Berzeviczy Albert végső nyughelye - Berzevice
Berzevice Sáros vármegyében, a Tarca völgyében, az egykori Héthársi járásban található település. Az egykori mezőváros gótikus temploma 1300 körül épült, várának mára szinte nyoma sem maradt. Kastélyát a Berzeviczyek építették. Fényes Elek még négy kastélyt említ a településen, ezek egyikében született 1853-ban Berzeviczy Albert.
A Berzeviczyek ősi család, gyökereik a 13. századig nyúlnak vissza. Albert édesanyja Szinyei Merse Amália, a neves festő, Szinyei Merse Pál nagynénje volt, apja Berzeviczy Tivadar, aki az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc idején Sáros vármegye főjegyzőjeként részt vett a nemzetőrség megszervezésében.
Berzeviczy Albert Eötvös Loránd után vette át a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztját és 1905-től 1936-ig, 31 évig töltötte be. Ő volt az Akadémia hetedik elnöke. 1881-ben országgyűlési képviselőnek választották. A főrendiháznak 1917-től lett a tagja. Tisza István első kormányában (1903 és 1905 között ) a vallás- és közoktatásügyi tárcát vezette. Életére, munkásságára jelentős mértékben hatott Széchenyi István és Deák Ferenc.
Széchenyi egyik legnagyobb érdemének a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását tartotta. Számos megbízatása közül említsük meg, hogy ő volt a Magyar Olimpiai Bizottság alapító elnöke 1895 és 1904 között. 1899-től a Kisfaludy Társaság rendes tagja, majd 1923-tól haláláig elnöke volt. A Magyar Külügyi Társaság társelnöke, majd 1933-tól haláláig elnöke és 1930-tól haláláig a Magyar Pen Club tiszteletbeli elnöke volt.
1936. március 22-én hunyt el, a Kisfaludy Társaság mélységes szomorúsággal tudatta a hírt. Berzeviczy Albert gyászszertartása március 24-én az Akadémia oszlopcsarnokában volt, ahonnan a koporsót Berzevicére, a családi sírboltba vitték.
A Berzeviczyek sírboltja, fölötte a magas obeliszkkel a berzevicei templom szomszédságában van, és itt helyezték örök nyugalomra Berzeviczy Albertet is. A szertartást Jozef Čársky (Csárszky József) kassai püspök végezte.
Megjelent a Magyar7 2025/46. számában.
