Reménykedő reménytelenség, a lágyítójel hullámai és a futballnagykövet álma – megjelent a MAGYAR7 21. száma

Nézve a közösségi médiát, sokan rástartoltak a hangulatgyártásra, mert vágynak a villanófényre. A támogatási rendszert kriminalizálva, a politika természetes kapcsolódási pontjait relativizálva rágalmaznak, megbélyegeznek, számonkérnek, vádaskodnak, mindent és mindenkit, aki az elmúlt években hitt abban, vagy tett azért, hogy a konzervatív világnak is legyen tere, írja Árokásók című vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő.

Az úszori lángosügyről, a Magyar-kormányról, Robert Fico a „második születésnapjáról” és a keleti határainknál becsapódó drónokról szól Kocúr László heti politikai összefoglalója Egy lágyítójel hullámai címmel.

Pekingi csúcs: stabilitás vagy irányított rivalizálás? Donald Trump amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök kétnapos pekingi csúcstalálkozója történelmi esemény, amely azonban aligha zárta le az amerikai–kínai versengést, sokkal inkább egy új kérdést vetett fel a világ egésze számára: vajon a két nagyhatalom által hirdetett „stratégiai stabilitás” fékezi a rivalizálást, elfedi azt, esetleg – ami talán a legveszélyesebb – mások felett születő kétoldalú alkuk sorozatává alakítja, írja külpolitikai jegyzetében Sullivan Ferenc.

Mit kell tennie a Magyar Szövetségnek, hogy eljuttassa az üzeneteit azokhoz, akik elfordultak a politikától? Mire elég, és mire nem a politikai kommunikáció? Miért kell az önkormányzati választások előtt országos kampányt folytatni? Milyen árat kell szabni az ellenzéki pártokkal való együttműködésnek? Miért nincs már perspektívája a szlovák sovinizmusnak? Erről kérdezte Kolek Zsolt Öllös László politológust a Már nincs perspektívája a szlovák sovinizmusnak című interjúban.

A hazai szociális rendszer történetének egyik legjelentősebb kísérlete kezdődött idén májusban. A Szociális Biztosító tájékoztatja az ügyfeleit, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után milyen összegű nyugdíjra számíthatnak. Az erről szóló értesítést a hónap folyamán megküldi a mintegy 3,5 millió biztosítottnak. Rajkovics Péter: Nyugdíj-előrejelzés

Amikor Gubík László, a Magyar Szövetség elnöke bejelentette, hogy a párt sem a Smerrel, sem a Republikával nem kíván összebútorozni, a felvidéki magyar liberálisok azonnal elkezdtek pezsgő után nyúlkálni. Hát akkor kivel? Természetesen a progresszív liberálisokkal! Mert ha az egyik oldallal nem, akkor a másikkal muszáj összeborulni. A gondolatmenetet tovább folytatja lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly a Csalók, vagy csak „botladozók”? című publicisztikájában.

Tervezett zavarkeltés lehet a mondvacsinált vádak mögött. Lapunk 19. számában beszámoltunk arról, hogy Dunaszerdahely polgármestere, Hájos Zoltán hogyan látja azt a támadást, amely a Szlovák Értelmiségi Társulás (Združenie slovenskej inteligencie – ZSI) részéről érte azoknak a településeknek a nagy részét, amelyek magyarországi testvértelepülésük partnereként részt vettek a magyar Kulturális és Innovációs Minisztérium által szervezett Magyarország Ifjúsági Fővárosa 2026 elnevezésű versenyen. Somogyi Szilárd folytatja a témát Fülek polgármesterével, akit már ki is hallgattak ebben a témában.

Talán mások is úgy vannak vele, hogy Tihany nevének hallatán automatikusan az apátság és a levendula jut az eszükbe. Ezért is voltam csalódott, amikor először jártam a településen, mert sokkal több levendulára számítottam. Főleg az után, hogy a légvonalban 25 kilométerre fekvő Kőröshegy levendulását is bejárhattam. Nos, miután azonban eljutottam a tihanyi Illatok Házába, egyszerre mindent megértettem. Zsebik Ildikó: Illatok Háza.

Hiába járta meg a kollektív bűnösség ügye többször is Brüsszelt, a Velencei Bizottságot és az ilyen-olyan egyéb fórumokat, a vége az lett, hogy Uniónk bölcsen tagállami belüggyé tette a nemzeti kisebbségek jogait, jogállását és helyzetét. Manapság pedig megint el lehet kobozni magyar ingatlanokat… N. Gyurkovits Róza: Reménykedő reménytelenség.

Telcs Ede (1872–1948) szobrászművész sokoldalú és szakmai körökben nagyra tartott alkotó volt, aki számos híres emberről készített szobrot, például Ferenc József császárról. De hogyan fogadta az alkotót a császár? Megtudják Lacza Tihamér írásából, amelynek címe: Vigyék innen ezt a maskarát!

Május 21-e nevezetes dátum történelmünkben. 1849-ben e napon vették be a diadalittas honvédek Budavárát. Hatvanhét esztendővel később, élete legnagyobb győzelmének évfordulóján halt meg a 99 éves Görgei Artúr honvédtábornok, s május 21-e a magyar honvédelem napja. Jelen írás három, Felső-Magyarországhoz köthető ’48-as személy életét idézi fel, akik Kossuth tisztjei voltak, ám 1849 utáni pályájuk érdekesen alakult. Babucs Zoltán: Honvédsorsok.

Legendák a vár körül, fiatalok a csillagok alatt. A nagykövesdi vár legendái régi történeteket őriznek, a falu mai fiataljai pedig azt mutatják meg, hogyan lehet ebből az örökségből élő közösséget teremteni, írja Hudák Katalin.

Harmincegyedik alkalommal rendezte meg a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a felvidéki magyar pedagógusok legnagyobb múltú, legjelentősebb szakmai összejövetelét Rozsnyón. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Országos Találkozójának része volt egy szakmai konferencia, valamint átadták a szakmai szövetség díjait is. 2026-ban a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjat Bolla Károly kapta. Fábián Gergely: Felkészülni a jövőre, együtt, magyarul.

Az elmúlt hetek a Szent Korona jegyében teltek a losonci magyarság körében. Arra emlékeztek ugyanis, hogy 405 évvel ezelőtt, 1621-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem itt őriztette a királyi koronát. A nógrádi város történetében fontos szerepet játszott esemény előtt szentmisével és musical bemutatóval tisztelegtek, tudjuk meg  Agócs Szvorák Emese Őfelsége Losoncon című beszámolójából.

Ahol a hősöket nem felejtik, ott mindig lesznek újak. Méltóságteljes megemlékezéssel, az esős időjárás ellenére is nagyszámú érdeklődő részvételével avatták fel hétvégén az újjáépített rimaszombati hősi huszáremlékművet az alsópokorágyi temetődombon, adja hírül Virsinszky Tamás.

Újraérteni egy alkotót, egy szuverén, kósza lángelmét nehéz feladat. A Madách-díjas szlovákiai magyar író, Talamon Alfonz idén lenne hatvanéves. Pályatársai, barátai szerint szabad szellem, bámulatos elme volt, aki csak úgy bekopogott az éjszaka közepén, mert éppen meg akarta osztani magvas gondolatait valakivel. Hol vagy, Fonzi? címmel tudósított Szomolai Andrea a megemlékezésről.

A Magyar Alkotó Művészek Szlovákiai Egyesülete (MAMSzE) rendezésében május 15-én nyílt meg a hanvai László Ottó mesterkovács Tűzben edzett című csodálatos kiállítása a komáromi Limes Galériában. A kihalófélben levő mesterséget művészi szinten űző tehetség először mutatkozott be a Duna-parti városban, ahol a nagy sikere után, remélhetőleg jövőre újabb munkáit tárja az érdeklődők elé. Nagy-Miskó Ildikó: László Ottó tüzes varázslata Komáromban.

Matyó Márió, a Magyar Állami Operaház tenor énekkari művésze az Ipoly mentéről indulva, mérnöki tanulmányait hátrahagyva talált rá hivatására. Kaszmán Zoltán készített vele interjút, amelyben az alapozás fontosságáról, a legmeghatározóbb mestereiről, valamint arról a belső útról vall, amely a pozsonyi konzervatóriumtól a budapesti operaszínpadig vezette. A jó alapokra várat lehet építeni.

Régóta sejtetteék, de most már tudják biztosan, hogy az éberhardi kastély helyén valaha egy vár állt. A régészek 2026 tavaszán végzett kutatásai során előkerültek a középkori vízi vár első tárgyi bizonyítékai, írja Dunajszky Éva A középkori Csallóköz egyetlen vára című cikkében.

Ahol nem csak a „folyékony kultúrát” szívhatjuk magunkba. A nyárasdi Nagy Marián közel tíz évig vezette Dunaszerdahelyen a Zerda Pub 1250 sörözőt, amely a város egyik közkedvelt szórakozóhelye volt. A létesítmény ma is működik, csak közben tulajdonosváltás történt. Tavaly azonban Marián úgy gondolta, hogy Nyárasdon is nyit egy szórakozóhelyet, Narias 1113 Pub néven, írja Lacza Gergely.

A védőoltás haszna – egészségesebb emberiség. A világ népességének egészségi állapota nem épp kecsegtető, de a védóoltások szerepe megkérdőjelezhetetlen, írja az orvos, Csoltkó Katalin.

Az itáliai Pármát többnyire „egynapos” városnak tartják, pedig sok a látnivaló, s köztük magyar emlékek is feltűnnek falai közt. Párma palotái francia hatásra világossárga színben, majd osztrák hatásra sötétebben pompáznak; címerében és zászlajában is a sárga dominál. Csermák Judit: A sárga szín városa, Párma.

Egy, megérett a… cseresznye és a meggy. Vagy ha pontos szeretnék lenni, akkor még csak most érik, de már bemutatok két új receptet, hogy felkészülve várhassuk a szezonjukat, írja lapunkban Balogh Tímea.

Révkomáromtól Londonig, a felvidéki focipályáktól az Európa-bajnokságig – Priskin Tamás bejárta a csúcsokat, de sosem felejtette el, honnan indult. Címlapunkon a magyar válogatott korábbi alapembere ma már futballnagykövetként és leendő sportmenedzserként dolgozik a magyar sport jövőjéért. Ondík Gábor: Álmok a pályán és azon túl.

Története során ötödször, 2013 után ismét bajnoki címet ünnepelhetett a Győri ETO, s ezzel megszakította a Ferencváros hét éve tartó egyeduralmát az NB I-ben, írja Mátis Rudolf a 13 év után bajnok az ETO című cikkében.

A MAGYAR7 21. számának hátlapján Károly Róbert megkoronázását ábrázoló szepeshelyi templomi freskó látható.