Nógrádban sok helyen hiányzik a vezetékes ivóvíz
A Losonci járás településeinek a többségében nincs vezetékes ivóvíz. Nagydarócon azonban megoldódni látszik a régóta fennálló probléma, a napokban ugyanis sikerült befejezni a vízvezeték-hálózat kiépítését a faluban.
Ahogy a térség többi településén, Nagydarócban is komoly gondot okozott, hogy a kutakban nem volt megfelelő minőségű ivóvíz. Viera Rubintová polgármester tíz éve áll a község élén, és jó ideje dolgozik az ivóvíz bevezetésén.
A vezetékes ivóvíz és a szennyvízelvezetés a legfontosabb, véli a polgármester, minden egyebet, a gáz bevezetését, az utak és járdák javítását csak ezt követően kellene elvégezni. Ennek ellenére Nagydarócban egészen mostanáig a lakosok a vizet saját kútjukból biztosították. A községben 2021-ben kezdték el a mintegy 3,8 km hosszú vízvezeték kiépítését, ezen keresztül érkezik a víz Bozita irányából Nagydarócba.
– közölte a polgármester.
Az új vízvezetékrendszer az egész falut lefedi, kivéve a helyi temetőt és két családi házat, amelyek körülbelül 500 méterre vannak a lakóterülettől. A projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozta. A teljes költségvetés mintegy 733 ezer euró, ennek 85%-át téríti az Unió, az állam pedig mintegy 34 ezer euróval járul hozzá a kiadásokhoz.
A Közép-szlovákiai Vízművek befektetőként 255 ezer euróval társfinanszírozza a munkálatokat. Nagydaróc önkormányzata mindent elkövet azért, hogy a falu minél élhetőbb és vonzóbb legyen a fiatal családok számára, ehhez viszont elengedhetetlen a jó minőségű ivóvíz.
A polgármester asszony szerint a szennyvízelvezető rendszer hiánya is égető problémát jelent a faluban, ezért a jövőben ennek megoldására helyezik a hangsúlyt.
Béna azon kevés nógrádi falvak egyike, amelyekben van vezetékes víz és a szennyvízelvezetés is megoldott. 2005-ben több mint 1 millió euró uniós támogatással építették ki a csatornahálózatot, a víztisztítót, illetve bevezették a vizet. Mint mondja Marcinkó Zoltán polgármester, Bénán nem volt gond a lakosság csatlakozásával, a hálózat karbantartásával annál inkább.
– adott hangot véleményének Marcinkó Zoltán.
A rendszer működtetését tehát szeretnék átadni a Közép-szlovákiai Vízműveknek, így nagy teher kerülne le a község válláról. A folyamatos hibaelhárítás és javítás hatalmas kiadást jelent az önkormányzatnak, így képtelen nyereségesen működtetni a hálózatot. A polgármester arra is felhívja a figyelmet, hogy a vezetékrendszer kiépítése után is kell utólagos költségekkel számolni.
– mondta.
A gyakorlat nem igazolja Marcinkó Zoltán szavait, hiszen – állami támogatás híján – kevés nógrádi községben valósult meg ez a beruházás.
Füleksávolyban saját erőből sikerült megoldania az önkormányzatnak, hogy jó minőségű ivóvízzel rendelkezzen a lakosság.
– magyarázza Ferencz Gyula polgármester. Ám Füleksávolyban is sok gonddal jár a karbantartás, ami évente legalább 15 ezer eurós kiadást jelent a falunak. Mint mondja, ezt a pénzt tudnák másra is fordítani.
– mondja a polgármester.
A füleksávolyiak jelenleg 1 euró 11 centet fizetnek a vezetékes vízért, ez az összeg azonban nem fedezi azt a rengeteg kiadást, amit az önkormányzat beleöl a működtetésbe és a javításba.
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szennyvízhálózat kiépítésébe, anyagi okok miatt, bele sem kezdenek.
Megjelent a MAGYAR7 tizedik számában.
