2025. október 21., 09:03

„A művészet a lélek reflexe”

Saját elmondása szerint annyira rossz gyerek volt, hogy a szülei csak papírral és ceruzával tudták őt megszelídíteni; ha azonban rajzolhatott, angyallá vált. A kiváló festő és grafikus, Pleidell János 110 éve született.

Pleidell János
Fotó: Intercisa Múzeum

Pleidell János 1915. október 11-én Hontfüzesgyarmaton látta meg a napvilágot. Az alapiskola elvégzése után a komáromi bencés gimnáziumba került. „Az első indíttatásomat, az első művészi élményemet kitűnő rajztanáromnak, Harmos Károly bácsinak köszönhetem. Állandó szabad belépést engedélyezett a rajzterembe. Olyannyira kitüntetett szeretetével, hogy ő lett a bérmakeresztapám…” – fogalmazta meg egy korábbi interjúban a művész.

1935-ben a prágai Károly Egyetem építészeti tanszékének rajz fakultásán tanult, majd 1938-ban a párizsi Julian Akadémia ösztöndíjasa lett. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Aba-Novák Vilmos növendékeként szerzett rajztanári oklevelet. 1947-ben rendezte meg első gyűjteményes kiállítását, s ebben az évben lett a Magyar Nemzeti Bank művészeti tanácsadója is.

1956-ban ő tervezte az egyetlen utcára került forradalmi plakátot. A műegyetemi rajztanári állásából ezért bocsátották el. „Rádöbbentem, hogy nincs a forradalomnak plakátja, hát egy éjszaka linóleumból kivágtam egy esküre emelt kezet, ráírtam a dátumot és a feliratot: Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk! Egyetlen példányát máig őrzöm, egy elesett kiskatona karja alatt találtam”, olvasható későbbi otthona, Dunaújváros könyvtárának munkatársai által készített életrajzban.

1960 és 1963 között Itáliában élt és alkotott; 1962-ben megnyerte a Baccianóban rendezett nemzetközi tájképfestészeti versenyt, amin 32 nemzet 470 művésze vett részt. Művészetére hatott Aba-Novák Vilmos festészete, de későbbi művein Csontváry Kosztka Tivadar hatása is érezhető. 

Kortársai nagy tudású, dekoratív érzékű művésznek tartották. A színek és a formák higgadtságáról, ugyanakkor monumentális erőről és mélységről is szóltak az őt jellemzők, kiemelve, hogy tájképeinek színei tele vannak belső izzással. Látását és színeit harsányan modernnek tartották.

Festészet
Fotó:  Zsedrovits Enikő

Pleidell János szerint a művészet a lélek reflexe a természet hatásaira: „Nem azt festem, amit látok, hanem amit láttat velem a táj. A természet csodái, rejtett bölcsessége lenyűgözi az embert. Megtiszteltetés a művész számára, ha a természethez közelíthet. Mindig a valóságból indulok ki, de mondanivalómat átköltöm, így azok vagy az oldás, vagy a konstrukció felé tolódnak el. A lélegző világmindenséghez fűződnek reflexióim.”

Ahogy azt 1985-ben, az Irodalmi Szemlének adott interjújában kifejtette, rettenetesen büszke arra, hogy Olaszországban, egy Bevezetés a művészetbe című tankönyvben az ő egyik műve is szerepel: „Leírják az összes képzőművészeti technika mikéntjét, s mindennek a trükkjeit. Utána hoznak két vagy három képzőművészeti példát, hogy bemutassák, íme, ez az igazi, így kell ezt csinálni. Az akvarellről szóló részben két kép szerepel, az egyik Delacroix-é, a másik az enyém…”

A művész 1998 tavaszán költözött Dunaújvárosba, ahol 2007. április 11-én hunyt el.

Ordas István műgyűjtő, galériavezető ekképpen vallott Pleidellről: „Soha ennyi játékosságot, életigenlést nem láttam még, amit ő maga is sugallt. Bajusza mögül állandóan kikandikált megunhatatlan szivarja, amely órákig is a szájában volt meggyújtatlanul. A fény festője volt, az utolsó nagy akvarellista, korszakunk utolsó bölénye, aki káprázatos rajztechnikával rendelkezett, és még a nyolcvanas évei vége felé is tanítványt fogadott, és barátságból irányította a kezét, szellemét.”

Duba Ernőtől, Hontfüzesgyarmat helytörténészétől tudjuk, hogy a községben ma már nagyon kevesen ismerik Pleidell nevét. Ugyan díszpolgárrá avatták, s a helyi községháza épületében található néhány festménye, de semmilyen más lenyomat nem őrzi emlékét. Ezen szeretne változtatni a nemrég megalakult Duba Porta Polgári Társulás, amely küldetésének tartja Hontfüzesgyarmat jeles szülöttei emlékének gondozását.

Megjelent a Magyar7 2025/41. számában.

Megosztás
Címkék