Bercsényi Miklós levelei - Tardoskedd
A település egyik legrégibb műemléke az 1706-ból származó Rákóczi-emlékmű, amely a falu szélén, a temető mellett található. Bercsényi Miklós 1704. október 6-án három levelet is írt a nagyságos fejedelemnek Tardoskeddről, amelyekben hadi terveit és a csapatmozdulatokat közölte vele.
A helyi monda szerint éppen itt, a ma Kőképnek nevezett emlékoszloppal megjelölt helyen íródtak a levelek. A 18. században ugyanis a község fejlődését jelentősen befolyásolta a Rákóczi-szabadságharc. A kuruc seregek 1704. november 16-án elfoglalták az érsekújvári erődöt. Ekkor a község nagy katonai táborrá alakult át és segédpostát is létrehoztak a Rákóczi hadiposta részeként. A katonai tábor parancsnoka az ismert kuruc tábornok, Bercsényi Miklós volt. A történelemből ismert, hogy a tábornok 1704. október 30-án a községből három levelet írt II. Rákóczi Ferencnek az érsekújvári erődbe.
Ezekben a levelekben a kuruc seregek hadgyakorlatairól és a labancok leverésére szolgáló stratégiai tervekről számolt be a fejedelemnek. A kurucok és a labancok közötti véres harcok az ún. Rákóczi-dombon zajlottak. Két évvel ezt követően készült el az emlékmű, amely a győztes harcok emlékét őrzi.
Az első levél szerint „Tardoskedd, 30. X-bris, 10 óra után (éjjel) 1704. Magamat is majd elbolondítanak az sok bolond portás hirek. Diák Ferencz, az vén kutya, Tarnóczra (Tornóc) ment: két mérföld Sentéhez, az Vág mellett, Séllyén is alúl; még az utjábúl is kiment, az merre kellene gyönni az embernek Sentérűl, úgy hogy már előttem semmi (had) sincs. Kénteleníttettem most indítani Ebeczkit Ilosvaival, Zsámbokival; viradtig Sentéhez érnek; azoktól várhatok már bizonyos hirt.”
Ismerjük a második levél tartalmát is: „Tardoskedd, 30. X-bris 1704, estve. Ezen szempillantáskor, gyertyagyújtatkor hozák hirit Diák Ferencz katonái, üzené Diák Ferencz, hogy az németnek az eleje már Szerednél vagyon; öszve is puskázott Diák Ferencz az nímettel, ez innen, s ő túl.
Az hidat el nem hányatta, az mint megparancsoltam vala, hanem három vagy négy lépést hántak el benne hamarjában, és Diák Ferencz is csak hátrább nyomúlt. Nagy Isten ostora rajtunk, az hidat el hagyni nyerni! Már, ha akarja, ez éjjel által költözik.”
Egykor a már említett fülkés emlékoszlopban volt az a becses dombormű, amely a Szűzanyát ábrázolja a kisdeddel, de 1919-ben áthelyezték, és azóta a Szent István-templom féltett kincse. Az üvegajtós keretbe helyezett dombormű felirata szerint 1532-ben készült Rómában.
Megjelent a Magyar7 2025/47.számában.
