A Szent Korona titkai
Németh Zsolt fizikus, kutató, A Szent Korona sérüléseinek és átalakításainak krónikája című könyv szerzője a koronakutatás legizgalmasabb felfedezéseiről tartott előadást Kassán, a MaJel Rovás Központban. Megtudhattuk, hogyan és mikor sérült meg a korona, milyen átalakításokon esett át az évszázadok során, illetve mit árulnak el a zománcképek, a pántok vagy az ötvösmunka.
Minden eddiginél több írott forrást és korai koronaábrázolást, valamint a különböző szakvizsgálatok eredményeit vetette össze a szerző. Ezek alapján időrendi sorrendbe állította a sérülések és átalakítások nagy részét, amelyeket szűk időintervallumban datál. Összesen 49 hitelesen dokumentálható átalakítást azonosított és 22 olyan díszt sorolt fel, amelyek eredetileg a koronán voltak, de mára eltűntek.
– Sajnálatos módon sok átalakítás történt rajta, amelyről még a szakma sem igazán tud, a közvélemény pedig főleg nem – mondta hozzátéve, számos ékkő és gyöngy nem eredeti, a csüngők és a láncok sem az eredeti pozícióiban vannak, valamint több zománckép is cserélve volt. Az utóbbiak közül kiemelte az abroncs hátsó részének tetején találhatót, amely Dukász Mihály bizánci császár ábrázolása. A kutató elmondta, igazolni tudja, hogy az újkorban került a jelenlegi helyére, tehát alkalmatlan a Szent Korona keletkezési idejének megállapítására. Arra is rámutatott, hogy a másik két uralkodókép is más kéz alkotása, mint az abroncs biztosan eredeti zománcképeié.
Dukász Mihály ábrázolása lényegesen nagyobb, mint a mögötte lévő keret, emellett jól látható, hogy beillesztéséhez el kellett távolítani az abroncson körbefutó gyöngysor tíz gyöngyét. A másik két uralkodóképpel együtt vizsgálva és az eredeti ábrázolásokkal összevetve látható, hogy mások a szimmetriatulajdonságaik és fő képi elemeik elrendezése, más a domborodásuk, eltérő a különböző színűre zománcozott részeket elválasztó, úgynevezett rekeszszalagok vastagsága, és különböző mértékű kopásuk, több és nagyobb méretű karcolásokat hordoznak. Mindez azt bizonyítja, hogy az uralkodóképek másodlagosan kerültek a koronára.
Németh Zsolt beszélt a korona sérüléseiről is, amelyek közül a három legsúlyosabb a pántok eltörésével járt. Ezek közül az egyik 1790 előtt történt, a másik kettő viszont a 19. században. A legsúlyosabb a harmadik, amelyről sikerült kideríteni, hogy 1853. szeptember 15-e, vagyis a korona orsovai megtalálása után hét nappal tartott hivatalos szemle és 1857, tehát a Ferenc József által elrendelt, Franz Bock kanonok, a kölni érseki kincstár őre által végzett vizsgálat között következett be. Ekkor berogyott a pántszerkezet, a kereszt átdőlt a mostanival ellentétes irányba, letörtek az ékkövek, a gyöngyök és leszakadtak csüngők.
– A Szent Koronát ekkor nagyon súlyos sérülés érte, amelynek részleteiről nem tudunk, mert jelenleg nem ismerünk ezzel kapcsolatban semmiféle feljegyzést – húzta alá.
Sikerült megcáfolni több, a Szent Koronához kapcsolódó, eddig gyakorlatilag alaptézisként kezelt téveszmét, folytatta az előadó. Ezek közé tartozik például, hogy pontatlannak állították be Révay Péter koronaőr 1613-as emlékiratának leírását a koronáról. A szerkezeti elemekre vonatkozó 20 állításából 18 igaznak bizonyult, egy téves, egy igazságtartalma pedig nem eldönthető.
Kérdésünkre, hogy mennyire tér el a Szent Koronáról a közvéleményben élő kép attól, amit a könyvében felvázolt, Németh Zsolt elmondta, az emberekben súlyosan téves kép alakult ki.
Hozzátette, a Szent Koronával három különböző csoport foglalkozik, illetve foglalkozott.
– Van a történészi és a művészettörténészi kör, akik nagyon nem kívánják, hogy kimozduljunk a már kétszáz éve éltetett nézetrendszerünkből. Van továbbá egy természettudományos-műszaki kör, akik szerkezeti oldalról vizsgálják a koronát, és nagyon hamar rájöttek, hogy ez a kétszáz éve éltetett kép hamis. Nagyban támaszkodnak még azokra az ötvös és aranyműves vizsgálatokra, amelyek a nyolcvanas-kilencvenes években zajlottak, és szintén nem a történészi vélekedéssel egyező következtetésekre jutottak. Tehát most már évtizedek óta itt van a változás iránti igény, és a történész-művészettörténész szakma makacs ellenállása akadályozza azt, hogy a valóságot tudhassuk meg a Szent Koronánkról – fogalmazott.
