A kis gömböc, az uborkakampány és a mohó kapzsiság – megjelent a MAGYAR7 25. száma

Vagyis majdnem mindenki. A szelemenfáról lógó madzag bírja, a lelkiismeret is, hiszen az a legsoványabb az összes nyesedék közül, írja lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly A felvidéki kis gömböc című vezércikkében.

Idén nem lesz uborkaszezon a hírek világában, de uborkakampányt jósol Közélet rovatunkban Kolek Zsolt. Mint ismeretes, nem szavazott bizalmat a szlovák törvényhozás Ódor Lajos kormányának, a kabinet az őszi választásokat követően felálló kormány megalakulásáig korlátozott jogkörökkel irányíthatja tovább az országot. Mivel azonban a törvényhozás hamarosan nyári szünetre vonul, az érdemi parlamenti munka – hacsak a frakciók nem kezdeményeznek rendkívüli ülést, függetlenül a kormánnyal szemben kimondott bizalmatlanságtól, csak a szeptember 30-i választásokat követően folytatódik majd. A félkarú Ódor és az uborkakampány a heti belpolitikai összefoglaló címe.

Igen, részben a mohóság, a profitéhség az oka az embereket fojtogató drágaságnak, de nem hallottam, nem olvastam, hogy a hatóságok fokozottabb, vagy alaposabb ellenőrzés alá vetették volna a vállalatokat. Szerintem még egy darabig hagyják a szabad rablást –

nem túlzás, nyugodtan mondhatjuk, hogy a boltokban szabad rablás folyik, amelynek a vásárló az áldozata –,

mondván a Covidot a gyártók és kereskedők is megsínylették, most megpróbálnak behozni valamit az elmaradt haszonból, esetleg tartalékot képeznek. Haják Szabó Mária: A „kapzsiságinfláció”

A DAC az elmúlt szezonban a hajráig harcban volt a Fortuna Liga bajnoki címéért, de a fővárosiakat végül csak megszorongatni tudta. Ettől függetlenül rekordokat döntöttek a sárga-kékek, s a rövid szünet után már a Konferencia Liga rajtjára készülnek. Adrian Guľa vezetőedző szerint csak idő kérdése, hogy mikor sikerül a szlovák bajnoki cím elhódítása, de már az elkövetkező hetekben azon dolgoznak majd, hogy beteljesüljenek az európai kupasorozat csoportköréről szőtt álmaik. Lapunk legfrissebb számában olvashatják a DAC vezetőedzőjével készült interjút, aki pontosan egy évvel ezelőtt érkezett a Csallóközbe.

A fene se gondolta volna akkor, hogy nyolc évvel később szülővárosomban, Érsekújvárban újra szembesülök a migránsproblémával, hogy itt is felbukkannak, beléjük botlok, mint annak idején a Keletinél. Honnan és hova tartanak, legtöbbször úti okmányok nélkül? 2015-ben az első nagy migránshullám idején a párkányi Mária Valéria híd és a komáromi Erzsébet híd szlovákiai oldalához hatalmas betonkockákat készítettek, hogy vészhelyzetben eltorlaszolják a határt, megakadályozandó a tömeges átkelést, emlékeztet Száraz Dénes azzal, hogy most nincs ilyen készültség, ellenkezőleg…

Bárhogy is dönt a parlament, létrejöhet a nemzeti park. Somogyi Szilárd azt írja, Jaromír Šíbl parlamenti képviselőt természetvédelmi körökben elismert szaktekintélynek tartják. A parlamentbe Ján Budaj, az ország talán legismertebb természetvédője oldalán, az OľaNO listáján jutott be, és ő a beterjesztője annak a javaslatnak, amely a Duna Menti Nemzeti Park törvényi kereteit alapozza meg. Szerinte a javaslat sorsától függetlenül létrejöhet a nemzeti park.

Életünk elképzelhetetlen cukor nélkül, gondoljunk csak a reggeli kávénkra, a mellé elrágcsált croissant-ra, nagymama süteményeire. Azt talán mindenki tudja, hogy – a mi régiónkban – a cukor a cukorrépából készül, de hogy milyen utat tesz meg a répa, amíg a két kocka az ön csészéje mellé kerül, az talán nem annyira közismert. Kovács Róberttel, a Cukorrépa-termesztők Szlovákiai Szövetségének elnökével Kocur László beszélgetett. Édes élet – A mindennapi cukrunk.

Csontváry 170.

A Magyar Nemzeti Galéria és a pécsi Janus Pannonius Múzeum teljes gyűjteményéből, illetve három magángyűjteményben lévő alkotásból állt össze a kiállítás Csontváry Kosztka Tivadar születésének 170. évfordulója alkalmából a Szépművészeti Múzeumban.

Budapesten július 16-ig tekinthető meg. Kedvcsináló a kiállításhoz Zsebik Ildikó tollából.

„Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egymást? Hisz mind a kettő mást akar – a férfi a nőt, a nő a férfit” – akár Karinthy Frigyes örökbecsű helyzetjellemzése is motiválhatta Czajlik Józsefet, a kassai Thália Színház igazgatóját, akinek idénybeli három rendezése a férfi-nő viszonyt járta körül. Kezdte Dunaújvárosban egy szenvedélyes vígjátékkal, folytatta Komáromban egy kétszemélyes lírai játékkal, s egy jókedvű musical-revüvel zárta saját színházában. A három előadás közös pontja a szerelem és Czajlik mellett a három előadás látványtervezője, Őry Katalin volt. Juhász Dósa János: Czajlik József szenvedélyes szerelmei.

Héderváry Kont István a Leporolt históriák főszereplője, aki korántsem volt az a hős, akiről a reformkori költők regéltek. Lázadó volt, akit 1393-ban 30 társával egyetemben Budán végezték ki. Nagy Lajos halálát (1382) követő zűrzavaros időkben elsősorban a saját helyzetüket szerették volna megerősíteni, és a királyi trónért folytatott csatározásokban nem a végül győztesként kikerülő Luxemburgi Zsigmond (1368–1437) mellé álltak, hanem a magyar trónra ugyancsak jogot formáló, Nápolyból jött II. Anjou (Kis) Károlyt támogatták, és rosszul tették, írja Lacza Tihamér.

A kommunizmusban – a szocialista kollektívák életében – nagy népszerűségre tettek szert a vetélkedők,

amelyekben mindig jól szerepeltem. Számomra a legemlékezetesebb az 1982-ben indított Ki tud többet a Szovjetunióról? verseny maradt, írja Múltunk rovatunk szerzője. Kis furfanggal kijutott Drezdába, majd eltelt jó pár évtized és ismét ellátogatott a szász városba, am ifjúkori emlékeit nem találta. Csermák Zoltán: Nosztalgiázás Drezdában.

Utazásszervező cég az Egyesült Államokban, biofarm itthon, Ebed közelében. Meglepő kombináció, de a végén minden összefonódik Kósa Péter vállalkozó és családja életében, akihez Bokor Klára is ellátogatott. A sikeres fiatalember azt mondja, sok szerencséje volt az életben, de azt is hozzáteszi, hogy a szerencséért meg is kellett dolgozni. Tájaink rovatunk vezető riportjának a címe: A szülőföldjükön élik az amerikai álmot.

A művészettörténészeket régóta foglalkoztatja az a kérdés, hogy egy jelentős költő életműve hatással van-e más művészeti ágak alkotóira. A kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum Petőfi témájú kortárs képzőművészeti gyűjteménye egyértelműsíti a választ: igen. Dunajszky Éva: Az idő igaz, s eldönti, ami nem az.

Jókai Napok: értékteremtő sziget az értékvesztés korában. Ritka az olyan művészeti viadal, amelynek az első napon bemutatott egyik versenyprodukciója után kijelenti a zsűri: már csak emiatt is érdemes volt ideutazni, hiszen ez volt az elmúlt harminc év legjobb előadása! Nos, a Komáromban megtartott 58. Jókai Napokon, a hazai magyar műkedvelő színjátszók, kisszínpadok és diákszínpadok országos fesztiválján akadt ilyen unikum: a helyi Marianum Egyházi Gimnázium Meg+intszéplesz Diákszínpada A nagy koronarablás című előadásért nemcsak a fődíjat érdemelte ki, hanem további négy díjat is. A Jókai Napok eseményeiről Nagy-Miskó Ildikó számol be.

Három év kihagyás után ismét Rimaszombatban rendezték meg a XXX. Tompa Mihály Országos Verseny döntőjét a versenyzők, a zsűri és a közönség nagy örömére.

A jubileumi döntőt ugyan a megszokott időponttól később, és szerényebb körülmények között tartották meg, de kárpótlásul rendkívül erősre sikeredett a szavalók mezőnye. Virsinszky Tamás: Erős mezőnnyel jubilált a Tompa Mihály Országos Verseny.

Bár rossz időt mondtak június 11-re, azon a vasárnapon napsütéses, varázslatos délután várta azokat a híveket és vendégeket, akik elsősorban ünnepelni jöttek Bősre, hiszen mi más lehet a helyi református gyülekezet számára az a nap, amikor végre saját templomot avathat. Az istentisztelet és a szónoklatok végére ugyan eleredt az eső, de egyesek szerint ezek az öröm könnyei voltak odafentről. Lacza Gergely számolt be az ünnepségről Új templomot avatott Bős református közössége címmel.

A betléri múzeumban már hagyománnyá vált, hogy az állandó tárlat mellett minden szezonban nyitnak egy-egy időszaki kiállítást.

Az idei az In Effigie című, s Andrássy Gyula életébe nyújt betekintést, így tisztelegve előtte születésének 200. évfordulója alkalmából. Hogy mi látható a tárlaton, megtudhatják Fábián Gergely beszámolójából.

Az 1920. június 4-i trianoni döntés következményeként Ipolyvisk az újonnan megalakuló Csehszlovákia része lett. 1938. november 2-áig kellett várni, hogy az első bécsi döntés értelmében a település újra Magyarországhoz tartozzon. A jelenlegi Pest vármegye részét képező Dömsöd nagyközség az ünnepi alkalomra egy ereklyés országzászlót ajándékozott a viskieknek. A hősi emlékmű felavatására és az ereklyés országzászló felszentelésére 1940. november 8-án került sor. Most erre az eseményre emlékeztek, írja Kaszmán Zoltán.

Igazi zarándokhellyé vált az elmúlt években a Csákányháza község melletti Galamba.

Tizennyolc évvel ezelőtt a hívők lelkesedésének, szorgalmának köszönhetően zarándokhely létesült. A kis kápolna és paplak gyönyörű völgyben fekszik, ahova a hívek bármikor ellátogathatnak. A zarándokhelyről írt Agócs Szvorák Emese.

A TOKAJ 2023 nemzetközi borverseny és kiállítás helyszíne kivételesen a borsi Rákóczi-kastély volt. 100 hazai, 26 magyarországi és egy horvátországi borászat összesen 479 borát mérettette meg a sorrendben 22. versenyen. A legkiválóbbaknak járó nagy aranyérmek közül 6 az ország határain belül maradt, egy pedig a hercegkúti Götz Pincészeté lett. A borverseny eredményeit Molnár Gabriella foglalta össze.

A közeledő vakáció apropóján gyakran fordulnak hozzám diákok és szülők azzal a kérdéssel, mit olvasson az ifjúság a nyáron. Nagy a felelősség, hiszen egy rossz választás örökre elfordíthatja a nebulót a könyvektől. Kaland kell, izgalom, misztikum, fantázia és sok-sok kedvesség meg szeretet. A jól megválasztott könyvek a barátság ígéretei. Ilyen lehet A balatoni sellő titkai, amelynek szerzőjével, Király Anikóval beszélgetett Szomolai Andrea.

A kutatói teljesítményről ír Kávézó rovatunk első cikkében Domonkos kutatóorvos. Nehéz mérni, márpedig mérni, a kutatók teljesítményét számszerűsíteni kell. Hogy ez hogyan és minek alapján történik, megtudhatják a rovatból.

Töltsenek el egy napot a határ menti Füzéren, illetve visszafelé jövet nézzenek be Széphalmon a Kazinczy Ferenc Emlékkertbe, ahol a Magyar Nyelv Múzeuma is áll, ajánlja Barangoló rovatunkban Zsebk Ildikó.

Gazdag nyári csirkelevest és áfonyás kuglófot kínál Íz-lelő rovatunkban Vass Laura, majd elolvashatják a Škoda Kamiq Monte Carlo 1.0 TSI 81 kW 7DSG teszteredményeit Vas Gyula beszámolója alapján.

Szurkoló rovatunkban Rajkovics György az Európa-játékokról ír, Rajkovics Péter pedig azt a kérdést teszi fel, hogy vajon milyen hosszúra kell nyújtani a labdarúgó szezont, hogy abban még örömet találjon a szurkoló és a játékos egyaránt? Egyáltalán van olyan kérdés a fociban, amelyhez nincs köze a pénznek?

Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.