Bátorkeszi

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Labancz Roland
SZÖVETSÉG
950
(70,42%)
Bálint Attila
független
399
(29,58%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Noszkai Zoltán
    független
    901
    (11,31%)
    1. körzet
    Cséplő Zoltán
    független
    669
    (8,4%)
    1. körzet
    Urbán Gábor
    SZÖVETSÉG
    643
    (8,07%)
    1. körzet
    Nátek Mária
    SZÖVETSÉG
    640
    (8,03%)
    1. körzet
    Bárczi Tibor
    SZÖVETSÉG
    629
    (7,89%)
    1. körzet
    Pintér Ján
    SZÖVETSÉG
    587
    (7,37%)
    1. körzet
    Szabó Tibor
    SZÖVETSÉG
    579
    (7,27%)
    1. körzet
    Nagyová Beáta
    független
    570
    (7,15%)
    1. körzet
    Dolník Attila
    SZÖVETSÉG
    558
    (7%)
    1. körzet
    Mácsodi Róbert
    független
    554
    (6,95%)
    1. körzet
    Bóna Tamás
    független
    553
    (6,94%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Bóna Zoltán
    SZÖVETSÉG
    552
    (6,93%)
    1. körzet
    Gažo René
    független
    533
    (6,69%)
Bátorove Kosihy
község
magyar lakosság 1910
99%
3 116
magyar lakosság 2021
76%
2 525
Népesség: 3 398
Terület: 45,89 km²
Tszf. magasság: 132 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94634
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Esztergom vármegye Párkányi járás nagyközség

A Garammenti-hátság dombvidékén, a Bátorkeszi-hát délkeleti lábánál, a Búcsi-teraszok kistájon, a Dunától mintegy 8 km-re északra fekszik, Komáromtól 27 km-re északkeletre, a Fényes-patak partján. Áthalad rajta a Marcelházát (11 km) Kisújfaluval (6 km) összekötő országút (11 km), itt ágazik el a Muzslára (16 km) vezető mellékút, mely egyben a szomszédos Búcs (5 km) felé teremt összeköttetést. Nyugatról Madar, délről Dunamocs, délkeletről Búcs, keletről Köbölkút, északkeletről Kisújfalu, északról Kürt, északnyugatról Perbete községgel határos. Nyugati, északnyugati és északi határa a történelmi Komárom és Esztergom megye határát alkotja.

Közigazgatás

Község a Nyitrai kerületben és a Komáromi járásban. 1920-ig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott nagyközségként. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1960-ig a Párkányi járáshoz tartozott, annak megszüntetésekor a Komáromi járáshoz csatolták. A község területe (45,89 km²) 1921 óta változatlan.

Népesség

Egyike a járás legnépesebb községeinek, de lakossága lassan csökken 1970 óta, 1921-hez képest csaknem változatlan. A magyarok teszik ki a lakosság több mint 3/4-ét, de arányuk lassan csökken népszámlálásról népszámlálásra. A korábban színmagyar községbe 1929-ben települtek először szlovák kolonisták (Miklósháza), majd a második világháború utáni lakosságcserével magyarországi szlovákok érkeztek. Viszonylag jelentős a roma lakosság aránya (10 %). 2011-ben a lakosság 62 %-a római katolikus, 22 %-a református vallású volt.

Történelem

Nevét a honfoglalás után ide telepített Keszi törzsről kapta. Azt, hogy már a 10. században magyar település volt itt, a határában megtalált kalandozáskori temető bizonyítja. A falut írásos dokumentumban 1156-ban említik először villa Kesceu alakban. A 16. században a Báthoryak birtoka lett, innen nevének előtagja. A 17.-19. században a Pálffyak birtokolták. 1650-ben már református eklézsiája volt. 1783-ban vásártartási joggal rendelkező mezőváros lett. A 19. században iparosodott, cukorgyár (1830), két szeszgyár, valamint sör- és likőrgyár létesült. A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1935-ben kis olajütő is létesült. 1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került. 1945 elején hat hétig megrekedt a front a faluban, mely súlyos károkat szenvedett. 1960-ban csatolták a Komáromi járáshoz a Párkányi járás megszüntetésekor. 1977-ben avatták fel a járás egyik legmodernebb kultúrházát. 1993-ban szlovák nevét népszavazás eredményeként Bátorove Kosihy-re változtatták.

Mai jelentősége

A szőlőtermesztéséről ismert falu 1949-ben alakult mezőgazdasági szövetkezete 2720 hektáron gazdálkodik (főként kukorica-, búza-, árpa-, dohány- és repcetermesztéssel, sertés- és szarvasmarhatenyésztéssel foglalkozik) és 200 embernek ad munkát. A méhészkedésnek is hagyományai vannak Bátorkeszin. 1998 óta egy cipőüzem, 1993 óta kartondoboz és papírtasakgyár, valamint modern flexonyomda is működik a faluban. Bátorkeszin magyar és szlovák nyelvű alapiskola és egy magán szakközépiskola is működik.