A „béke” és az „igazi béke” fokozása, az irányba hangolt közvélemény és a haza a „magasban” – megjelent a MAGYAR7 10. száma
Megjelent a Felvidék egyetlen közéleti hetilapjának legfrissebb száma.
Lapunk főmunkatársát, Kövesdi Károly az indította írásra, hogy Pozsonyban a napokban két tábor feszült egymásnak. A két tábor közt rendőrök sorfala. „Az egyik csapat azt mondja, békét akar, a másik, hogy igazi békét akar. Ha már ilyen unisono ugyanazt akarják, miért nem tudnak összefogni, és egyesült erővel akarni? Az egyik tábor azt mondja: elég a fegyverszállításból és a kardcsörtetésből, a másik azt üzeni: csak több fegyverrel érhető el a béke. Ennek a kétismeretlenű egyenletnek csak egy megoldása lehet: a táborok valamelyike hazudik. Ami még rosszabb: uszít.”
Moldova azonban padlón van, és bizonytalan a jövője, írja külpolitikai jegyzetében Hajtman Gábor. A rossz gazdasági viszonyok mellett az ország most politikai válságba is került, hiszen megbukott a kormány, és könnyen megeshet az is, hogy a következő választás során az Oroszországgal való kapcsolat is új értelmet nyer.
Szlovákiában évente 180-200 gyermeknél állapítanak meg rákbetegséget, leggyakrabban leukémiát, illetve agydaganatot. Talán nincs szörnyűbb egy szülő számára, mint amikor megtudja, hogy gyermeke rákbeteg. Jó hír azonban, hogy ma már jelentős a gyógyulási esély. A gyermekkori leukémiánál a kis betegek kilencven százaléka tünetmentesen, gyógyultan térhet haza.
Rajkovics Péter azt kérdezi Piac rovatunkban, hogy mi lesz velünk készpénz nélkül? A helyzet az, hogy fokozatosan szorul vissza a készpénzhasználat, és a folyamat végén eltűnhetnek a bankjegyek a mindennapi életből. Ez lenne az a jövőkép, amely sokakban félelmet és ellenérzést kelt. Sok embernek a mindennapi élet szabadságát jelenti a készpénzes fizetés, a másik oldalon pedig az állam a pénznyomtatással és forgalmazással kapcsolatos felesleges kiadásokkal és a feketekereskedelem lehetőségével érvel a készpénz ellen. Vajon merre tartunk?
A zöldségek, gyümölcsök, a belőlük készült feldolgozott termékek, a baromfi és a házinyúl mellett halat is lehetséges forgalmazni őstermelőként, illetve a vadásztársaságok az elejtett vad kisebb mennyiségét is eladhatják egyszerűsített feltételek mellett. Erről ír Kocur László a „Vadat és halat, s mi jó falat…” című írásában.
Ahogy arról már tavaly a Ma7 médiacsalád összes platformján, írásban és szóban is beszámoltunk, az agrártárca olyan javaslattal állt elő, amely – szerintük – rendezi az eddig „nevesítetlen” vagy „ismeretlen tulajdonú” földek évtizedek óta húzódó kérdését. Már az elején le kell azonban szögeznünk, hogy a fenti megnevezések ellenére egy tulajdonos neve ma is ismert. Somogyi Szilárd és néhány szakember jóval egyszerűbb és hitünk szerint sikeresebb keresést ígér a Keresse meg a földjét a Ma7 segítségével! című cikkében.
Köztudott, a budapesti Lánchíd megálmodója Széchenyi István volt. Az évekig tartó vitákat, előkészületeket követően 1840-ben verték le az első cölöpöket, és 1849 januárjában áthaladt a hídon az első lovaskocsi is, noha még korántsem készült el teljesen. De fel akarták robbantani a szabadságharc idején. Hogy miért nem sikerült, kiderül a leporolt históriákból, Lacza Tihamér tollából.
Liszt Ferenc: Chopin élete című könyvét olvasgatva (legjobb szokásom szerint az utolsó szóig el is olvasva) örömmel ismerem fel, hogy a könyv tartalma akár a lengyel–magyar változó kapcsolatok szimbolikus kifejezéseként is értelmezhető. Ha értő odafigyeléssel, kellő empátiával olvassuk ezt a könyvecskét, akárha szerény történelmi ismeretek birtokában is, megtaláljuk benne mindazt, ami a két szellemóriás, Liszt és Chopin személyisége apropóján a lengyel–magyar történelmi kapcsolatokról is elmondható. Azon változó, mélyebb vonzataiban mégis tartós kapcsolatokról, amelyek a felszínen éppen lazulni látszanak. Miközben ezeket írom, a szomszédos Ukrajnában, mint tudjuk, Amerika proxyháborúja zajlik Oroszország ellen… Fülöp Antal: Liszt és Chopin barátsága.
A bicentenáriumi ünnepségek (a Himnusz, Petőfi és Madách) kapcsán gyakran esett szó idén januárban az 1823-as évről, mint a nemzet sorsát meghatározó „magvetés és sarjadás” évéről. Ehhez hozzátehetjük, hogy ugyanezen év március 8-án született a 19. század második felének egyik meghatározó politikusa, Andrássy Gyula. Vele válik teljessé ennek az évnek a meghatározó szerepe nemzetünk életében, írja Kovács László a Múltunkban, címe: „Minden lehet belőle, még Magyarország nádora is”.
Február elsejétől orvos nélkül megy ki a beteghez a gyorsmentő Zselízen. 2022 végétől egyre többször merült fel a zselízi mentőszolgálat megszűnésének lehetősége. Az új esztendő első hónapjában bebizonyosodott, nem szűnik meg, csupán más feltételek mellett fog működni, olvasható Kaszmán Zoltán beszámolójában.
A viták ellenére is van előrelépés, írja Virsinszky Tamás. Kétszer is ülésezett február folyamán Rimaszombat város képviselő-testülete, amely jelentős döntéseket hozott, illetve Halász Attila személyében a második alpolgármester kinevezésére is sor került.
Keszegfalva egyik éke, a Szent Vendel-plébániatemplom a 2015-ben befejeződött külső felújítás után az elmúlt hónapokban teljes körű belső megújuláson esett át. Az Isten házát Mons. Orosch János nagyszombati érsek a főpapi szentmise során megáldotta, s a jelenlevők hálát adtak a Mindenhatónak, megköszönték Magyarország Kormánya, a Nagyszombati Főegyházmegye, a községi önkormányzat és a szponzorok mindennemű támogatását, írja Nagy-Miskó Ildikó.
A szenci magyar tannyelvű alapiskola – egyedüli felvidéki magyar iskolakért – 2022-ben a magyarországi High-Tech Suli program I. pályázati körének a nyertese. Ennek köszönhetően elnyerte az ún. okosterem vagy digitális terem teljes felszerelését, és a három fejlesztő pedagógus mintegy öt hónapon át tartó képzésének a támogatását is. A High-Tech Suli program célja a köznevelési intézmények infrastrukturális, oktatástechnológiai és módszertani fejlesztése, továbbá a diákok felzárkóztató esélyteremtésének, illetve tehetséggondozásának elősegítése. Az okosterem kapu a világ megismeréséhez, olvasható Dunajszky Éva tudósításában.
Aki fába „tetovál” Kálozi Dávid, akit már gyermekkorában is érdekelte a képzőművészet, de, saját elmondása szerint, rettenetesen „csúnyán” rajzolt. Mégsem adta fel. A vásárúti fiatalember sok-sok időt rááldozva, nem kevés technikai fortélynak utánajárva haladt előre, tökéletesítve stílusát. Vele beszélgetett Lacza Gergely.
Azt hitte, a luxusnyaralásokat kedveli, üdítőket szürcsölve a meleg tengerek homokos partján. Aztán mégse. Most a legnomádabb túrázás és hegymászás megszállottja. Bokor Klára: A hegyek bűvöletében című cikkében megismerhetik Kunyik Gábort.
Az aszfalt szép, lassan eltűnik, majd a köves út is egyre járhatatlanabbá válik Kisigrice után. Kénytelenek vagyunk letenni az autót, és a juhok taposta ösvényen folytatni az utunkat a kökénybokrok között. Jobbról, balról érdekes dácittufa sziklák bújnak ki a föld alól, hogy emberi alakokat formázva még misztikusabbá tegyék a tájat. Hazajáró: Magyar élet a Szamosháton.
Az Íz-lelőben a hús nélküli chilis bab és a Zsu szelet receptjét találják Szabó B. Csilla konyhájából.
Vas Gyula a Mercedes-Benz GLC 220d 4Matic autót tesztelte, amely a 2. nemzedék topmodellje.
A DAC korai kiesése ellenére a Slovnaft Cup negyeddöntőjében a csallóközi szurkolók két együttesnek is szoríthattak, de sajnos a komáromiak és a somorjaiak is búcsúztak. Ennek ellenére bizonyították, a második vonal is egyre erősebb, még a kupa- és bajnoki címvédő ellenében is, írja Rajkovics Péter a Csallóközi kupabúcsú című cikkében. A felvidéki szurkolók a két másodligás reménység kiesése után abban bízhatnak, hogy a kupa vigaszul megmarad a DAC két nagy riválisának, a bajnokságban pedig majd a sárga-kékek diadalmaskodhatnak. Emlékeztetnék, a Slovan a somorjaiak ellen is csak döntetlenezni tudott a MOL Arénában a rendes játékidőben. Bízzunk benne, idén már nem terem nekik babér a dunaszerdahelyi focipályán.
