Márai Sándorra emlékeztek szülővárosában
Születésének 123. évfordulója alkalmából emlékünnepséggel tisztelegtek Márai Sándor előtt szülővárosában, Kassán.
A Márai Sándor téren, az író szobránál tartott emlékünnepségen Hetey Ágota, Magyarország kassai főkonzulja nagyszerű dolognak nevezte, hogy hagyománnyá vált a közös megemlékezés Márai születésnapján.
Mint mondta, bár az író fiatalon elhagyta szülővárosát, az itt töltött gyermekkor és a felnőttkorra való eszmélése annyira meghatározó volt számára, hogy bárhova is került később a világban, mindent Kassához viszonyított, a gyakran idealizált város jelentette számára a családot, a polgári szellemi-lelki örökséget.
„Ha a Márai-korabeli Kassát el is sodorták a történelem viharai, az európai és magyar Kassa ma is jelen van. Odaköszön az Óváros történelmi épületei mellett elhaladva, a múzeumok tárlóiból, könyvtárak és levéltárak polcairól. Köszönet illeti a város vezetését és az itt élő magyar közösséget, hogy megbecsülik és életben tartják ezt az örökséget. Hiszen ma a róla elnevezett téren állhat Márai szobra, néhány méterre a család egykori házától, ami ma emlékházként turisták ezreit fogadja” – emelte ki Hetey Ágota.
Hozzáfűzte, Márai Sándor születésnapja, április 11. egybeesik József Attila születésének dátumával, ami egyben a magyar költészet napja is. A társadalmi helyzet, világlátás és életút szempontjából is nagyon távol álló alkotókat összeköti a magyar nyelv, amely Márai számára az emigrációban a hazát jelentette, és amelyhez oly nagyon ragaszkodott.
„Kassa lakosságának csupán néhány százaléka magyar. Mindig örömmel tölt el, ha Fő utcáján járva magyar beszédet hallok – legyen szó turistáról vagy kassai lakosról. A nemzeti közösségek mindig hozzáadnak egy város életéhez, gazdagítják kultúráját. Toleranciára tanítanak, amire most különösen szükségünk van. Kassa ma is büszke arra, hogy számos nemzeti közösség él békében, egymást segítve a történelmi városban. A város híres szülöttei – legyenek akár magyarok vagy szlovákok, éljenek akár itt vagy a világ bármely sarkában – megérdemlik, hogy közösen emlékezzünk meg róluk” – mondta a főkonzul.
Jaroslav Polaček, Kassa főpolgármestere beszédében emlékeztetett, a világirodalom egyik legolvasottabb írója, Márai Sándor híres világjáró, világpolgár szülővárosát soha nem feledte.
– mondta.
Hozzátette, Márai Sándor rengeteget tett a városa népszerűsítéséért, megmutatta az egész világnak, s ennek az örökségnek köszönhetően ma is sok követője van Kassán.
Márai Sándor unokahúga, Jáky Judit arról beszélt, a szobor előtt állva újra és újra lepereg előtte családja élete. „Én, mint Márai Sándor húgának, Grosschmid Katónak az unokája képviselem családunkat. Azt a családot, aki itt tapasztalta és élte meg életre szólóan, mit jelent egy közösség tagjának lenni, igazi polgárként élni. Élni és alkotni, hiszen a Grosschmid család Nagyapója, Dr. Grosschmid Géza életműve szellemi alkotássá vált. Fiai, Radványi Géza és Márai Sándor ebből a családi és polgári életből indultak. Egész életüket Kassa szellemisége szőtte át. Később édesapám, Dr. Jáky János volt az, aki a város vezetőivel elindította a Márai Emlékszoba kialakítását, amely 1998 májusában nyílt meg. A mai Márai-emlékmúzeum létrejötte a szlovák és magyar közös együttműködés kiváló példája, hiszen sehol nincs a világon állandó Márai-múzeum a mai napig. Az emlékmúzeum kialakítása óta sok ezer látogató ismertetett meg Márai és családja világával. A múzeum újításai, fejlesztése töretlen, amelyet a kiváló munkatársak tesznek élővé és frissítik, fejlesztik a gyűjteményt. Örülök, hogy részesei lehetünk az emlékmúzeum létrehozásának, s életre szóló emlék marad, amikor a havas Budapestről elindult a teherautó a még Kassáról elkerült bútorokkal haza, vissza Kassára” – mondta.
Az ünnepi beszédeket követően az emlékezők elhelyezték koszorúikat, virágaikat a szobornál, majd az emlékünnepség a Márai Sándor Emlékkiállításnak otthont adó Mészáros utcai épületben folytatódott, ahol egykor a Grosschmid család élt. Itt Piotr Bozyk lengyel szobrászművész átadta a múzeumnak kinetikus térplasztikáját, amelyet Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című könyve hatására készített.
