Erőd a régióért - régió az erődért: együtt keresik a hasznosítási lehetőségeket
A Visegrádi Alap által támogatott Várak és régiók című projekt keretében október 4-én a komáromi Újvár „Lőporosában“ valósult meg az Erőd a régióért - régió az erődért című nemzetközi szakmai szeminárium. Annak résztvevői azt taglalták, hogy a Duna menti térségben miként újítható meg a közép- és újkori várak, erődök szerepe az oktatásban, a turizmusban és a regionális termék, illetve gazdaság népszerűsítésében, a vár/erőd és az adott régió közti együttműködés révén.
Keszegh Béla, Komárom polgármesterének üdvözlő szavai után Ozimy Andrej, a közép-európai „unikumnak“ és nemzeti műemléknek számító, komáromi erődrendszerben turistavezetéseket és más erődnépszerűsítő szolgáltatásokat is biztosító Pro Castello Comaromiensi nonprofit szervezet igazgatójának bevezetője hangzott el.
„A szervezetünket 2020 májusában kereste fel a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke, Szilvássy István úr azzal, hogy a Magyar Nemzeti Múzeummal együtt a Visegrádi Alaphoz benyújtásra kerülő pályázathoz keresnek szlovákiai partnert. Mivel a téma: a közép- és újkori várak megújuló szerepének lehetőségei a turizmus diverzifikációjában, a regionális promócióban, marketingben és a formális oktatásban, közel áll a szervezetünk tevékenységéhez, céljaihoz, igent mondtunk, s így lettünk a Várak és régiók című projekt partnerei. Sajnos, a járványhelyzet nem engedte, hogy személyesen találkozzunk, beszélgessünk, oldjuk a projektet, így csak a világháló segítségével szerveztünk közös meetingeket a magyarországi, szerbiai és lengyelországi kollégákkal“ – fejtette ki az igazgató.
Arról is beszélt, hogy a projekt első része, a Közös múltunk a közös jövőnkért című virtuális kiállítás a V4-ek megalakulásának 30. évfordulója alkalmából már megszületett, és megtekinthető a projekt weboldalán. Annak társrendezői a házigazdákon kívül a Magyar Nemzeti Múzeum, a szerbiai Galambóci Várerőd, a lengyelországi Sandomierzi Járási Múzeum, valamint a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége. Jelenleg folyik a tárlatanyag lefordítása valamennyi érintett nemzet nyelvére.
illetve a Duna mentén levő további közép- és újkori várakkal, erődökkel hálózatba szerveződésének, örökséggazdálkodásának, az erőd és a térség társadalmi, kulturális, turisztikai és gazdasági lehetőségeit” – magyarázta Ozimy igazgató, aki előadást is tartott a komáromi erődrendszer múltjáról, jelenéről és a további terveikről.
Rezi-Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgató-helyettesének témábavágó beszédét távollétében a munkatársa, Ribár Kitti olvasta fel, majd Szilvássy Istvánnak a várak szerepének megújításáról szóló előadása következett. Hangsúlyozta, hogy azok akár élmény- vagy tudásközpontokká, esetleg helyi-regionális identitási vagy turisztikai desztináció promóciós központokká, esetleg a lokális, regionális termékek és szolgáltatások promócós központjává s a világörökség részéve is válhatnának. A lényeg az, hogy egyre intenzívebben kapcsolódjanak az adott régió társadalmi-kulturális-oktatási életéhez, s az azokban megrendezendő kézműves és őstermelői vásárokon, valamint áruminőségi rendezvényeken a helyi termékek népszerűsítésére is sor kerülhet. A Duna menti várhálózat létrehozásával ezen célok könnyebben lennének megvalósíthatók.
Ez ügyben a következő lépés a Komáromi Várkonzorcium megalakítása lehetne, amely valójában a vár körül létrejövő regionális oktatási, turisztikai, kulturális, gazdasági, önkormányzati szereplők hálózatát jelentené.
A komáromi szeminárium második, Világkávéház – World Café című interaktív részében a jelenlevők ötleteltek, s arra vonatkozó javaslatokat tettek, hogy a kitűzött célok miként érhetők el. Az azok alapján közösen megfogalmazott dokumentumot majd eljuttatják a politikai-társadalmi döntéshozókhoz. Miután Szerbiában, Lengyelországban és Esztergomban is sor kerül hasonló szemináriumokra, minden érintett országban egy-egy kijelölt szervezet koordinálja majd a vonatkozó tevékenységet.
