2022. október 14., 19:46

Megújult a girálti kőoroszlán

A girálti kőoroszlán az ország egyik legkorábbi első világháborús emlékműve. Faragó Félix alkotását 1918. augusztus 25-én avatták fel. A homokkőből faragott, mancsai között magyar zászlót tartó oroszlánszobor talapzatán olvasható felirat szerint: „A világháborúban a hazáért vérüket ontott hős fiainak az ellenséges hadak kiűzése felett érzett hála jeléül emelte a Girálti járás közönsége”.

 

A girálti kőoroszlán
A girálti kőoroszlán
Fotó: Fábián Gergely

Az oroszlán mintájául a Lánchíd hídfőjét díszítő oroszlánok szolgálhattak. A girálti emlékmű eredetileg az egykori járási hivatal épülete előtt állt, a ‘70-es években a régi városháza elé szállították, majd a ‘80-as évek végén került vissza a helyére. 

Az áthelyezésekkel kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy az eredetileg északkelet (Galícia) felé néző oroszlánt a csehszlovák hatalomátvétel után 180 fokban elforgatták, hogy az délnyugat (Magyarország) felé tekintsen”

– írja Orosz Örs Szoborsorsaink című könyvében. 

Közös kulturális kincs

Az emlékmű, amelyen az áthelyezések és az eltelt több mint száz év alatt az idő vasfoga is súlyos nyomokat hagyott, most megújult. Ebben Magyarország kassai főkonzulátusa és Girált városa is közreműködött. Az ünnepélyes átadáson Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, most ismét háború dúl Európában, talán még jobban át tudjuk érezni azoknak a békevágyát, akik a szobrot emelték, akik arra vágytak, hogy a fegyverek elnyugodjanak, és ismét béke legyen a világban.

Hozzátette, ugyan az első világháború lezárása nem hozott tartós békét a világban, és a huszadik században többször is a megosztottságé volt a főszerep, az utóbbi évtizedekben azonban megélhettük azt, hogy párbeszéddel, egymás felé való nyitottsággal és sok-sok közös munkával begyógyíthatók a korábban ütött sebek. 
József Attila szavaival: a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés. Az itt látható szobor a közös emlékezés és együttműködés jegyében újult meg. Példaértékűnek tartom, hogy szlovák és magyar szervezetek össze tudtak fogni a nemes cél érdekében, és meg tudták menteni a közös kulturális kincset, a girálti kőoroszlánt" 

– mondta Lengyel Miklós. 

Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja igazi sikertörténetnek nevezte a szobormentést. Mint mondta, már a helyiekkel való első személyes találkozás alkalmával meggyőződött róla, hogy a város a magáénak érzi az emlékművet és kész áldozni a felújítására. 

Így a magyar állam társfinanszírozásával, a terheket megfelezve történt a felújítás, szimbolizálva a magyar és a szlovák nép közös történelmét és sorsközösségét. Bízom benne, hogy a megújult emlékmű és a magyar szöveggel kiegészült információs tábla sok magyar turistát vonz majd a városba"

– mondta a főkonzul. 

Ján Rubis, Girált polgármestere háláját fejezte ki a főkonzulátus segítségéért és köszönetet mondott Jozef  Kutný restaurátornak a hozzáértő munkáért. Mint mondta, a felújítás célja nemcsak a szobor eredeti állapotának a helyreállítása volt, hanem elsősorban az, hogy jelképezzék vele az országaink között fejlődő baráti kapcsolatokat.

Az aradi vértanúkra emlékeztek Margonyán

A szoboravatást megelőzően – ahogyan azt már évek óta teszik a kassai magyarok a helyi Csemadok szervezésében – Margonyán, a Dessewffy család kriptájánál emlékeztek az aradi vértanúkra, és megkoszorúzták Dessewffy Arisztid honvédtábornok emléktábláját.

Dessewffy Arisztid emléktáblája a családi kripta falán Margonyán
Dessewffy Arisztid emléktáblája a családi kripta falán Margonyán
Fotó:  Fábián Gergely

Lengyel Miklós helyettes államtitkár itt egyebek mellett arról beszélt, az aradi vértanúk emléke az általuk mutatott példa ereje miatt fontos, és nemcsak nekünk, magyaroknak, hanem minden szabadságszerető nép számára. Mint mondta, ugyan az aradi tizenhármak vértanúként haltak meg, de ne csak a tragédiát lássuk példájukban. 

Hiszem, hogy ők akkor lennének vesztesek, ha abban a helyzetben, amikor a hazáért cselekedniük kellett, tétlenek maradtak volna. Hiszem, hogy aki szilárdan elkötelezi magát és felvállalja a küzdelmet egy jobb és igazságosabb haza érdekében, és példát mutat a jövő generációinak, az akkor is győztes, ha végül életével kell tanúságot tennie erről"

– fogalmazott. 

A magyarországi vendég szerint nemcsak hőseinkre kell emlékezni, hanem az is fontos, hogy megőrizzük emlékhelyeinket, hogy azokat a következő nemzedékek is láthassák. Magyarország nagy hangsúlyt helyez arra, hogy a magyar történelem emlékhelyeit ápolja, megőrizze az utókor számára, s ehhez egyre több szlovák település partner Kelet-Szlovákiában. 

A magyar kormány kiemelt célkitűzése, hogy aki szeretné megtartani és közösségben megélni magyarságát, annak meglegyen erre a lehetősége a határainkon túl is. Ennek megfelelően a kormány a magyar kultúrát ápoló és őrző minden olyan kezdeményezést támogat, amely hozzájárul kulturális örökségünk megőrzéséhez, és ezáltal közösségeink összetartó erejét növeli"

– mondta Lengyel Miklós.

Megjelent a MAGYAR7 41. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.