A magyar haza nem magyar népei a nagy háború utolsó szakaszában különbözőképpen viselkedtek.
A girálti kőoroszlán az ország egyik legkorábbi első világháborús emlékműve. Faragó Félix alkotását 1918. augusztus 25-én avatták fel.
A beomlott alagutat az első világháború Pompejijeként is emlegetik.
1919 áprilisában az előrenyomuló román csapatok bestiális bosszút álltak a Székely Hadosztályt segítő köröstárkányiakon.
A Krajczáros Alapítvány a Csallóközi Múzeum kiállítótermébe hozta el nyomasztó tematikájú, mégis eléggé aktuális tárlatát.
A prágai kormány az 1919. január 2-ai minisztertanácsi értekezleten foglalkozott a békekonferencia elé terjesztendő csehszlovák területi igényekkel.
Az I. világháború befejezésének 103. évfordulója alkalmából gyertyagyújtással és imával emlékeztek immár hagyományosan a pozsonypüspökiek az I. világháborúban elesett Európa-szerte jeltelen sírokban nyugvó katonákra.
A francia elnök úgy vélte, hogy a világban ismét a "történelem fenyeget", ezért a béke megőrzésére és "a befelé fordulás, az erőszak, a leigázás" elutasítására kérte a világ vezetőit.