A beketfai Mórocz család emlékei - Gelle
Beketfa ma Gelle társközsége. A beketfai Mórocz család a község 16–18. századi történetében fontos szerepet játszott. Legismertebb tagja Mórocz Farkas volt, aki Pozsony vármegye alispánja, sőt 1622-től 1649-ig a legnagyobb országos méltóság, a nádor helyettese volt. Farkas testvére, György a vajkai érseki szék esküdtje, lánytestvérének, Zsuzsannának a férje, Tőrös János pedig a vajkai és érsekléli papnemesi szék nádora volt.
Vajka és még 7 felső-csallóközi falu a középkorban az esztergomi érsekség faluja volt. Mivel az érseknek, mint az ország egyik főurának a középkorban katonaállítási kötelezettsége is volt, de az ő szolgálatában nem voltak familiáris kisnemesek, akik katonáskodhattak volna, ezért jobbágyparasztjainak nemesi előjogokat adott. Ez együtt járt saját közigazgatással a vármegyében, tehát az ilyen széknek volt saját nádora, szolgabírái és esküdtjei. Ilyen érseki szék volt a vajkai és érsekléli.
A templom szentélyének északi falán egy homokkő keretben van az a reneszánsz, süttői vörösmárványból készült síremlék, amely Mórocz Zsuzsannának állít emléket. A Mórocz család egyidőben a templom kegyura is volt.
A síremlék felső részén két monogram J T (Johannes Törös), S M (Susanne Mórocz) és a két család címere látható, a jobb oldali a Mórocz családé. Alatta a márvány főlapon latin nyelvű fölirat, amely magyarul így hangzik:
D(eo) Istennek O(ptimo) a Legjobbnak M(aximo) a Legnagyobbnak
Ezt az emlékművet tekintetes Törös János úr Ő Császári és Királyi Felségének asztalnoka, a Vajkai és Érsekléli Papnemesi Szék nádora, Őszentségének Pázmány Péter hercegérseknek és bíborosnak stb. kancellárja állította gyászban drága hitvesének, beketfai Mórocz Zsuzsannának, aki ebben a hűvös márványban nyert múló szálláshelyet.
Az Úr 1633. esztendejében
A templom nyugati homlokzatánál álló Immaculata-szobor a 17. századi katolikus újjászületés nyomán megerősödő Mária-kultusz egyik szép emléke. A Mórocz család két tagja, György és Ferenc állíttatta 1689-ben.
Az oszlopfő és a címerek akantuszleveles díszítése már barokk jegyeket mutat, míg az oszlopon körbefutó szőlőindás díszítés tipikusan reneszánsz motívum. Szűz Mária koronás alakja és (a világmindenséget jelképező) almát tartó Kisjézus alakja egyaránt mutat reneszánsz és barokk jegyeket.
Megjelent a Magyar7 2023/26. számában.
