A 800 éves Bart - KÉPEKKEL
A kistelepülés az Alsó-Garam mentén található, húsz kilométerre Párkánytól és Esztergomtól. Éltek itt kelták, harcoltak itt a rómaiak, átviharzottak a tájon az avarok és a hunok, majd honfoglaló magyar törzsek telepedtek le a környéken. A település története a magyarság történelmének keresztmetszete.
A ma fellelhető iratok szerint a falut 1223-ban az esztergomi káptalan feljegyzésében említik Buruth néven, később Buken, Borth, Burth, Barth néven is szerepelt. Mai neve Bart.
A falunapon, amelynek keretében a 800 éves Bartot is ünnepelték, ott voltak a testvértelepülések – a magyarországi Bajna és Farád, a csehországi Otvice – küldöttjei, valamit a politikai élet képviselői és az intézmények vezetői, többek közt Branislav Becík, Nyitra megye elnöke és Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke, aki családja révén is kötődik Barthoz, hiszen felesége innen származik. Az ünnepség alkalmával a községi könyvtár felvette a falu szülöttje, M. Csepécz Szilvia, író, költő, szerkesztő-riporter nevét. Hubacs Sándor ezt követően M. Csepécz Szilviának In memoriam Bart Község Polgármesteri díját adományozta sokéves kulturális tevékenységéért, de polgármesteri díjban részesült Trencsík Csókás Mária is, aki csaknem 40 éve a községi hivatal anyakönyvvezetőjeként szolgálja a település lakosságát.
A torony déli oldaláról leszaggatta a vörösréz borítást, de a nyugati oldalt is megbontotta. Ekkor a hívők és az egyháztanács úgy határozott, belefognak egy új torony építésébe, azaz visszaépítik a háborúban elpusztult karcsúbb, magasabb tornyot. Az új torony 12 méterrel lett magasabb, a rekonstrukciót az önkormányzat is támogatta.
A falunak nem egészen 600 lakosa van. Az 1961-es csúcstól, amikor 1230 lakta, egyre csökken a lakosságszám.
Ők ezeket legalább felújítják, de költöztek a faluba nehezebben beilleszkedő polgártársak is – fejti ki a falu első embere. Hozzáfűzi, egy barti gyökerekkel rendelkező magyarországi vállalkozó is vásárolt öt házat a falusi turizmus fejlesztésére. Ezeket felújította, szépen be is indult a vállalkozás, aminek a koronavírus-járvány véget vetett, most ezekben ukrán menekültek laknak.
– A falu új házai a ´60-as évek végén, a ´70-es évek elején épültek, ekkor húzták fel az óvoda épületét is.
Itt lennének a pingpongasztalok, az udvaron pedig multifunkciós pályát szeretnének, amelyre szintén benyújtották már a pályázatot. Helyet kaphatna itt a hadtörténeti kiállítás is, hiszen a község temetőjében alakították ki a központi katonai emlékparkot a Felvidéken.
Tivadar elmondja, 2013-ban nem emlékhelyet, hanem egy magyar központi katonai temetőt akartak itt létrehozni, de mivel Magyarország és Szlovákia között a mai napig nincs egyezmény a hadisírgondozásról, ezért módosítaniuk kellett a tervet és a barti a második világháborúban elesett és a Felvidéken eltemetett magyar katonáknak állít emléket. Az emlékmű melletti párnakövekre azoknak a településeknek a nevét vésték, ahol magyar katonai sírokat találtak. Ezek száma a kutatások alapján folyamatosan bővül.
Lelket nem látni így délután egy óra körül az utcán. A polgármestertől megtudjuk, mostanság munkanélküliségről már nem beszélhetünk, mert aki szeretne dolgozni, talál munkát.
Sajnos azonban több olyan fiatal is van a faluban, akinek semmilyen viszonya nem alakult ki a munkához. A faluban gazdálkodik a Farma Bruty, amely üvegházakban paradicsomot és epret termeszt. Itt ötven embernek biztosítanak munkát. A község mellett ötszáz hektáron gazdálkodó mezőgazdasági szövetkezet hat embernek biztosít megélhetést, de van a faluban több nagygazda, autóbuszos vállalkozás és a kétes hírű Pigagro sertéstenyésztő istállói is a falu határában találhatók.
Tevékeny a faluban a Pimpimpáré Játszóház, amely többek között az Erasmus keretében viszi a gyerekeket Európa sok országába. Jól működik a vadász- és sportszervezet, a nyugdíjasklub. Tevékenykedik az Új Nő civil szervezet is, ők az ünnepségre kis néprajzi kiállítással készültek, hiszen tudvalevő, Bart egyike a hat kurtaszoknyás falunak.
– hangsúlyozta Hubacs Sándor polgármester a falu első írásos említésének 800. évfordulóján tartott ünnepségen.
Megjelent a Magyar7 2023/32. számában.
