2020. december 6., 08:16

Nővérképzést indítanának a Selye János Egyetemen

Régi álom válna valóra, ha a Selye János Egyetemen lehetőség lenne magyar nyelvű diplomás nővérek képzésére. Az intézmény névadójának egykori tanítványa, Szabó Sándor professzor kezdeményezése nyomán jelenleg a hosszadalmas folyamat előkészítési fázisánál tartanak.

Fotó: Nagy-Miskó Ildikó
Hiányzó szakfelelősök

Ennek a Református Teológiai Karon lehetne biztosítani a feltételeit, mondta Lévai Attila, a teológiai kar dékánja, aki szerint ez jól kiegészítené a már meglevő missziológia, diakónia és szociális munka szakot.

Több évvel ezelőtt jó pár alkalommal az egyetemünkön vendégeskedett és előadásokat tartott az a Szabó Sándor professzor, aki egyike volt egyetemünk névadója, Selye János utolsó doktoranduszainak és munkatársainak. A vele folytatott beszélgetések során merült fel a kérdés, hogy a Selyéről elnevezett egyetemen hogyan lehetne magyar nyelvű orvos-, ápoló- vagy nővérképzést indítani. A kérdés alapos megvitatása után elhatároztuk, hogy konkrét lépése-ket teszünk ez irányba. A feladatot a mi karunk vállalta fel, koordinálását pedig a nemrég kinevezett professzorunk, Czirfusz Attila doktor vállalta.

A dékán elárulta, hogy bár az akkreditálási folyamat érdekében már sok lépést tettek, még mindig az előkészületi fázisnál tartanak. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a tervezett képzéshez egyelőre nem tudják biztosítani a szakmaiságot nyújtó szakfelelősöket. A magas nívóért az alapszinten is olyasvalakinek kell kezeskednie, aki ápolói szakon docensi tudományos fokozattal és PhD titulussal rendelkezik. Ilyen szakemberekből kevés van Szlovákiában, ők is olyan felsőfokú oktatási intézményekben dolgoznak, amelyekben – szlovák nyelven – már évek óta működik ilyen képzés.

A helyzetünket nehezíti, hogy a hazai felsőoktatási törvény alapján a tanulmányi program szakfelelőse csak egy intézményben vállalhat felelősséget az oktatás színvonaláért, ahol teljes munkaviszonyban kell lennie. Mivel több tanulmányi programunknak is magyarországi szakfelelőse van, hozzájuk hasonlóan akár az új szaké is érkezhetne az anyaországból. A továbbiakban pedig öt olyan szakemberre lenne szükségünk, akik teljesítik a feltételt, hogy ápolástanból van PhD tudományos fokozatuk. Az érdeklődők figyelmét ezúton is felhívom a lehetőségre, szívesen látnánk őket az egyetemünkön.
Gyakorlóhelyek kellenek

A személyi feltételek teljesítésénél valamivel könnyebb eleget tenni a többi kritériumnak, például a tárgyi-műszaki feltételeknek.

– Ugyancsak fontos a megfelelő gyakorlóhely biztosítása. Vagyis szerződést kell kötni egy kórházzal, amelynek több osztályán valósulhatna meg a jövendő hallgatók szakmai gyakorlata. Ezt az egyetemen létesülő gyakorlószobák egészítenék ki, ahol az emberi csontvázat és belső szerveket bemutató makettek, illetve másféle segédeszközök, például EKG-berendezés, lélegeztetőgép stb. állnának a rendelkezésre. Épp a napokban fordultunk kérelmünkkel az oktatási tárcához, amelytől a felzárkózást célzó projekt keretében anyagi támogatást kértünk a gyakorlószobák majdani berendezéséhez.

Kétlépcsős akkreditáció

Ha teljesülnek a szakindítás személyi és tárgyi feltételei, elkezdődhet a kétlépcsős akkreditáltatási folyamat. Első körben az egészségügyi minisztérium szabályaival összhangban a tárcánál kellene akkreditáltatni a tanulmányi programot.

– A tanulmányi programot már összeállítottuk – mondta a dékán –, miután részletesen egyeztettünk a szakemberekkel. A benyújtásra szánt anyag 80 százalékban elkészült. Az oktatási tárcánál azonban 2019 elején megalakult az akkreditációs ügynökség, amely minden egyetemnek feladatul adta a saját minőségbiztosítás elveinek a kidolgozását és annak másfél éven belüli beterjesztését. Jelenleg az köti le az energiáinkat, hogy az új, csöppet sem egyértelmű kritériumrendszert értelmezzük, és hozzá igazítsuk a saját oktatási keretünket. Elsődleges célunk tehát a már meglevő tanulmányi programjaink további megtartása, de foglalkozunk a tervezett új szakjainkkal is.   

Lévai Attila végül elárulta, akadnak, akik nem értik, miért akarnak egy egészségügyi irányzatú szakot nyitni a református teológiai karon, és az hogyan illeszkedne a teológiai tanulmányokhoz.

Hisszük, hogy a teológiának mint az egyházért munkálkodó tudománynak az elméleti ismeretek mellett gyakorlat-orientált képzést is biztosítania kell a hallgatók számára, segítve a későbbi elhelyezkedésüket, valamint a társadalmat. Ebben a sajátságos felvidéki közegben egyetlen hazai magyar egyetemként az ilyen képzést is fel kell vállalnunk. A tervünk megvalósulásához vezető folyamatokat ezentúl még jobban akarjuk koordinálni, és elfogadható időn belül, legfeljebb három év múlva szeretnénk célba érni. Ha még hamarább sikerülne, az a jelenlegi viszonyok között már a vágyak netovábbja lenne.

(Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2020/49. számában)

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.