A jelen szövetsége a múlttal és a jövővel
Időkapszulát helyeztek el Roskoványban, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc első honvédemlékművénél. Az elveszettnek hitt emlékművet a Sine Metu Egyesület tagjai találták meg, majd a Nemzeti Örökség Intézetével együttműködve helyreállították és újra felállították a korábbi helyén. A héthársi csatában elesett honvédek emlékművének ünnepélyes felavatása 2024. június 20-án, a csata 175. évfordulóján lesz.
A koszorúzott csonka oszlop a legelső honvédemlékmű, amelyet illegalitásban állítottak 1851-ben, mindössze két évvel az 1849-es héthárs-vörösalmai ütközet, másik nevén a roskoványi csata után. Érdekessége, hogy külső részén csak a csata dátuma volt látható, az elesett honvédeknek emléket állító feliratot csak a megrendelők és a kőfaragó ismerhették, az ugyanis azon a felületen található, amelyen két kőtömb egymásra fekszik, vagyis ha az emlékmű áll, nem látható.
A 19. század végén felújított és egy közeli domb tetejére áthelyezett emlékművet 1918-ban cseh légiósok döntötték le, majd a helyi szlovákok elásták, hogy megmentsék az utókornak. 102 évig a föld alatt pihent, míg 2020-ban a Sine Metu csapata felfedezte, kiásta és ideiglenesen Gombaszögre szállította, majd a Nemzeti Örökség Intézetével együttműködésben helyreállították és tavaly újra felállították korábbi helyén. A Roskovány feletti dombon rendezték a terepet, lépcsőt építettek, padokat és információs táblát helyeztek el, valamint a héthársi csata emlékére hét hársfát ültettek.
Most, a csata 175. évfordulójára, az újraállított emlékmű ünnepélyes felavatására készülve az emlékmű alatt időkapszulát helyeztek el. Ebbe belekerült egyebek mellett egy eredeti, 1848-as Kossuth-bankó, néhány mai, forgalomban levő pénzérme és emlékérme, egy kokárda, egy magyar és egy szlovák napilap, a MAGYAR7 egy példánya, illetve a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója, a Sine Metu elnöke és a Roskovány polgármestere által aláírt memorandum.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója elmondta, az időkapszulát azért helyezték el, hogy ha valaki a jövőben valamilyen okból megbolygatja az emlékművet, tudja, milyen indíttatásból, milyen együttműködés eredményeként sikerült azt újraállítani.
– A magyar nemzet a múlt magyarjainak, a jelenben élő magyaroknak és a jövő nemzedékeknek a szövete, szövetsége. Ahhoz, hogy a jelenben élő magyarok, a felnövekvő fiatal generáció tudjon jövőt építeni, óriási szükség van arra, hogy ismerje a múltját, elődeit, akikre fel tud nézni, az ő életüket és hőstetteiket.
Ehhez nagy szükség van arra, hogy a könyveken, írásokon, fellelhető dokumentumokon túl megfogható helyszínek is legyenek – mondta hozzátéve, ezért is különösen nagy a jelentősége ennek az emblematikus helyszínnek, az első honvédemlékműnek, amely egyúttal közös pont is a két nép emlékezetében.
– Ha megtaláljuk ezeket a közös emlékezeti pontokat, akkor van lehetőségünk arra, hogy az elmúlt száz év traumái után megpróbáljuk a népek közötti jó együttműködést, az egyetértést újjáépíteni – fogalmazott Móczár Gábor.
A főigazgató fontosnak tartja, hogy a roskoványihoz hasonló emlékhelyekről, helyszínekről ne csak a helyiek, a régészek, történészek vagy a kutatók tudjanak, hanem mindenki, aki érdeklődik a magyarság, illetve a Kárpát-medence népeinek történelme iránt. Ha ezeket össze tudjuk gyűjteni és be tudjuk mutatni, a növekvő érdeklődés egy szellemi védvonalat von az emlékhelyek köré, hiszen az ismertség és a tudatos emlékezetgondozás nagyban segíthet a megőrzésükben.
Orosz Örs, a Sine Metu elnöke kiemelte, bő száz évvel Trianon után itt az ideje egy őszinte szlovák–magyar megbékélésnek, s ezért minden közös momentum rendkívüli értékkel bír.
– A roskoványi csata egy ilyen közös pont a magyar és a szlovák nép történetében, hiszen a szabadságharcban szlovákok is harcoltak nagy számban, például a dicső branyiszkói ütközetben vagy itt, a roskoványi csatában.
Ami igazán szlovák–magyar üggyé teszi ezt az emlékművet, az az, hogy miután a cseh légiósok ledöntötték, a roskoványiak, tehát szlovákok, elásták, hogy megmentsék. Az akkori értékmentők ma élő utódai sokat tettek azért, hogy elháruljon minden akadály, és az eredeti helyén újra állhasson az emlékmű. Nagy öröm, hogy megtaláltuk a partnereket, akikkel ezt végre tudjuk hajtani.
Az újraállított emlékmű ünnepélyes felavatása pontosan a csata 175. évfordulójának napján, 2024. június 20-án lesz.
Megjelent a Magyar7 hetilap 15. számában.
