2023. június 26., 15:08

Bittó István síremléke: Sárosfa

A sárosfai Bittó család a középkortól kezdődően, de különösen a 19. században sok jeles személyiséget adott a hazának.

bittó
Fotó: Görföl Jenő

Bittó Benő az 1830-as években Pozsony megye alispánja volt, később királyi tanácsos. Fiai közül az 1820-ban született Bittó Kálmán 1848-ban a megye honvédelmi bizottmányának tagja volt. Az 1830-ban született Bittó Béni 18 évesen a nemzetőrség önkéntese lett, később a honvédség kötelékében főhadnagyi rangot ért el. A kiegyezés után főszolgabíró, majd több cikluson keresztül országgyűlési képviselő volt.

A család ősi birtokán, Sárosfán több kúriát is építtetett, és itt alakították ki a 19. század második felében a családi sírboltot is, amely ma a kegyelet színhelye.

A család kétségkívül legismertebb tagja Bittó István volt. Sárosfán született 1822-ben. Középiskolai tanulmányait a pesti piarista gimnáziumban végezte. Jogot is Pesten tanult, 1843-ban ügyvédi képesítést szerzett.

Politikai pályáját Moson megyében kezdte, itt volt aljegyző 1843-tól 1847-ig. Az 1848-as első népképviseleti országgyűlési választásokon a dunaszerdahelyi körzet képviselője lett. A kormányt követte Debrecenbe majd Szegedre is. A bukás után Várnába majd Isztambulba menekült, végül Franciaországban élt emigrációban. Itt a Teleki László által vezetett emigráns egyesület titkára volt. Amnesztiával hazatérhetett, és a politikai életbe újból Deák Ferenc párthíveként kapcsolódott be. 1861-ben, és 1865-ben országgyűlési képviselő lett. Deák Ferenc javaslatára a kiegyezési bizottság magyar elnöke volt.

A kiegyezés után ő lett a Képviselőház első alelnöke. Az Andrássy- és Lónyay-kormányban igazságügy-miniszter volt, majd 1872-től 1874-ig a Képviselőház elnöke.

1874 márciusától 1875 márciusáig pedig Magyarország miniszterelnökeként a legfontosabb feladata az ekkor elhatalmasodó politikai válság megoldása volt, melyet a Deák-párt és a Balközép egyesülésének elősegítésével oldott meg. Ezt követően azonnal lemondott, ellenzékbe vonult és az Apponyi-párt képviselőjeként vett részt a politikai életben. 1899-től a Főrendiház, az uralkodó által élethossziglan kinevezett tagja volt.

Budapesten halt meg, majd szülőfalujában, Sárosfán a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra.

bittó
Fotó:  Görföl Jenő

A kripta falán egy két részből álló emléktábla van, fent Bittó István domborműve, alul pedig egy felirat szlovák nyelven, amely magyarul így hangzik:

MINISZTERELNÖK
IGAZSÁGÜGYI MINISZTER
AZ ORSZÁGGYŰLÉS ELNÖKE
A FŐRENDIHÁZ ÖRÖKÖS TAGJA
Bittó István
Sárosfa község önkormányzata
2012

A sírbolt bal oldalán egy felirat arról tudósít, hogy a sírhelyet felújíttatta a Pátria Honismereti Szövetség 2003-ban.

A Csemadok minden évben itt tartja a forradalom és szabadságharc emlékünnepségét.

Megjelent a Magyar7 2023/25. számában.

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.