Máriássy István síremléke - Márkusfalva
Az utóbbi években gyakran lehetett olvasni arról, hogy a Máriássy családnak sikerült visszaszereznie Márkusfalván (Markušovce, Iglói járás) a korábban a család tulajdonában lévő várat.
Tanulságos történet, de mi most nem a család napjainkban élő tagjaival foglalkozunk, hanem azzal a Máriássy Istvánnal, akinek az egész alakos domborművét, sírjának vörösmárvány fedőlapját a vár szomszédságában lévő templom falába helyezték el.
A családkutatók úgy tudják, hogy Máriássy István 1504-ben érdemeinek elismeréséül címert nyert II. Ulászló királytól, de már előtte jelentős, szepesi, sárosi, abaúji és gömöri birtokai voltak. Megkapta a gölnicbányai, sárosi és szepesi kapitányi címet, majd Szepes vármegye alispánja lett és 52 település képezte a tulajdonát. Ekkor látott hozzá a márkusfalvi vár átépítésének.
A nyugati oldalon alsó várudvart hozott létre, amelyet bástyák védenek. A vár közelében lévő templomot kápolnával bővítette. A szepesi városok ferde szemmel nézték az építkezést és bepanaszolták a királynál. Végül Lőcse és Máriássy István abban állapodtak meg, hogy a templom nem lesz a vár része.
Máriássy István Szepes várának kapitánya és Szapolyai hű embere 1516-ban halt meg és a márkusfalvi templomban helyezték örök nyugalomra. Máriássy Istvánnak négy fia harcolt Mohácsnál, ketten közülük el is estek.
A haza ügye melletti kiállás a későbbiekben is jellemző volt a családra. A templom falánál találjuk Máriássy János honvéd ezredes síremlékét. A szabadságharc leverése után 1849-ben halálra ítélték, végül tizennyolc év várfogságra módosították az ítéletet. A kiegyezés után visszahívták a hadseregbe.
Ugyancsak itt van a sírja Máriássy Tiborcnak is. Teológiát végzett, és a szabadságharc több csatájában is kitüntette magát. 1850 után ismét plébános, Kassán halt meg, de Márkusfalván temették el. Töredezett sírlapján még olvasható a kanonoki címe.
Megjelent a Magyar7 2025/41. számában.
