„A művészet a lélek reflexe”
Saját elmondása szerint annyira rossz gyerek volt, hogy a szülei csak papírral és ceruzával tudták őt megszelídíteni; ha azonban rajzolhatott, angyallá vált. A kiváló festő és grafikus, Pleidell János 110 éve született.

Pleidell János 1915. október 11-én Hontfüzesgyarmaton látta meg a napvilágot. Az alapiskola elvégzése után a komáromi bencés gimnáziumba került. „Az első indíttatásomat, az első művészi élményemet kitűnő rajztanáromnak, Harmos Károly bácsinak köszönhetem. Állandó szabad belépést engedélyezett a rajzterembe. Olyannyira kitüntetett szeretetével, hogy ő lett a bérmakeresztapám…” – fogalmazta meg egy korábbi interjúban a művész.
1935-ben a prágai Károly Egyetem építészeti tanszékének rajz fakultásán tanult, majd 1938-ban a párizsi Julian Akadémia ösztöndíjasa lett. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Aba-Novák Vilmos növendékeként szerzett rajztanári oklevelet. 1947-ben rendezte meg első gyűjteményes kiállítását, s ebben az évben lett a Magyar Nemzeti Bank művészeti tanácsadója is.
1960 és 1963 között Itáliában élt és alkotott; 1962-ben megnyerte a Baccianóban rendezett nemzetközi tájképfestészeti versenyt, amin 32 nemzet 470 művésze vett részt. Művészetére hatott Aba-Novák Vilmos festészete, de későbbi művein Csontváry Kosztka Tivadar hatása is érezhető.
Kortársai nagy tudású, dekoratív érzékű művésznek tartották. A színek és a formák higgadtságáról, ugyanakkor monumentális erőről és mélységről is szóltak az őt jellemzők, kiemelve, hogy tájképeinek színei tele vannak belső izzással. Látását és színeit harsányan modernnek tartották.
Pleidell János szerint a művészet a lélek reflexe a természet hatásaira: „Nem azt festem, amit látok, hanem amit láttat velem a táj. A természet csodái, rejtett bölcsessége lenyűgözi az embert. Megtiszteltetés a művész számára, ha a természethez közelíthet. Mindig a valóságból indulok ki, de mondanivalómat átköltöm, így azok vagy az oldás, vagy a konstrukció felé tolódnak el. A lélegző világmindenséghez fűződnek reflexióim.”
Ahogy azt 1985-ben, az Irodalmi Szemlének adott interjújában kifejtette, rettenetesen büszke arra, hogy Olaszországban, egy Bevezetés a művészetbe című tankönyvben az ő egyik műve is szerepel: „Leírják az összes képzőművészeti technika mikéntjét, s mindennek a trükkjeit. Utána hoznak két vagy három képzőművészeti példát, hogy bemutassák, íme, ez az igazi, így kell ezt csinálni. Az akvarellről szóló részben két kép szerepel, az egyik Delacroix-é, a másik az enyém…”
A művész 1998 tavaszán költözött Dunaújvárosba, ahol 2007. április 11-én hunyt el.
Duba Ernőtől, Hontfüzesgyarmat helytörténészétől tudjuk, hogy a községben ma már nagyon kevesen ismerik Pleidell nevét. Ugyan díszpolgárrá avatták, s a helyi községháza épületében található néhány festménye, de semmilyen más lenyomat nem őrzi emlékét. Ezen szeretne változtatni a nemrég megalakult Duba Porta Polgári Társulás, amely küldetésének tartja Hontfüzesgyarmat jeles szülöttei emlékének gondozását.
Megjelent a Magyar7 2025/41. számában.