek jelentősen megnehezítik, hogy árnyaltan láthassuk azt az arisztokrata ifjút, aki sok viszontagságon keresztül nyerte meg a magyar nemesek egy részét, hogy a Habsburg-uralmat megtörje. Emlékiratai szerint egy igazságérzetében tántoríthatatlan ember volt, amelyről a szabadságharc bukását követő tettei is árulkodnak, de mégis tudatosította elbizakodottságát, és tisztában volt esendőségével. Az elődeinktől örökölt magyar nemzetképünk és nemzettudatunk egyik nagy rákfenéje talán épp az, hogy az igazságérzet nagyon ritkán párosult az önreflexióval, a hibák beismerésével
– mondta a történész.
Czáboczky Szabolcs megjegyezte, mára már közhelyessé vált a Tamási Árontól származó mondat, miszerint „azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”. Az idegenbe vetődött fejedelem és kísérete a Márvány-tenger partján már 200 évvel az ismert erdélyi író előtt tisztában volt ezeknek a szavaknak a mélységével.
A fiataloknak azt kívánta, hogy ez a néhány nap sok ismeretséget teremtsen, beszélgessenek egymással, forduljanak egymás felé bizalommal.
Legyetek kíváncsiak, járjatok nyitott szemmel a világban, bízzatok egymásban, s ha tehetitek, alkossatok valami közöset. Végül, de nem utolsósorban azt kívánom nektek: az otthon ne csak vágyálom legyen számotokra, hanem megélt valóság. Mert az otthon nemcsak egy földrajzi koordináta, hanem ott van, ahol ismerősen mozgunk, s ahol tudjuk, hogy számíthatunk a közösségünkre, s az is számít ránk. Egyenlően és kölcsönösen
– fogalmazott a kassai történész.
Zarándoklat Rákóczi nyomában
A megemlékezésen részt vevő középiskolások hétvégi programja a sátoraljaújhelyi Rákóczi Táborban, Borsiban és Sárospatakon folytatódott. A fiatalok a Zarándoklat Rákóczi nyomában című program keretében ismerkedhettek meg a fejedelem életének és történelmi örökségének meghatározó helyszíneivel.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2026/46.számában.
