A könyvek sorsa
„Minden könyvnek megvan a maga sorsa”, szól a latin bölcsesség. A könyv sorsa a mindenkori olvasótól függ, leegyszerűsítve, magától az embertől, aki létrehozta, használja, általa gyarapítja ismereteit, továbbgondolja… A könyvtári könyv sorsa, hogy keressék, felfedezzék, elolvassák, rendszerbe rendezzék, és még sok minden más. A könyv és a könyvtár sorsa összefonódik. Dunaszerdahelyen már sok évtizede… Közeleg a Dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár 70 éves jubileuma.
A második világháború előtt nem volt járási vagy városi könyvtár Dunaszerdahelyen. A Csallóköz-Szerdahelyi Kaszinónak vagy a helyi katolikus legényegyletnek azonban volt könyvtára. Sajnos a háború megtizedelte ezek állományát, s abból, ami megmaradt, kezdték kiépíteni az új közkönyvtárat.
A jogfosztottság évei után, 1953-ban alapították meg hivatalosan is a városi könyvtárat Dunaszerdahelyen, nem messze a mostani székhelyétől a Fő utcán, egy azóta lebontott épületben. 1977-ben az újonnan megépült művelődési ház épületébe költözött, s ma már 105 ezer kötetes az állománya.
1991-ben új osztállyal bővült a könyvtár: megkezdte működését a nemzetiségi bibliográfiai osztály, a Bibliografia Hungarica. A kulturális tárca és a Szlovák Nemzeti Könyvtár felkérésére az intézmény vállalta a Szlovákiában megjelenő magyar nyelvű folyóiratok bibliográfiai feldolgozását.
A klasszikus értelemben vett kulturális-közéleti ismeretterjesztés mellett – regionális jellege miatt – a Csallóközi Könyvtár feladata az új könyvtárosok betanítása is.
– meséli Lacza Ilona, a könyvtár igazgatója.
Ami a statisztikát illeti, a legfontosabb természetesen az, hogy hányan mennyi könyvet kölcsönöznek ki, milyen korosztályok látogatják a közkönyvtárat, illetve milyen jellegű és nyelvű kiadványokat, könyveket, folyóiratokat keresnek.
– Katalogizálni kell a könyvállományt, annak szaporulatát, illetve a kiselejtezett könyveket, de ma már minden digitálisan működik, így nem gond, hogy minden egyes darabról nagyjából 77 adatot kell feltüntetni. El lehet képzelni, hogy ez egy 105 ezres állomány esetében mennyi adat!
Ezenkívül külön felírják a látogatók számát, s ebbe beletartoznak a rendezvények látogatói is, tehát lényegében mindenkit számontartanak, aki belép a könyvtárba. De ez még mind semmi! Fotómelléklettel kell dokumentálni az összes eseményt, ami a könyvtárban zajlik, legyen az saját, közös vagy idegen rendezésű. Minden esemény másnapján készül egy fényképes összefoglaló, amit elküldenek a megyére.
Mivel a könyvtár nemcsak városi, hanem regionális feladatokat is ellát, így a megye egyik kiemelt könyvtára is. A bibliográfusok feladata a régióban megjelenő összes fellelhető kiadvány (lehet az egy alkalmi, akár házi készítésű plakát is) feldolgozása.
Nyilván nem minden jut el a könyvtárba és többször megesett már, hogy az utcán szedték le a könyvtárosok a hirdetőoszlopra ragasztott plakátot…
Minden kikölcsönzött könyv után szerzői jogdíjat fizet a könyvtár a nyomtatott tartalmakért felelős LITA jogvédő szervezetnek. Hanghordozókat viszont nem adhatnak kölcsön, ugyanis az audiotartalmak szerzői jogait képviselő SOZA-val nem tudott megegyezni a Szlovák Nemzeti Könyvtár. Így olyan abszurd helyzet is előállhat, hogy például egy angol nyelvkönyvet kikölcsönözhet egy illető, de annak audiotartalmát már nem viheti haza.
– húzta alá az igazgató.
A könyvek segítségével a könyvtár kulturális ismeretterjesztő tevékenységet folytat, közösségi színtérré vált, rendezvényeket szervez gyermekeknek, felnőtteknek és különböző érdekeltségű csoportoknak. Sok szervezettel együttműködnek, mint például a Szlovákiai Magyar Írók Társasága vagy a Felvidéki Alkotók Egyesülete. Némiképp ehhez igazodik az intézmény struktúrája is, a gazdasági és üzemeltetési osztály mellett az olvasószolgálati osztályt a szépirodalom, a tudományos ismeretterjesztő irodalom kiadványai, illetve a gyermek- és ifjúsági részleg kötetei teszik ki.
Az állománygyarapító, feldolgozó és bibliográfiai osztály feladata a könyvállomány felújítása, tehát a vásárlás, a feldolgozás és a selejtezés. Ezt, illetve a hálózati és módszertani osztályt Dombi László vezeti, akinek a többi között az is beletartozik a munkaköri leírásába, hogy tartsa a kapcsolatot a járás vidéki könyvtáraival, segítse szakmai fejlődésüket és begyűjtse a statisztikai adatokat, illetve felhívja a figyelmüket a legújabb változásokra.
– Léteznek országos könyvtári sztenderdek, és az is meg van határozva, hogy egy-egy könyvtárnak mennyi rendezvényt kell évente lebonyolítania. Igaz, ezek csupán ajánlások. Mindent egybevetve nagyjából 350 eseményt tudunk kimutatni egy évben. Csehországban már előbbre járnak, én is onnan szoktam inspirálódni – fejtette ki Dombi László, aki elárulta, hogy Dunaszerdahely lakosságának nagyjából 10 százaléka rendelkezik könyvtári igazolvánnyal, ez mintegy 2100 fő.
Kocsis Gabriella a kölcsönzési osztályon dolgozik és a könyvtári program kezelésével foglalkozik.
A detektívregények mellett a tényirodalom, a tényfeltáró irodalom, a történelmi és a romantikus regények a legkelendőbbek. Érdekes módon az életrajzi regények is nagyon „mennek”, sőt, egy külön olvasói kör specializálódott erre, amelyen mi is meglepődtünk! A klasszikusok közül Szabó Magda újra reneszánszát éli, ráadásul a középiskolások körében, de a Márai-kultusz is tart még. Nálunk működik a könyvtárközi kölcsönzés is, tehát ha egy bizonyos könyv nekünk nincs meg, de a társkönyvtárnak igen, akkor postaköltség ellenében el tudjuk juttatni az igénylő számára a könyvet. Korábban a Selye János Egyetem könyvtárában dolgoztam, és az akkori diákok jönnek újra beiratkozni, de már hozzák a saját gyerekeiket is, és egy-egy ilyen pillanat nagyon szívmelengető tud lenni – mesélte Gabriella.
5 éve keresztelték el az ifjúsági osztályt Cica Mica könyvtárnak, hogy vonzóbb legyen a gyerekek számára.
– állapította meg Tóth Ozsvald Zsuzsanna, a részleg vezetője.
A Cica Mica könyvtárban mindenhol cicákkal találkozhatunk, legyen az plüss, festett, horgolt, 3D-s nyomtatóval vagy akármilyen kézműves munkával készített cicus, és persze a részleg kialakítása is gyermekbarát, kényelmes olvasósarkokkal, színes ülőkékkel, játékokkal.
– mesélte a részleg vezetője, akitől megtudtam, hogy nincs olyan gyerek, akit ne ragadna el valamilyen könyv. Zsuzsanna azt is elárulta, hogy mi az a kérdés, amitől egy könyvtáros a „falra mászik”. Nem kell találgatni, lelövöm a poént: „És még járnak könyvtárba?” Erre általában frappánsan csak ennyit felel: „Higgye el, nem maga az egyetlen, aki olvas.”
Sokan azt sem tudják, rendszeresen érkeznek új könyvek és rengeteg szülő csodálkozik, hogy olyan könyvek is kikölcsönözhetők, amelyek nemrég jelentek meg. Az is fontos, hogy mindig legyenek újdonságok, amelyekért érdemes bejönni, nyomatékosította Tóth Ozsvald Zsuzsanna, az ifjúsági osztály vezetője.
A megalakulás 70. évfordulójának nagyszabású születésnapi ünnepsége előreláthatóan december 8-án valósul meg egy kultúrműsorral egybekötött történetmeséléses prezentációval. Természetesen az ifjúsági részleg sem maradhat ki ebből, a tervek szerint 10-10 gyermek egy cicamicás, mondókás, zenélős kis darabot ad elő, s utána ünnepélyesen átadják a könyvtár felújított részeit.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2023/43. számában.
