Az anyanyelv nemzetmegtartó erő
Immár 57. alkalommal rendezte meg a Csemadok Kassai Városi Választmánya a Kazinczy Napokat, amelynek központi témája azúttal a két- és többnyelvűség volt.
A háromnapos rendezvénysorozat ifjúsági programmal indult a Márai Stúdióban, majd Hanesz Angelika, a Csemadok Kassai Városi Választmányának elnöke hivatalosan is megnyitotta az 57. Kazinczy Napokat. Úgy fogalmazott, ez a rendezvény évről évre bizonyítja, hogy a magyar nyelv és kultúra élő erő, amely összeköt bennünket, múltunkkal, egymással és a jövő nemzedékeivel.
Krasznahorkai László Nobel-díja kapcsán megjegyezte, ez az elismerés túlmutat egyetlen életmű határain, a magyar nyelv és irodalom diadala is a világban. Egyúttal emlékeztet arra, milyen gazdag, kifejező és egyedülálló a magyar nyelv.
Duncsák Mária, a Csemadok Kassai Városi Választmányának alelnöke, a Kazinczy Napok szakmai fő szervezője a résztvevőket az idei rendezvény mottójával, Kölcsey Ferenc gondolatával köszöntötte: „Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig lehetségig mívelni kötelesség”. Mint mondta, ez a gondolat ma, majd kétszáz évvel a megszületése után is igen időszerű, bölcs és megszívlelendő.
– Ugyanakkor a mi helyzetünkben itt, Szlovákiában, ahol több mint száz éve kisebbségben él a magyarság és egyre zsugorodik, ma már a kötelességen túl többre van szükség: közös felelősségvállalásra és erkölcsi elkötelezettségre a magyar nyelv „mívelése”, kultúránk értékeinek őrzése, ápolása és továbbadása céljából. Ezt a feladatot tartjuk fontosnak, ezért dolgozunk, pontosabban mondva szolgálatot teljesítünk, hogy a Kazinczy Napok az maradjon, ami mindig is volt: anyanyelvünk és nemzeti kultúránk őre, őrzője és élő lelkiismerete – hangsúlyozta Duncsák Mária.
A nyitónapon Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Kazinczy Ferenc Társaság elnöke, A Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója beszélt az anyanyelvápolásról és egyúttal megnyitotta a magyar nyelv hetét. Böszörményi Gergely, a Magyar Örökség és Európa Egyesület elnöke mutatta be a Magyar Örökség díjat és annak eszmeiségét, Szikra Éva tájépítész, kerttörténész Kazinczy és a kertművészet kapcsolatát ismertette, illetve Gazdag József újságíró, publicista tartott előadást arról, hogyan hálózta be a csehszlovák állambiztonság (ŠTB) a kassai magyarságot és a Kazinczy Napokat.
A rendezvénysorozat keretében szó volt a két- és többnyelvűségről (különösen a Kárpát-medencében), a nyelv és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról, József Attiláról és Nemes Nagy Ágnesről, illetve az irodalmi évfordulókról is megemlékeztek. A rendezvény, hagyományosan Kazinczy Ferenc emléktáblájának megkoszorúzásával zárult.
Nyiri Péter, az Anyanyelvápolók Szövetségének az elnöke már közel két évtizede résztvevője a Kazinczy Napoknak és rendszeres előadója is. Örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a rendezvénynek néhány éve már ifjúsági programja is van, így megszólítja a fiatalokat és az idősebbeket egyaránt, erősíti és táplálja a nemzeti azonosságtudatot.
Mint mondta, gyakran emlegeti Kosztolányi Dezső gondolatát, miszerint „csak anyanyelvemen lehetek igazán én”. Ez azt jelenti, hogy az anyanyelvünkön tudjuk a legteljesebben birtokba venni a világot és kibontakoztatni a saját személyiségünket.
– Szerintem ez nemcsak az egyénre, hanem a közösségre is vonatkozik. Ezért az anyanyelvet meg kell őriznünk, így megteremtjük a feltételét, hogy az ember kibontakoztassa magát, illetve a közösség is megmaradjon önmagának – mutatott rá.
Nyiri Péter szerint történelmi tapasztalat, hogy a magyar nyelv nemcsak összetartja, hanem meg is tartja a magyarságot a Kárpát-medencében. Tehát az anyanyelv nemzetmegtartó erő. Ez köti össze az embereket az egész Kárpát-medencében, ez a haza a magasban lényegű csoda, tehát megőrzése jelenti az egyén személyes kibontakozását és a közösségnek a megőrzését is – mondta.
Ezt megfogalmazta Széchenyi, Kazinczy, Bessenyei vagy Baróti Szabó Dávid is.
– A nyelv és a nemzet tulajdonképpen azonosítható. Amíg megőrizzük az anyanyelvünket, addig őrizzük meg önmagunkat, közösségi önmagunkat is magyarnak. Magyarságunk, nemzeti kultúránk, nemzeti azonosságtudatunk legfőbb eleme, forrása, táplálója a magyar nyelv, anyanyelvünk.
