Jövőre indulhat a kassai kálvária felújítása
Lezárult a kassai kálvária kápolnáinak átfogó felújítását megelőző régészeti kutatás. A feltárás során több esetben súlyos statikai problémákra derült fény, így egyes kápolnáknál jelentős építészeti beavatkozásra van szükség. A teljes körű felújítás megkezdését 2026-ra tervezik.
A kutatás célja a kápolnák alatt található kripták dokumentálása volt. Peter Šimčík régész elmondása szerint feltérképezték a kripták berendezési tárgyait és a koporsókat.
– magyarázta pontosította Šimčík. Hozzátette, néhány műtárgyat is találtak, amelyeket még vizsgálni fognak.
Most folytatódnak az előkészítő munkálatok, a napokban statikai és feltáró vizsgálatokkal, szondázással. Az utóbbi célja annak megállapítása, milyen földmunkák végezhetők el a kápolnák stabilizálása érdekében.
– közölte a városi hivatal. Hozzátették, olyan tervezőt kell találniuk, aki megtervezi a felújítást, megoldást talál a statikai hibák elhárítására, valamint a kápolnák vizesedésének és a sókivirágzásnak a megelőzésére.
A kálvária felújításáról 2023-ban írt alá szándéknyilatkozatot a kassai önkormányzat, Kassa-Észak városrész, a Szent Erzsébet római katolikus plébánia, valamint a Don Bosco Szalézi Társaság. A városi hivatal részéről Richard Dlhý közölte, hogy a tervek szerint a közbeszerzési eljárást 2026-ban szeretnék elindítani, ekkor kezdődhetne el a tényleges helyreállítás is. Az 1,35 millió eurós felújítás pontos terjedelméről, hogy az hány kápolnát érint és milyen mértékben, az illetékesek a kerületi műemlékvédelmi hivatallal együttműködve döntenek majd.
A kálvária-együttes egy templomból, 16 kápolnából és több szoborcsoportból áll, fontos zarándokhely. A komplex felújítás célja a nemzeti kulturális műemlék művészeti-történeti, esztétikai, örökségvédelmi, kulturális és lelki értékének visszaállítása. A város a látogatók számának növekedését is várja a beruházástól.
A Borovszky Samu szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai című monográfia-sorozat Abaúj-Torna vármegyével és Kassával foglalkozó kötete így ér a kálváriáról:
„A Ferencz-József térről a Kálvária-utczán át rövid idő alatt kisétálhatunk a kálvária-hegyre, melyen a fájdalmas Sz. Szűz tiszteletére 1730-ban készült emeletes bejáratu, stiltelen épitésü templom áll. A Kálvária mellett a régi temető sírkeresztjei állanak, hárs- és vadgesztenye-lombok susognak a mulandóságról. Az uj temetőt kiköltöztették messze, a Pesti útra. Temetőhely volt maga a kálvária is. Sajátságosan használták föl egyes családok, a kik a stácziókat épittették, e szent helyet sirboltjukul. Mind a tizennégy stáczió, mely zeg-zug vonalban emelkedik egymás fölött a hegyoldalon, egy-egy kápolna, kis oltárral, melynél isteni tisztelet tartható; a kápolna aljában van a sirbolt, melynek lakóit a kápolna falába illesztett tábla jegyezte föl. A szomszéd Rozália-hegyen áll a Rozália-kápolna, melyet a kassai polgárok 1715-ben épittettek a pestis megszüntének emlékére; ugyanott a Rozália-temető, mely sok kiváló kassai polgárnak szolgál nyugvó helyül.”
