Állami konszolidáció – hiányzó ováció
A szlovák parlament október 21-én elfogadta a 2026. évi állami költségvetésről szóló törvényt. Az államháztartás hiánya a jövő évben a bruttó hazai termék 4,1 százalékát teheti ki, ami 6 milliárd euró, kevesebb az idén várható, 5 százalékos hiánynál. Nos, a hiány lefaragását célzó konszolidációból a megyei, a városi és a községi önkormányzatok sem maradhatnak ki, amelyek elsősorban a hivatalok működési költségeinek és az ott dolgozók bérének visszafogására, esetleg létszámcsökkentésre kényszerülhetnek. Sőt, odafentről a bevételük növelését is elvárják! A helyi intézkedésekről polgármestereket kérdeztünk, akik nem rejtették véka alá véleményüket.
A településeknek a 2026. évi állami költségvetésből több mint 7,71 milliárd, a megyéknek pedig közel 2,42 milliárd euró jut. Az előbbi teljes összegből a folyó, működési kiadásokra 6,68 milliárd, a tőkejellegű kiadásokra 736 millió, a pénzügyi műveletekre fordított kiadásokra (például a hitelekkel kapcsolatos költségekre) 300 millió eurót terveznek.
A folyó kiadásokon belül 2,52 milliárd eurót az állam által rájuk átruházott közigazgatási feladatok ellátásának a finanszírozására fordítanak, amelyből a regionális oktatásra 2,48 milliárd eurót különítettek el – közölte a pénzügyminisztérium a költségvetési javaslat benyújtásakor.
A megyék esetében a 2026-ra tervezett teljes kiadásokból 2,1 milliárd eurót a folyó kiadásokra, 229 millió eurót beruházásokra, 85 millió eurót pedig a pénzügyi műveletekre szánnak. A folyó kiadásokon belül 793 millió euró az állam által átruházott közigazgatási feladatok ellátására, elsősorban a megyei fenntartású középiskolák finanszírozására szolgál – tette hozzá a tárca. A Gazdasági és Társadalmi Tanulmányok Intézete – INESS összegzése alapján a 38 állami intézményből 24 esetében várható béremelés annak ellenére, hogy a kormány a közkiadások konszolidációja miatt a bérek befagyasztását ígérte. A teljes állami bérkeret jövőre 900 millió euróval nő, s eléri a 16 milliárd eurót.
Ahogy már megírtuk a ma7.sk-n, a környezetvédelmi minisztérium és a Szlovák Környezetvédelmi Ügynökség idei Év Faluja versenyén a Duna-parti „ékszerdoboz”, Karva kapta az ügynökség különdíját. A szépen fejlődő falu független polgármestere Duka Gábor elmondta, a konszolidáció hatásai őket sem kerülik el.
Nyitra megye integrált területfejlesztési keretéből 217 ezer eurót nyert Karva, amelyből napelemeket telepítenek és hőszivattyús fűtési rendszerrel modernizálják az óvodát.
– Annak köszönhetően 80 százalékos energiamegtakarításra számítunk az óvodában és konyhájában – mondta a polgármester, aki nem titkolta, a községi önkormányzat fontolóra vette, hogy 2026-ban némileg emelné az ingatlanadót, ezzel is növelve a falu bevételét. A szemételszállítás kapcsán már évekkel korábban intézkedtek.
Duka Gábor reményei szerint hosszabb távon további bevételt hozhat a falunak a nemrég létesített látogatóközpont.
– Pályázatok útján is igyekszünk támogatásokhoz jutni, de azokból a működési költségeink nem fedezhetők. Fontos beruházások esetén a hitelfelvételtől sem szoktunk megijedni, s mindig tisztességesen, időben törlesztünk. Tény azonban, hogy a konszolidációs intézkedések következményeként sokan a túlélésükért küzdenek. Lesznek települések, amelyek talpon maradnak, míg mások kétségbeesetten fognak kapaszkodni minden szalmaszálba. Nehogy később mi is az utóbbiak közé tartozzunk, hiszen a kisközségek eleve nehezebb helyzetben vannak!
A népi értékőrzők komáromi járásbeli zarándokhelyén, a közel 500 lakosú Kolozsnémán már nincs hová tovább húzni a nadrágszíjat – állítja meggyőződéssel a tapasztalt polgármester, Szalay Rozália.
– A javarészben idős helyi lakosokra már nem szabad további anyagi terheket rakni. Ugyanis az inflálódó pénzükből egyre többet kell fizetniük a boltokban, nőnek a lakhatási és egyéb költségeik, ezért a helyi adók és illetékek növelését nem tervezzük. A községi hivatalban csupán hárman dolgozunk, ettől kevesebben már képtelenek lennénk ellátni a sokasodó feladatokat, ezért elbocsátások nem lesznek. A béreket a közigazgatási bértáblázat szerint fizetjük, azon nem változtathatunk. A takarékoskodás érdekében korábban bevállaltam, hogy ne százszázalékos, hanem kisebb bérért, részmunkaidőben irányítsam a kisközség működését, pedig az elvégzendő feladataim mennyisége nem csökkent...
Az idősotthon alkalmazottai is szerény bérért dolgoznak, és annak akár a dupláját megérdemelnék, de nincs pénz, tette hozzá a polgármester.
Labancz Roland, Bátorkeszi polgármestere úgy véli, hogy bár országszerte „alapjáraton” 10 százalékkal csökkentik a települések jövő évi támogatását, ami magában sem kevés, de a többletterhekkel járó kiadások miatt egészében nagyobb mértékű csökkenés várható.
– Az állami szféra a szociális és oktatásügyet, a hulladékgazdálkodást, az építésügyi hivatalokat, valamint a közintézmények fenntartását érintő újabb és újabb feladatokat ad át a községi önkormányzatoknak. Eközben a vonatkozó többletköltségeinket egyáltalán nem, vagy csak részben téríti meg. Emiatt a szükséges pénzt máshonnak kell elvonni, az említett 10 százalék pedig 15-20-ra nő – fejtette ki. Sajnálattal tette hozzá, hogy némi megtakarítást azzal érhetnek majd el, ha ebben a kényszerű helyzetben valamelyest csökkentik a közterületek karbantartását végző munkásaik létszámát. A növekvő infláció eleve negatív hatással lesz a bérek vásárlóerejére, ám az önkormányzati szférában dolgozó kollégák bérének csökkentését nem tervezik. Viszont a vonatkozó rendelet értelmében a pedagógusok bére náluk is emelkedhet. Mindezzel a november 21-ig elkészítendő, 2026-os évi költségvetés-tervezetük kapcsán is foglalkoznak.
– Egyre nehezebbé válik a már futó pályázataink önrészének előteremtése, ami majd rányomja bélyegét a helyi fejlesztésekre és korszerűsítésekre is. Ebben a felettébb bizonytalan időszakban nem tervezhetők pontosan és felelősségteljesen a települések életét, jövőjét meghatározó önkormányzati lépések. Már az idén sem olyan ütemben kapjuk az állam által az adóinkból visszautalandó összegeket, mint ahogy azt előzetesen beterveztük. A működési költségeinket pedig már korábban próbáltuk a lehető legkisebbre csökkenteni, hogy az így megtakarított pénzt falufejlesztésre költhessük. Az ilyen jellegű helyi racionalizációs intézkedéseket azonban nem lehet tovább fokozni. Kényszerű helyi megszorításokkal sem lehet kiegyensúlyozni azt a nagymértékű karcsúsítási tervet, amit az állami apparátus az önkormányzatok rovására tervez. Az államnak inkább a saját személyi állományát és költségeit kellene nagyobb mértékben csökkentenie – hangúlyozta Labancz Roland, Bátorkeszi pogármestere.
Megjelent a Magyar7 2025/46.számában.
