Tanévkezdés előtti sulimustra Bátorkeszin
Hamarosan kezdődik az új tanév, amely során újabb kihívásokkal szembesülnek majd az iskolák. A közel másfél éve tartó Covid-19-járvány és az újabb vírusvariánsok megjelenése valamennyiünk életét megnehezíti. Fehér Istvántól, a Bátorkeszi Kováts József Alapiskola igazgatójától érdeklődtünk arról, hogy miként készülnek a minél zökkenőmentesebb oktatásra és az esetleges szigorításokra.
„Mi abban bízunk, hogy tantermi oktatás lesz. A pandémia miatt bevezett, kényszerű távoktatás ugyanis meggyőzött minket arról, hogy teljes mértékben lehetetlen eleget tenni a folyamatosan és gyorsan változó minisztériumi útmutatásoknak.
Ha pedig mindez lenne is, akkor is valamiben hiányt szenvednének, hiszen a tantermi oktatás pótolhatatlan előnye a tartós személyes jelenlét és kommunikáció, amely során a pedagógus egyidejűleg látja az összes tanuló reakcióit, s azonnal válaszolhat a felmerülő kérdéseikre“ – fejtette ki Fehér István.
Leszögezte: vele együtt valamennyi pedagógust és további munkatársukat – a takarítónőtől a pedellusig – már korábban beoltották, s ez ellen nem is volt ellenvetésük. A járványveszély azonban még teljesen nem múlt el.
„Amíg erre nem kerülhetett sor, hajlandóak voltak akár Nyitrára, Nagyszombatba vagy Dunaszerdahelyre utazni a Covid-19 elleni oltásért. A polgármesterünktől tudom, hogy a 157 diákunk közül már elég sok felsőtagozatos is be van oltva.
Bár mindez megnyugtató, de nálunk is akadnak oltásellenzők, akik a chip-beültetésekkel és más katasztrófa-elméletekkel kampányolnak az oltás ellen. Nos, amíg a felnőtt lakosságnak legalább a kétharmada nincs beoltva, a tájainkon is tarthatunk az újabb járványhullámoktól. Magyarországon sokkal jobb a helyzet...“ – szólt az oltakozási kedvről és az indokolt aggályaikról.
Kérdésünkre, hogy szükség esetén tudnák-e egyszerre biztosítani a jelenléti és a távoktatást, határozott nemmel válaszolt: „Műszakilag ugyan meg tudnánk oldani, hogy a számítógéppel és/vagy netes hozzáféréssel nem rendelkező gyerekekkel az iskolaépületben, külön foglalkozzunk. Ha egyáltalán bejöhetnének, hiszen volt olyan minisztériumi utasítás is, amely szerint be sem léphettek ide. Másrészt a személyi feltételek miatt szkeptikus vagyok, mert a pedagógusoktól nem várható el az, hogy a tantermi oktatás biztosítása után, fárasztó délutáni műszakban külön foglalkozzannak e diákokkal, este pedig odahaza készüljenek a másnapi jelenléti oktatásra. Nem csak azért nem, mert a többletmunkájuk nincs megfizetve, hanem azért sem, mert ők is elfáradnak, otthon pedig a családjukkal is törődniük kell.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen anyagi forrásokból biztosítják a gyakori kézmosáshoz és takarításhoz szükséges fertőtlenítőszereket.
„Eddig a saját pénzünkből vásároltuk meg e szerek javarészét. Néha azokkal és védőmaszkokkal a helyi önkormányzat is besegített, de a költségeinket senki sem fizette át. Igyekeztünk úgy lavírozni, hogy e szerek vásárlásakor a legkedvezőbb árajánlatokkal éljünk. Többnyire egy itteni kötődésű vállalkozótól jó áron vettünk ezt-azt. Mivel azonban a tartalékainkat már feléltük, abban bízunk, hogy a folytatáshoz kapunk minisztériumi támogatást“ – árulta el végül.
