Értékes könyvek érkeztek a perbenyiki könyvtárba
Perbenyikben, a Mailáth-kastély dísztermében emlékeztek meg a falu neves személyiségéről, a 166 éve, a költészet napján született székhelyi gróf Mailáth Józsefről. Az est során a Széchényi Könyvár munkatársai átadták a több száz csodás könyvet tartalmazó adományt.
A rendezvény házigazdája Cap György helytörténész, a falu könyvtárának vezetője volt, aki a megjelentek körében üdvözölte a Pécsről érkezett Horváthné vitéz Sztankovánszky Máriát, gróf Mailáth József dédunokáját és férjét, vitéz Horváth Sándort, valamint az Országos Széchényi Könyvtár munkatársait, Matolay Katalint, a gyűjteményszervezési főosztály vezetőjét, Győri Lucát, az állománygyarapítási és nyilvántartási osztály vezetőjét és Ujhelyy Attilát, a főigazgatói kabinet munkatársát.
A fennmaradt kottáknak köszönhetőn az est során első alkalommal csendülhetett fel gróf Mailáth József szerzeményei közül a hegedűre és zongorára 1935-ben írt Pastorale. Cap György diavetítéssel szemléltetett előadásában bemutatta a Mailáth család történetét, amelyből nyilvánvalóvá vált a Perbenyik és a Bodrogköz életét a múlt századokban felvirágoztató gróf, illetve a nemzeti könyvtárunkat is alapító Széchenyi család közötti rokoni kapcsolat.
A helyi könyvtárt is a Mailáth család alapította. 1898-ban a grófné kezdeményezésére rendezett nőegyleti összejövetelen elhangzott, hogy a szocialista, szociáldemokrata eszmék azért terjedhettek gyorsan, mert a nép tudatlan volt.
– idézték a grófnő szavait egy korabeli újságból.
Ezután alakult meg a régió első népkönyvtára, majd továbbiak alakultak. A könyvállomány tervezett témái a vallásosság, az erkölcsösség, a gyermeknevelés, a gazdaság és állattenyésztés, a szőlészet, a gyümölcstermesztés, a kertészet és a tudományok.
Az időben nagyot ugorva, a falu krónikájának feljegyzéseiből tudjuk, hogy a mai könyvtár 1945 után jött létre, a hetvenes években már több mint 2000-es könyvállománnyal és aktív irodalmi élettel. 1977-ben költözött át a frissen átadott kultúrház épületébe, ahol már külön olvasóterem is volt. Innen a zsinagógával szembeni Csonka-házba költözött, s a könyvtár 2018 óta működik a jelenlegi helyén.
Cap György tavaly egy-egy példányt adományozott könyveiből az Országos Széchényi Könyvtárnak. A találkozón megemlítette, hogy egy falusi kis könyvtár életét szeretné fellendíteni, átszervezni és javítani, kézhez kapott egy több oldalas címlistát, amiből kedvére válogathatott.
Ahogy elmondta, ezzel az adománnyal reményeik szerint sikerül kicsiknek és nagyoknak egyaránt örömet szerezniük, elhozva az elmúlt években megjelent szépirodalmi alkotások mellett különböző tudományterület néhány kiemelkedő művét is. A főosztályvezető külön megköszönte, hogy Cap György megkereste intézményüket, eljuttatva hozzájuk könyveit, ahogy teszik azt sokan a határontúli szerzők közül, tudatosítva, hogy a magyarságnak ez a közös nemzeti könyvtára. Véleménye szerint ezáltal él a könyvtáralapító Széchényi Ferenc több mint 200 éves eszméje.
Arról érdeklődve, vajon milyen gyakran keres fel kollégáival hasonló küldetéssel határon túli könyvtárakat, Matolay Katalin elárulta, hogy bár nem jogszabályi feladata, de a Széchényi Könyvtár egy évszázada törekszik arra, hogy a határontúli területek könyvtári ellátását a tőle telhető módon segítse. Intézményük részéről ez egy tudatos választás, ami elősegíti a magyar nyelv és kultúra fennmaradását.
A kastély dísztermének előterében kiállított néhány tucat mutatós könyvet nézegetve arra kértem Cap Györgyöt, árulja el, milyen szempontok szerint válogatta ki a Széchényi Könyvtár által megküldött listáról azt a nagyjából 500 példányt, ami pár napja már Perbenyik könyvtárának állományát gazdagítja.
– A rendszerváltás óta nem frissítették a falu könyvállományát, vagyis az elmúlt három évtizedben megjelent példányok csak elvétve bukkantak fel nálunk, ha valaki örökségből, vagy a könyvespolcai nagytakarítása során nekünk ajándékozott néhány ilyen példányt.
Ezért arra fókuszáltam, hogy a csehszlovákiai, illetve a szlovákiai irodalom alkotásai, illetve Trianonról vagy a magyar őstörténetről született új művek is megjelenjenek végre a kínálatunkban.
Természetesen a Mailá-thok életéhez kapcsolódó Széchényi család életéről szóló könyv sem kerülte el figyelmem, valamint a Perbenyiket felvirágoztató gróf Mailáth József szülővárosát, Pécset bemutató könyvet is érdemesnek találtam arra, hogy könyvtárunk olvasóihoz elhozzam.
Az érdekességek közül Cap György kiemelte a pozsonyi koronázási templomot és a szlovákiai görögkatolikus egyházat bemutató, sok fotóval illusztrált csodás albumot, továbbá a Nemzeti Könyvtár sorozatát.
Gróf Mailáth György dédunokája, Sztankovánszky Mária is adományozott egy értékes trilógiát a könyvtár számára, mégpedig 1917-es kiadású német nyelvű könyveket, nagymamája könyvtárának utolsó megmaradt darabjait.
Olvasóinknak elárulták, mennyire jóleső érzés volt számukra, amikor két évtizeddel ezelőtt Cap György felkereste őket az akkor készülő, a Mailáthokról szóló első könyve kapcsán. Hosszú éveken át a világhálón keresztül tartották a kapcsolatot. Nagyon hálásak György alapos kutatómunkájáért, aminek köszönhetően nagyon sok történetet, emléket, információt tudtak megosztani egymással.
Ahogy Sztankovánszky Mária elárulta, már nem ismerhette nagymamáját, Mailáth Stefániát, édesapja keveset mesélt a nemesi származásukról, hiszen az ötvenes években ez tabu volt. Így például azt is a perbenyiki helytörténésznek köszönhetően tudták meg, hogy Pécsett a ház, ahol a házaspár 30 éve él, a grófi családé volt. Az itt született hat Mailáth gyerek egyikeként látta meg a napvilágot 1858. április 11-én dédapja is, a Perbenyiket filvirágoztató székhelyi gróf Mailáth József.
Megjelent a Magyar7 2024/16.számában.
