Őfelsége Losoncon
Az elmúlt hetek a Szent Korona jegyében teltek a losonci magyarság körében. Arra emlékeztek ugyanis, hogy 405 évvel ezelőtt, 1621-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem itt őriztette a királyi koronát. A nógrádi város történetében fontos szerepet játszott esemény előtt szentmisével és musical bemutatóval tisztelegtek.
Slavo Marko és Balázs István atyák kezdeményezésére érkezett a városba a magyar Szent Korona hű másolata. Budapestről koronaőrök kísérték a magyar nyelvű szentmisére, amelyet Sipos György plébános celebrált.
– Ez a koronaőrség vállalása, a haza üzenete, amikor akár Magyarországra, akár a határon túli közösségekhez ellátogatunk a koronával Budapestről. Ez meghívásos alapon történik, aminek szívesen eleget teszünk. A magyar Szent Korona abban nagyon különleges, hogy beavató koronáról van szó, tehát csak azt tekintették hivatalosan királynak, akinek a fejét érintette a korona. Csak egyetlen egyszer került a fejére, mégpedig a koronázás alkalmával, és éppen ezért mondjuk azt, hogy a koronának van királya, és nem a királynak van koronája – magyarázta Simon Tamás hagyományőrző koronaőr, a Magyar Királyi Koronaőrök Egyesületének képviselője.
Losoncon és a környéken számos történelmi megemlékezés és emlékhely őrzi a korona kultuszát.
– Tudomáson szerint két éjszakát töltött Losoncon a Szent Korona, amikor Bécsből Kassa felé menekítették. A losonci körforgalomnál lévő saroképületben rejtették el, amit a mai napig koronaháznak hívnak a helyiek. A szentmisén a másolatát helyezték el a koronaőrök az oltár elé, ahol Szent István és Szent László látható. Erős kötődés ez, mert a magyar Szent Korona mindannyiunk számára az egyik legfontosabb szimbólum – hangsúlyozta Csúsz Péter, a losonci Kármán József Alapiskola és Óvoda igazgatója.
A gyerekek szemével
A musical bemutatót a losonci Musical Team tartotta, amely ezúttal Moliére A képzelt beteg zenés elemekkel tarkított vígjátékát, illetve Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című művének musical változatát mutatta be. Összesen huszonhét diák vett részt a produkcióban, akik a Kármán József Alapiskola, valamint az építészeti és a pedagógiai szakközépiskola tanulói.
Az új darabok bemutatását egy-másfél évnyi kemény munka előzte meg. Kovács Csíkány Andrea, a csapat vezetője elmondta, a szereplők péntek délutánonként és szombaton is próbálnak, és a darabválasztás is közösen történik. Általában Andrea ajánlja a lehetőségeket, majd beszélgetnek, ötletelnek, mérlegelnek, hogy melyik musical lenne számukra a legideálisabb. Az idei premiert április 29-én tartották annak tiszteletére, hogy 405 évvel ezelőtt, éppen aznap rejtették el Losoncon a Szent Koronát, de a május 10-i szentmisén is énekeltek részleteket a darabokból.
– Örülök, hogy a díszelőadás a korona losonci őrzéséről szóló megemlékezés-sorozat első része lehetett, és annak is, hogy a szentmisén a korona mellett énekelhettünk – mondta Kamilla Skerlecová.
Antal Dávid számára is nagy élmény volt látni a Szent Korona hű mását. Mint mondta, sokkal szebb volt élőben, mint a képeken.
– Én alakítom Nyilas Misit a Légy jó mindhalálig musicalben, ami nagy feladat volt számomra. Aminek nagyon örülök, hogy az egyik legszebb dalt elénekelhettem a szentmisén is – nyilatkozta Kelemen Nóra Glória, aki testvérével, Olíviával együtt tagja a csapatnak.
Kovács Fausztina Mária számára is nagy megtiszteltetés volt a szentmisén énekelni, és nemcsak a zsoltárt, hanem a musical egyik szép, lírai dalát is.
– Nagy élmény volt, de egész Losonc számára is, hogy a koronaőrök elhozták nekünk a korona másolatát. Érdekes volt látni, hogy 20 percig vigyázzban álltak mellette, majd aztán váltották egymást – avatott be Mária.
Kovács Terézia Bernadettnek a koronával való fényképezkedés különösen tetszett. Rácz Sofiát a korona díszítése fogta meg, és örült annak is, hogy az egyik koronaőr érdekes dolgokat mesélt róla. Segeč Sofi azt emelte ki, hogy a koronaőröknek nagy szép volt az egyenruhájuk is.
A korona menekítésének története
A magyar királyi korona az évszázadok során számos helyen megfordult. Hol az ellenség elől menekítették, hol valamilyen célból „ellopták”, de sokszor politikai okokból vándoroltatták egyik helyről a másikra. 1608. november 19-én Mátyás királlyá koronázását követően az Országgyűlés a Szent Korona őrzési helyéül Pozsony várát jelölte ki, koronaőrré pedig Révay Pétert és Pálffy Istvánt tette meg. Révay ettől fogva egész életét a korona szolgálatának szentelte.
1619-ben Bethlen csapatai elfoglalták Pozsonyt, és a Szent Korona az erdélyi fejedelem birtokába került; a császári hadak előretörése miatt 1621 áprilisában Kassára menekítik. Ezen az úton Losonc volt az egyik állomás. Bethlen így kívánta megvédeni a magyar államiság legfőbb szimbólumát, és biztosítani saját pozícióit II. Ferdinánd császár ellenében. A békekötést követően Bethlen visszaadta a koronát a császári biztosoknak, majd Trencsénen át visszaszállították a pozsonyi várba.
Szent István öröksége és a keresztény magyar állam gondolata ma is szilárd alapot jelent a nemzet számára. A Szent Korona pedig nem csupán egy történelmi ereklye, hanem az összetartozás, a folytonosság és a megmaradás örök szimbóluma.
Az írás megjelent a Magyar7 2026/21. számában.
