Emlékhelyeink: Bártfa, az Úr Születése-oltár
A bártfai Szent Egyed-templom messze földön az egyik legszebb gótikus építmény. A 14. százat közepétől egészen 1415-ig építették. Szentélye és hajója hálós boltozattal fedett, a kápolnái és sekrestyéje pedig bordás keresztboltozattal. A gazdagon díszített gótikus pasztofórium a szentélyben 1465-ből való. A diadalív alatti Kálvária szobrai is a 15. században készültek, maga a kereszt nyolc méter magas.
A Szent Egyed-templom legjelentősebb értéke a 15. századból származó 11 szárnyas oltár. Festett oltárképekben és fából faragott szobrokban azonban az Úr Születése-oltár a leggazdagabb. Alkotóját sajnos nem ismerjük, bár van olyan vélemény, hogy egyes szobrai lőcsei Pál mester műhelyéből kerültek ki. A szoborkompozíció alkotója tulajdonképpen a betlehemi istállót formázta meg. A szobor mellékalakjai, a pásztorok, az oltár különböző szintjein domborműszerűen formáltak, a kisded fölött a szárnyas angyalok azonban már szoborszerűen. A jászolban fekvő gyermek fölött a térdeplő Mária alakja az egyik legszebb gótikus szobrok közé tartozik. Az Istenanya ilyen ábrázolása a 14. század második felétől terjedt el, amikor is Szent Brigitta látomása után már nem fekve ábrázolták Máriát a Jézus születését ábrázoló képeken, hanem térden állva, amint imádja Istent, így hangsúlyozva a születés csodálatos módját.
A templom korábbi, 1466-ból származó főoltára már nincs meg, csak a Levétel a keresztről oltárkép őrződött meg. A mai neogót oltár központi szobra Szent Egyedet ábrázolja, jobbján Szent Istvánnal, balján Szent Lászlóval. A Szűz Mária-oltár (korábban Szent Anna-oltár) a legrégibb, amely teljes egészében középkori formájában maradt meg napjainkig. A Szent Borbála- és Szent Erzsébet-oltár képei a női szentek életét ábrázolják.
