Új elnök, régi magyar szívfájdalmak – megjelent a MAGYAR7 15. száma
Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
Isten hozta, elnök úr! Szlovákia népe döntött, szlovák–magyar kapcsolatok javulása pedig egy szinttel magasabbra léphet, és talán egyszer azt is megérhetjük, hogy sor kerül a közös múltunkat terhelő vitás kérdések tisztázására, írja vezércikkében lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly. „Mindenesetre Peter Pellegrini köszönetet mondott a magyaroknak, és a kemény kampány során, Korčokkal ellentétben – vállalva a kockázat ódiumát – egyszer sem vonta kétségbe a Szlovákiában élő kisebbségek kollektív jogait. A választási eredmény elsősorban azért üdvözlendő, hogy Szlovákiának szuverenista elnöke lesz, aki a béke fontosságát hangsúlyozza.”
De lássuk mit jelenthet ez a győzelem a magyarok szempontjából? Az adatok tükrében kijelenthető, hogy Forró Krisztián felsorakozása Peter Pellegrini mögé találkozott a magyar választók többségének akaratával. Azaz, bár a döntés házon belül vitákat váltott ki, a Magyar Szövetség jó érzékkel tette le a voksát a győztes jelölt mellé. Az persze más kérdés, tud-e lendületet nyerni a magyar párt az EP-választások kampányában abból, hogy április 6-án végre nem elszenvedője, hanem tényleges alakítója volt az országos politikai folyamatoknak. Kolek Zsolt: Pellegrini győzelme és a magyar mozgástér.
A szellem emberének az égi sugallatokra kell hallgatnia, vallja Z. Németh István költő, író, szerkesztő, aki a közelmúltban ünnepelte 55. születésnapját. Nemrégen a „folyamatosan új témákat kereső, kísérletező és ironizáló költészete, valamint értékes gyermekirodalmi alkotásai elismeréseként” magyar állami kitüntetésben részesült. A szerzővel a pályakezdéséről és az írásművészetét befolyásoló hatásokról beszélgetett Kocur László.
Hiába emelkedett a nyugdíj jelentősen az elmúlt évben és jöttek új juttatások hozzá, tény, hogy 2022-ben az idősek nagyon megszenvedték az inflációt, amit az előző kormányok csak nagy késedelemmel próbáltak enyhíteni. Ma már azt is tudjuk, hogy év közben is lehet emelni a különböző nyugdíjakat, de a megoldást tényleg az jelentené, ha az időskori ellátás nemcsak politikai, hanem társadalmi kérdés is lenne. Piac rovatunkban olvasható Rajkovics Péter Valóban annyival jobb lett a nyugdíjasoknak? című cikke.
Megszaporodtak a szlovák politikai életképek húsvét előtt. „Dicső” parlamenti ellenzékünk egy emberként állt ki nagyhét szerdáján tiltakozni és utálkozni amiatt, hogy a kormány Galántán tartott kihelyezett ülést. Ráadásul ígérgetett a magyaroknak! És ez bizony főbenjáró bűn. Mert hát hogyan is lehet a déli – már bocsánat a ronda kifejezésért – lerohasztott, magyarok (is) lakta régiókban ilyen-olyan apróbb fejlesztéseket kilátásba helyezni, amikor északon medvék riogatják a városi-falusi lakosokat, temérdek szú irtja az erdőket (a védetteket is), a soha el nem készülő tátrai nyugat–keleti autópálya már meglévő szakaszaira omlanak rá hegyoldalak, s kéne a pénz ott is utakra, hidakra, lakásokra, felújításokra, fejlesztésekre, munkahelyteremtésre, egyebekre… Ne magyarokra költsék! N. Gyurkovits Róza: Nagyheti tanulságok.
Április immár hagyományosan az iskolai beíratások ideje. A felvidéki magyarság megmaradásának szempontjából kulcsfontosságú esemény, és egymást érik az iskolába csalogató rendezvények. A Felvidék egyik legnagyobb magyar oktatási intézményében, a dunaszerdahelyi Szabó Gyula Alapiskolában, ahol jelenleg 732 gyermek tanul március végén játékos kézműves- foglalkozások várták az óvodásokat, április elején nyílt napokat tartottak az 1–5. évfolyamokban, amelyeket április 20-án (szombaton) az ünnepélyes, játszóházzal egybekötött beíratással koronáznak meg, írja B. Vida Júlia a Magyarul álmodni, magyarul tanulni című cikkében.
Hatalomváltás 1945-ben – a magyaroknak szigorított rabság a címe Popély Gyula cikksorozata legújabb részének. Mint írja az 1939–1945 között fennálló első szlovák állami önállóság megszűnését 1945. április 4-éhez köthetjük. Ezen a napon szállták meg a szovjet Vörös Hadsereg egységei a már senki által nem védett Pozsonyt. A város ezáltal elkerülte a budapestihez hasonló háborús megpróbáltatásokat. Ez a nap egyértelműen a szlovák állami lét végét jelentette. A Tiso-kormány Németországba menekült, a Moszkvában létrehozott csehszlovák kormány pedig április 5-én Kassán meghirdette programját, a hírhedt, ún. kassai kormányprogramot.
Remények és kétségek között őrlődnek a Rimaszombati járásban. Ismét előtérbe került ugyanis a munkanélküliség és a munkahelyteremtés kérdése, miután a koreai Yura vállalat felszámolta nyustyai telephelyét, ahol közel ötszázan dolgoztak. De épül az ipari park, ami reményt jelent, írja Tájaink vezető cikkében Virsinszky Tamás.
Másfél évtized után visszatért a Duna Menti Múzeumba Paterka Pál, aki időközben a Nyitra Megyei Műemlékvédelmi Hivatal komáromi fiókjának régészeti szakfelügyelőjeként dolgozott. Március 1-től igazgatóként irányítja a Jókai-szobor által „őrzött” intézmény tevékenységét. Nincs könnyű helyzetben, hiszen folyamatban van a múzeum 110 éves főépületének átfogó felújítása és az új állandó kiállítás tervezetének elfogadtatása. Nagy-Miskó Ildikó: Optimista múzeummustra Paterka Pál igazgatóval.
A legősibb katolikus ereklye, a torinói lepel eredete máig vita tárgya a kutatók körében. Egyesek úgy vélik, a lepel Jézus halotti leple volt, más vélemények szerint csak egy középkori hamisítvány. Az ereklyével kapcsolatban számtalan kutatás és tudományos elemzés született, és bár a kérdésre egyértelmű válasz nem született, a Mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnázium tanárának, Gulyás Tamásnak a Csemadok pozsonyi székházának Rákosi Ernő termében tartott előadása nem a legendákra, hanem elsősorban bizonyított tényekre támaszkodva próbált meg támpontokat adni a titok megismeréséhez. Az előadáson elhangzottakat Dunajszky Éva foglalta össze.
A példaképeink a segítő nők, akiknek jár az elismerés. A jól működő, erős közösség összetartásához, a jövő generációjának az értékek tiszteletére való neveléséhez tagadhatatlanul szükség van a finom, értelmes női törődésre. A Femine Fortis – Erős Nők társulás Női Példakép díjait idén olyan hölgyek kapták, akik csendesen, de hangyaszorgalommal építik a közösségüket, írja a díjazottak kapcsán Szomolai Andrea.
Fülek egyik legismertebb klasszicista épülete a városháza. Építését 1911 áprilisában kezdte meg a losonci Jakab Pál tervei alapján az ugyancsak losonci Schmidt Pál építész. Fülek önkormányzata a történelmi épület átfogó felújítására pályázatot nyújtott be, s az elnyert mintegy 2,5 millió eurós támogatásnak köszönhetően a hivatal teljesen új külsőt kaphat, írja tudósításában Agócs Szvorák Emese.
A battyányi Benkő Anett, a 11 éves autista spektrumzavarral diagnosztizált fiú édesanyja egy hirtelen ötlettől vezérelve az idén első ízben azzal a kéréssel fordult a bodrogközi polgármesterekhez, hogy egy apró gesztussal emlékezzenek meg az autisták világnapjáról. Így számos faluban a hangos bemondóban a kétnyelvű rövid tájékoztató szöveget követően Rúzsa Magdi és Szakács Gergő Kék a szívem című dala is felcsendült. Molnár Gabriella: Kék szívek a Bodrogközben.
Egy japán lány beleszeretett Sütő Zsolt natúr boraiba, és eljött Kürtre, hogy tanuljon tőle és beleláthasson a borkészítés rejtelmeibe. Tomomi Nara Kamakurában, egy japán borbárban árulta a neves kürti borász natúr borait. Megkóstolta, s nagy kedvencei lettek, írja Bokor Klára.
A Barangolóban Münchenről olvashatnak, arról a világvárosról, amelynek szíve van. Németország legélhetőbb városának tartják, de egyben a legdrágábbnak, emellett azonban nagyon sok a látnivaló is, írja Protics János.
Vas Gyula tesztelte és megállapította, hogy Nissan Qashqai 1.3 DIG-T 158 N-Connecta az arany középút.
A MAGYAR7 15. számának hátlapján a megkapóan szép perbetei Szent István-szobor látható. Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is.
