Múzeumpedagógia és interaktív múzeum – KÉPEKKEL
A világ állandó mozgásban, fejlődésben van, ami a kulturális intézményektől is megköveteli, hogy lépést tartsanak a kor kihívásaival. Jó példa erre a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum. Az intézmény ugyanis új módszerekkel kívánja átadni a jövő generáció számára azt a több évszázados tudást és ismeretanyagot, továbbá azokat a tradíciókat és helyi értékeket, amik hozzájárulhatnak identitástudatunk kialakulásához és egy egészséges lokálpatriotizmussal is „beoltanak” bennünket.
2024 mozgalmas év a dunaszerdahelyi Csallóközi Múzeum életében, hiszen a nyár folyamán adták át a Sárga kastély udvarában azt a korszerű többszintes épületet, amelyben az irodahelyiségek, a szakkönyvtár és a raktár került kialakításra, egy hete pedig az intézmény fennállásának 60. jubileumát ünnepelte. Nagy Iván etnológus, a múzeum igazgatója ünnepi beszédében kifejtette, hogy köszönettel tartozunk azoknak a lelkes embereknek, akik hat évtizede újjáalakították az intézményt. Mint mondta, a 60 év alatt a múzeumnak voltak könnyebb és nehezebb időszakai, de az ott dolgozók lelkesedése és optimizmusa mindig kitartott, és ez ma is így van.
Példaként akár azt is említhetjük, hogy a 30 évvel ezelőtti báb- és meseelőadásokkal ellentétben ma már szinte minden gyermekműsor interaktív. Hogy ez mennyire jó vagy sem, azt nem tisztem eldönteni, és nem is ez írásom tárgya. Nagy Iván azt is említette, hogy a nyitni új dolgok felé csak akkor érdemes, ha mindez a legmélyebb szakmai alapossággal történik, miközben értékeinket megőrizzük.
Amikor 2019 májusában Nagy Iván a múzeum élére került, meggyőződése volt, hogy a kiállított anyag frissítése nemcsak a kiállítási tárgyak vonatkozásában vált nélkülözhetetlenné, hanem szemléletváltásra is szükség volt. A 21. századi intézmények alapvető célkitűzése ugyanis már az, hogy a látogatók szórakozva, szinte észrevétlenül jussanak új információk és tudás birtokába, aminek feltétele az, hogy azok minél érdekesebbek és nyitottabbak legyenek.
Az elmúlt években megnyílt egy régészeti kiállítás, amelynek „Szent Grálja” egy kelta korból származó öt méter hosszú csónak. Ezenkívül a szellemi örökség megjelenítésének jegyében egy népzenei tematikájú részt is létrehoztak. Az új módszereket az intézmény első, de részletes múzeumpedagógiai projektjével gazdagították, amely Tündér Ilona történetére épül. A különleges képességekkel felruházott lény a magyarság hiedelemvilágának, népmeséinek, széphistóriáinak egyik közismert szereplője. A történetnek a Csallóközben is megvan a maga sajátságos változata, s már Marczell Béla, a múzeum első igazgatója is foglalkozott ezzel.
Nagy Iván élőszavas mesélése során először a gyerekek megismerkednek Tündér Ilona történetével.
avatott be a részletekbe Nagy Iván.
A memóriajáték során is olyan kártyákat használnak a gyerekek, ahol a mese figurái jelennek meg, s ezeket a fogalmakat így játékosan megtanulják. Ezenkívül aranymosó verseny is van, s aki a legügyesebb, az ajándékot is hazavihet, ami lehet, hogy éppen az annak a memóriajátéknak a kicsinyített változata, amit a helyszínen játszottak.
Nagy Iván azt is elárulta, hogy főleg a tanév elején és végén látogatják őket a legtöbben, de év közben is fogadnak csoportokat. Tegnap például a vásárúti József Attila Alapiskola alsó tagozatának tanulóit látták vendégül. A múzeum közben már egy új, boszorkányokról szóló projektet is kidolgozott, hogy azoknak is tudjanak újat nyújtani, akik már megismerkedtek Tündér Ilona történetével.
