Még mindig veszélyben van a Csallóköz ivóvízkincse
Hosszú évek után elmozdulni látszik a vereknyei hulladéklerakó ügye. A közlekedési tárca ugyanis a napokban bejelentette, hogy a Pozsonyvereknye melletti szemétlerakó több pontján ideiglenesen felfüggesztették a magánkézben lévő szennyezett talajú területek tulajdonjogának gyakorlását, ami azt jelenti, hogy elindulhat végre az érdemi munka.
A szlovák főváros peremén a múlt század hatvanas éveiben létesített hulladéklerakóról évekig hallgattak az illetékesek. A környéken élők nagy részének pedig sejtelme sem volt arról, hogy évek óta szennyezik alattuk a földet. Nem csoda, hiszen első ránézésre nem is lehet itt semmi különöset észrevenni, a szóban forgó terület úgy néz ki, mint egy elhanyagolt, benőtt rét, amellyel senki sem törődik. A nagy dolgok azonban nem a szemünk előtt, hanem mélyen a földben zajlanak. Szlovákia valószínűleg egyik legveszélyesebb mérgező hulladéklerakója található ugyanis itt, és a probléma nem újkeletű. A földdel betakart több tonnányi hulladék már több mint ötven éve mérgezi az életünket.
1966-tól 1979-ig több mint 120 ezer tonna veszélyes hulladékot rakott le a pozsonyi Istrochem, vagyis az akkor még Juraj Dimitrovról elnevezett vegyi üzem a Kis-Duna kiszáradt vereknyei holtágába,
mindennemű szigetelés nélkül. 1980 után aztán megkezdődött az addigra 1,5–2,5 méternyire duzzadt hulladékréteg rekultivációja, ami abból állt, hogy 2-3 méternyi vastagságú földréteggel takarták be a hulladékot.
A bősi vízerőmű 1992-es üzembe helyezése után a talajvíz szintje emelkedni kezdett, ami azt eredményezte, hogy 1996-ra nemcsak a szennyezett rétegek zónáját érte el a talajvíz, hanem magát a hulladéklerakót is. A több tonnányi egészségre káros, főleg növényvédő és gyomirtó szer azóta a talajvízbe szivárogva szennyezi a talajt, a vizeinket, és mérgezi az életünket.
Amikor 1997-ben a hulladéklerakó közelében egy benzinkutat szerettek volna építeni, a fúrások során megállapították, hogy
a talaj 3-tól 7,5 méteres mélységben szennyezett, és szennyezett a talajvíz is.
Ezt követően a környezetvédelmi tárca figyelmeztetést adott ki az érintett városrészek számára, és megtiltotta a saját fúrt kutak vizének háztartási használatát, de hogy elkerüljék a talajfelszín további szennyezését, öntözésre se használható ez a víz. Bár a figyelmeztetést még 2002-ben adták ki, sokan máig figyelmen kívül hagyják. A veszélyt sokáig az érintett terület lakói sem vették komolyan.
Pedig a Ruzsinó és Vereknye városrészek határán 4,65 hektáron elterülő hulladéklerakóból származó vegyi hulladék földtani elemzése után kiderült, hogy az eredmények sokkal rosszabbak, mint azt eredetileg feltételezték, s a földben lévő mérgező vegyi anyagok a főváros hatalmas területét, Vereknyét, Pozsonypüspökit és a ruzsinói városrész bizonyos területeit is beszennyezték már. Az elemzések a növényvédő és gyomirtó szereken kívül rendkívül veszélyes egyéb anyagokat is kimutattak: benzolt, arzént, toluolt, etil-benzolt és xilolt is, amelyek károsítják az idegrendszert, de akár halált is okozhatnak.
A mérgező anyagok az eltelt évek alatt több kilométeres körzetben beszivárogtak a talajba, ezáltal egyre több ember egészségét veszélyeztetve. A környezetvédők évek óta figyelmeztetnek a veszélyre, de érdemi lépések sokáig nem történtek az ügyben. 2018-ban aztán – mivel a szennyezés már a környező települések és a Csallóköz ívóvízkészletét is veszélyeztette – a lerakat speciális betonszarkofágba való lezárását javasolták a szakemberek, ami meggátolná a további szivárgást. A munkálatoknak már 2018-ban meg kellett volna indulniuk, de a folyamatos jogi csatározások miatt erre eddig nem került sor.
Sólymos László volt környezetvédelmi miniszter, a Szövetség Országos Tanácsának elnöke lapunknak elmondta, mivel a szóban forgó területek egy része magánkézben van, először meg kellett oldani az érintett területek jogviszonyát, hogy az építkezést egyáltalán el lehessen kezdeni.
amit mi nem tudtunk megfizetni, mert az nem lett volna törvényes" – mondta Sólymos. Mivel a környezetvédelmi tárcának nem volt törvényes eszköze ahhoz, hogy ezt a problémát megoldja, egy jogszabály-módosítást kellett kezdeményeznie a munkák elindításához. Ez a törvénymódosítás tette lehetővé, hogy a kármentesítés idejére ideiglenesen felfüggesszék azoknak a tulajdonosoknak a tulajdonjogát, akikkel az együttműködésben nem sikerül megegyezni.
Ezt követően a tárca már nem tudott beleszólni a dolgokba, mert a további folyamat – a területrendezési terv és az építkezési engedély kiadása – nem tartozott a jogkörébe. Azóta megy a huzavona e körül, és amíg le nem zajlik a tulajdonjogok elrendezésének folyamata, addig a szóban forgó telkeken csak olyan munkálatok végezhetők, amelyek, ha a kisajátítás valami miatt mégsem jön létre, visszacsinálhatók" – mondta.
A vereknyei hulladéklerakó ügyében Orosz Örs az Európai Parlament Petíciós Bizottságához nyújtott be petíciót, amelyet akkor valamennyi politikai csoport támogatott, és felkérték a szlovák kormányt is arra, hogy tegyen hatékony lépéseket az ügy megoldása érdekében. Orosz Örs szerint az, hogy elkezdődhet végre a munka a hulladéklerakó ügyének megoldása terén, több kezdeményezés együttes hatásának az eredménye, és mindenképpen pozitívan értékelhető, hogy végre lesz valami ebből az évtizedek óta húzódó ígéretből.
Az igazán biztos megoldás az lenne, ha a hulladéklerakó teljes egészében felszámolásra kerülne. A szarkofág biztos, hogy lassítani fogja a szennyeződés további szivárgását, ezért mindenképpen meg kell lépni, de nem lehet végleges megoldás" – fűzte hozzá Orosz Örs.
A környezetvédők szerint sem jelent végleges megoldást a betonszarkofág. Véleményük szerint ugyanis így a hulladék továbbra is a földben marad, és a fal nem nyújt tökéletes védelmet a vegyi anyagok talajvízbe jutása ellen.
Egyelőre azt sem tudni, hogy az eddig megfertőzött vizet sikerül-e megfelelőképpen megtisztítani, ellenkező esetben ugyanis a szennyeződés tovább terjed a fal mögött.
A Vizünkért (Za našu vodu) polgári társulás környezetvédelmi szakemberei a miatt is aggódnak, hogy a „szennyeződésfelhő” a tervezett betonszarkofágtól 5-7 kilométerre húzódik.
Maga a környezetvédelmi miniszter Ján Budaj is a hulladéklerakó teljes felszámolását tartaná optimális megoldásnak, nem pedig a betonszarkofágba zárást. Az év elején szakértőkkel felülvizsgáltatta az ügyet, szerinte ugyanis többet kellene tenni, minthogy a több ezer köbméternyi szennyezett földet körbevesszük egy betonfallal.
– mondta a miniszter. Sólymos László szerint azonban ez is csak a megoldás elodázását segítette elő, pedig az idő sürget, az erre a célra felhasználható uniós források okán is, amelyeket meghatározott ideig le kell hívni, bár a járványhelyzet miatt az Unió meghosszabbította ezt a határidőt.
A volt környezetvédelmi miniszter szerint annak idején több tanulmányt is készíttetett a tárca a megoldásokat illetően, és a szarkofágos megoldás volt az, amely jelen körülmények közt megvalósítható. "Persze, lehet többféle vélemény az üggyel kapcsolatban. Azok az emberek azonban, akik kidolgozták ezt a tanulmányt, azt állítják, hogy ez jó megoldás, ráadásul ehhez állt rendelkezésre pénz is. Voltak persze, akik azt javasolták, vigyék el onnan a szennyezett földet. De hova vigyük?
– jegyezte meg Sólymos.
Megjelent a Magyar7 hetilap 20121/47. számában.
