Járvány alatti együttműködés a romákkal

A komáromi romák többsége magyarnak vallja magát. Zömmel a harcsási szociális lakásokban, továbbá a II. lakótelepen élnek. Harcsáson a szociális munkások roma közösségi központot működtetnek, és segítik a kölcsönös kommunikációt. A járvány idején a higiéniai szabályok fokozott betartására és a hozzájuk eljuttatott ingyenes szájmaszkok viselésére is sarkallják őket, tudtuk meg Keszegh Bélától, Komárom polgármesterétől.

– A helyi romák a leggyakrabban magyarul beszélnek, de mivel a terepmunkásaink közül ketten is bírják a roma nyelvet, igény esetén velük ezen a nyelven is szót érthetnek. Roma nyelvű szórólapokra azonban a járvány kapcsán sem volt szükségük, azok olvasgatása helyett a személyes beszélgetések bizonyulnak hatékonyabbnak.

Keszegh Béla elmondta, hogy pár éve a városi rendőrség mellett állami támogatással roma polgárőrség is működik.

Ennek egyik tagja a nyolcszoros csehszlovák bokszbajnok, Ferenczi „Pulyka” József, aki társával együtt segít a szociális segélyek osztásakor a postánál, elsősorban a rendfenntartásban, a csoportosulók oszlatásában.

– Van tekintélye, hallgatnak rá a romák. A higiéniai szokásokon itt is változtatni kellene. Míg a kelet-szlovákiai telepekre többnyire a külföldről hazatérő romák vitték be a fertőzést, a komáromi romákra nem jellemző a csoportos külföldi utazás. Remélhetőleg sem Harcsáson, sem másutt nem alakul ki fertőzési gócpont. Ha ez mégis bekövetkezne, nagyon nehéz lenne féken tartani a vírus terjedését, és karantént kellene elrendelni.

Ógyalla közel 7500 lakosa közül a belügyminisztérium tavalyi adatai szerint 1350-en romák, de nem tudni, hányan vallják magukat magyarnak, tudtuk meg Hamran Mária alpolgármestertől.

– Legtöbben a sáradi telepen, míg mások több utcában szétszóródva élnek. Tavaly nyár óta négytagú roma polgárőrséggel rendelkezünk, akik a városi rendőrséghez tartoznak. A polgárőrség tagjai a távoktatásban segítenek, az internettel nem rendelkező roma gyerekeknek ők hordják ki hetente a megoldandó feladatokat, és be is gyűjtik azokat. A szociális segély osztásakor a postánál a rendőreinkkel együtt biztosítják az egymás közti kötelező távolság betartását és a maszkviselést. A városban roma polgári társulás is működik, annak tagjai korábban védőmaszkokat készítettek, s azok szétosztásáról is gondoskodtak. A helyi hangszórón szlovák, magyar és roma nyelven tesszük közzé a járvánnyal kapcsolatos tudnivalókat.

A közegészségügyi hivataltól roma nyelvű szórólapokat és plakátokat is kaptunk, de mivel kelet-szlovákiai roma tájszólással íródtak, a mieink azt nem értették. Ezért másfélét rendeltünk Nyitráról.

A romák vízellátását egy újabb kút működtetésével is biztosítjuk, s miközben abból hazahordják a vizet, hangsúlyozzuk a rendszeres kézmosás, tisztálkodás és ruhamosás fontosságát.

Gúta 11 ezer lakosa közül mintegy 320 roma. Ők más szegényebb családokkal együtt a Dankó Pista-telepen élnek. Roma polgárőrségük nincs, mondta Horváth Árpád polgármester, de pályázati támogatásból szeretnék beindítani az egykor jól működött szociális terepmunkások tevékenységét. Ők nagy segítséget nyújthatnak a romáknak az óvodai és alapiskolai beíratásoknál, valamint a munkahelykeresésben, de a helyes tisztálkodásra is rászoktatják őket.

A járvány kapcsán is hatékonyan együttműködnek a Mi Gútánk PT-vel és a Vöröskereszttel, 280 fertőtlenített, tisztálkodószereket és tartós élelmiszert tartalmazó segélycsomagot juttattak el a rászorulóknak.

– Ilyen csomagot félévente szoktak kapni, de máskor személyesen jöttek be érte a hivatalba. A szociális segélyosztáskor a postafőnök a városi rendőrparancsnokkal együtt arra kérte őket, hogy tartsák be az egymás közti kötelező távolságot, és viseljék a védőmaszkot. A posta által felkért magán őrző-védő szolgálat emberei is felügyeltek a rendre.

Horváth Árpád azt is elárulta, a média hatására a maszkhordás már a romák körében is bevett szokássá vált. A közreműködő szervezeteknek, egyéneknek ezúton is köszönetet mondott az ingyenes maszkvarrásért, és a Dankó Pista-telepre való eljuttatásért. Húsvétra például a fontos elérhetőségeket is feltüntetve, szlovák–magyar járványügyi szórólapokat készítettek, s azokból a telepre is juttattak, hiszen ezek az emberek ugyanúgy értik a két nyelvet, mint a többi gútai lakos.

Az 5100 lakosú Naszvadon szétszóródva alig 500 roma él. Nincs romatelepük, és roma polgárőrséggel nem rendelkeznek. Minden 65 év feletti polgárt elláttak ingyen védőmaszkkal, árulta el Molnár Zoltán polgármester.

– A roma családok címére további több száz maszkot vittek a városi rendőreink, akik a kötelező viselésre és az alapvető higiéniai előírások betartására is figyelmeztették őket. A járvány elején kinyomtattuk a közegészségügyi hivatal weboldalán közzétett roma nyelvű felhívásokat, amelyeket szórólapokon és plakátokon is terjesztettünk. A szociális segélyek osztásánál a rendőreink gátolták a csoportosulást, ügyeltek az egymás közti távolság betartására.

Éppen akkoriban tért haza Lengyelországból egy helyi roma család, akiknek az otthoni karantén miatt házhoz vitték a segélyt. Azóta is valamennyi külföldről hazatérő család esetében odafigyelünk, hogy betartsák a házi karantén szabályait.

Most is nyilvántartunk egy ilyen családot, melynek a háza környékén rendszeresen figyelnek a járőrök, nehogy eltávozzanak, vagy látogatókat fogadjanak. A válságstábunk ülésein mindig megvitatjuk, hogy a járvány kapcsán még milyen további intézkedéseket kell foganatosítanunk.  

Megjelent a Magyar7 hetilap 2020/16. számában.