A királyhelmeci gyermekellátást nem adjuk!
Az Egészségügyi Minisztérium a közelmúltban közreadott rendelet tervezetében az országosan tapasztalható szakorvoshiánnyal indokolta a reformot. Ennek értelmében a közeljövőben a jelenlegi 61, papíron létező, de a gyakorlatban az orvoshiány miatt ténylegesen csak 54 működő gyermek sürgősségi szolgáltató pontok némelyikén jövőre csak a rendelési időt rövidítik le, majd 40-re csökkentik a hálózati pontokat.
Királyhelmecen 2024 szeptemberétől a járóbeteg-ellátást követően, a gyermekek és serdülők számára nyújtott ambuláns sürgősségi ellátást (APS) is lerövidítenék a jelenlegi 22:00 óra helyett 20:00 óráig, a későbbiekben pedig megszüntetnék. Szülőkkel beszélgettem a problémáról, akik felháborítónak tartják, amit a tárca nevében nyilatkozó szóvivő mondott, hogy még a leépítéseiket követően is, a gyerekek 96,5%-a a lakóhelyétől számított 30 percnyi autózást követően megkapná a sürgősségi ellátást.
A szülők szerint már csak ebből az egy adatból is kitűnik a tárca felületessége. Ha csak a zömében magyarok lakta Bodrogköz és Ung-vidék mintegy 60 ezernyi lakosát vesszük alapul, nyilván a 0-18 éves korosztály száma már csak itt meghaladja az említett 6300-at, és hol vannak még akkor a térképen szintén az 50 percnél nagyobb távolságú egészségügyi elérhetőséggel jelölt ipolysági és a lengyel határ menti, a felsővízközi (Svidník) kórház vonzáskörzetébe tartozó régiók gyermekei?
Megint lemondanának az ország legszegényebb, legelmaradottabb vidékén élő emberekről?
Ahogy folytatja az egyik apa, hihetetlen, milyen alattomos módszerekkel próbálja az állam elvenni ebben a mesés régióban élő, karakán embereknek szinte még az életkedvét is. Mintha lassú, de annál biztosabb módon a vidéki életet akarnák felszámolni, az évtizedeken át megszokott ritmust egy huszárvágással megváltoztatni, elhitetve velünk, hogy ugyan másképpen, magyarán jóval drágábban és kockázatosabban, de ugyanúgy élhetünk az egészségügyi ellátásra vonatkozó alkotmányos jogainkkal.
A királyhelmeci kórház igazgatónője, Hencel Klára lapunknak elmondta, a szülészet megmaradásáért megkezdett harcukat követően most teljes erőbedobással az ambuláns gyermekorvosi ügyeleti szolgálat megtartásáért küzdenek. A szakmaközi tárgyalások még folynak, az egészségügyi tárca egyelőre nem hozta meg döntését a szülészet jövőjéről, de bíznak abban, hogy a kivételes státuszát elnyerve, megmaradhat. Kihangsúlyozta, hogy a gyermeksürgősségi ellátás (APS) az államilag finanszírozott alapellátás részét képezi, amihez a szülő szimbolikus 2 euróval járul hozzá. Ha tényleg megszüntetik, a szülők a helyben fennmaradó intézményi sürgősségi ellátásért (UPS) ötször többet, minden egyes alkalommal 10 eurót fizetnének majd, mert itt nincs közvetlen állami hozzájárulás.
Kórházvezetőként szinte hetente tárgyal fiatal orvosokkal, hogy töltsék rezidens éveiket a királyhelmeci kórházban, de egyáltalán nem könnyű ütős érveket találnia, amelyekkel legalább azokat meg tudná győzni, akik fontolóra veszik a lehetőséget. Ha egy friss diplomás folyton azt hallja, olvassa, hogy osztályokat zárnak be, leépítenek Királyhelmecen, akkor nagy valószínűséggel másfelé veszi az irányt. Ahogy az eltelt pár évtized alatt az egész világ megváltozott körülöttünk, úgy a mai egészségügy is teljesen más kihívásokkal küzd, mint akár csak 30 éve. Ezzel nagyon is tisztában van Hencel Klára igazgató. Éppen ezért megmutatta a kórház építési engedéllyel rendelkező bővítési tervét, amibe eddig már mintegy 100 ezer eurót fektettek. A szükséges anyagi forrás döntő részét a helyreállítási alapból fedeznék. Ehhez azonban kell a szaktárca beleegyezése.
Kassa Megyei Önkormányzata a napokban hivatalos közleményben is tiltakozott amiatt, hogy a megye területén lévő hét gyermeksürgősségi ellátásból hármat megszüntetnének. Az egyik a királyhelmeci lenne. A tőketerebesi járásban a királyhelmeci az egyetlen gyermeksürgősségi szolgáltatást nyújtó pont, ahova a Bodrogközt meghaladóan a szomszédos, Nagymihályi járásba tartozó Nagykaposon, illetve vonzáskörzetében élő gyerekek is tartoznak. A kórház igazgatónője olvasóinknak elmondta, a június 16-án este a TA3 híradójában elhangzottakat követően, miszerint Kassa megye egyetért a minisztérium tervével, a Bodrogköz és Ung-vidék képviselői haladéktalanul kérdőre vonták a megye elnökét, aki ezt az állítást határozottan cáfolta.
A tárgyalást követően Rastislav Trnka a megye első embereként hivatalos formában is kategorikusan elhatárolódott az egészségügyi minisztérium említett állításától. Szerinte a királyhelmeci gyermekellátás sürgősségi pontjának áthelyezése Tőketerebesre vagy Nagymihályba egyáltalán nem jelentené az alapprobléma megoldását. Ezért abban bízik, hogy a megyei önkormányzatok szakmai tömörülésén, az SK8-on belül megkezdett tárgyalások az egészségügyi minisztériummal eredményre vezetnek majd.
Ahhoz, hogy magam is átfogó képet kaphassak a királyhelmeci kórház gyermekosztályáról egészen a kezdetektől, ki mást is kereshettem volna fel, mint a lassan már 10 éve nyugdíjasként dolgozó, a részleg főorvosaként töretlen energiával munkálkodó Bánhegyi András gyermekgyógyászt. Mondandóját azzal indítja, hogy 1974-ben, a prágai Károly Egyetem friss diplomásaként úgy döntött, tudását hazahozza szülővárosába. Akkoriban ez nem volt ritkaság, nem úgy, mint manapság. A 60 éve épült királyhelmeci kórház és rendelőintézet gyermekosztályán kezdte pályafutását.
A főorvos nagyon jónak tartja azt az ő idejében még meglévő gyakorlatot, hogy az egyetemen fakultatív módon plusz óraszámban két éven át tanulhatta a gyermekgyógyászati alapismereteket, aminek nagy hasznát vette friss diplomásként, és a királyhelmeci kórház gyermekosztályán éveken át 8-10-en is dolgoztak. Kialakulhatott tehát egy önálló királyhelmeci gyermekgyógyászati körzet, idővel az állami egészségügyi ellátási rendszeren belül Bodrogszerdahelyen és Nagykaposon is létrejött egy-egy ambuláns gyermekorvosi rendelő. Azáltal, hogy ezek átvették az elsődleges gyermek szakellátás egy bizonyos részét, csökkent a kórházi ellátást igénylő kis páciensek száma, így a meglévő 60 kórházi ágyat fokozatosan a mai 20-ra csökkentették.
A csecsemőkortól 18 éves korig a gyerekorvos gyógyította, oltotta, hívta megelőző vizsgálatokra a gyerekeket. Orvos és szülő számára egyaránt megnyugtató helyzet volt ez.
A királyhelmeci kórház jelenleg 20 ággyal rendelkező gyermekosztálya valamivel több mint két évtizede a kórház épületén kívül, a szomszédságában lévő, tágas, emeletes egykori családi házban található. A földszinten két gyermekgyógyász szakorvosi rendelő van, az emeleti részen vannak a 2-3 ágyas kórtermek, külön zuhanyzósarokkal, tévével.
Ahogy megtudtam, a sürgősségi ellátást jellemzően akut tünetekkel, hasfájással, lázas megbetegedésekkel, hányással járó panaszokkal keresik fel. A főorvos megmutatta nekem, mennyi beteget kezeltek tavaly az ügyeleti órákban. Ez havonta minimálisan 181, maximálisan 279, átlagosan pedig 234 esetet jelentett, vagyis átlagosan 8 pácienst a napi sürgősségi ügyelet során, tehát délután fél négytől este tízig. Ha mindehhez hozzászámítjuk a pár éve bevezetett intézményes sürgősségi ügyeletben (UPS) este tíz órától a reggeli ambuláns rendelésig a gyermekosztályon szolgáló orvosnál jelentkezőket is, akkor a plusz 406 esettel a sürgősségi ellátásban részesített gyermekek száma 3443.
Az orvosok többsége nyugdíjaskorú, és mivel kevesen vannak, az optimális 800 helyett 1200-1500 pácienst látnak el, naponta átlagosan 25-öt a rendelés ideje alatt. Addig kell örülni, amíg fenntartható a gyermekosztály Királyhelmecen, mert a tőketerebesi kórházban az ambuláns gyermekorvosi rendelés június elsejétől orvoshiány miatt már megszűnt.
Megjelent a MAGYAR7 26. számában.
