Nem tudni még, jelenléti formában kezdhetik-e a nyári szemesztert az egyetemisták
A fenti kérdés most leginkább azokat foglalkoztatja, akik ebben érintettek, vagyis a jövő értelmiségét, az egyetemek vezetését és oktatóit. Biztató jel, hogy Branislav Gröhling oktatási miniszter nem lát semmi okot arra, hogy az egyetemisták ne jelenléti formában kezdhessék meg a második szemesztert. A hallgatók a kormány által január 12-én jóváhagyott rendelkezés értelmében, OP-rezsimben folytathatják tanulmányaikat.
Mai sajtótájékoztatóján a miniszter rámutatott, az egyetemisták már felnőtt emberek, akik beoltathatják magukat.
– jelentette ki a miniszter.
Hozzátette: ha az alap- és középiskolák normális üzemmódban működnek és az igazgatók mindent megtesznek, hogy fent tudják tartani a jelenléti tanítást, nem lát okot arra, hogy az egyetemek távoktatásra rendezkedjenek be.
Egy dolog azonban bizton állítható, az egyetemisták nagy része már alig várja, hogy visszatérhessen az előadótermekbe és a kollégiumba. Nagyon sok fiatal még nyáron azért oltatta be magát, hogy zökkenőmentes legyen az akadémiai év, és minél több időt tölthessen az egyetemen.
Hogy milyen formában kezdődik végül is a nyári szemeszter, abba némi „beleszólása” az omikronnak is lehet.
„Minden szempontból, lelki, fizikai, társas kapcsolatok tekintetében is rendkívül fontos, hogy mielőbb visszatérjenek a hallgatók az egyetemekre. Nem is beszélve arról, hogy a tanítás és tanulás hatékonysága is egész más jelenléti formában.
– mondta el megkeresésünkre Tóth Bakos Anita pszichológus, a komáromi Selye János Egyetem oktatója.
Hozzáteszi még, a fiatalok felnőtt életük legszebb éveit veszítik el a járvány miatt. Máshogy készülnek a vizsgákra, a beadandókra, fásultak, elveszítik a motivációjukat. S ez nagyon látszik, érződik a hallgatókon. Maguk az oktatók is alig várják már, hogy ismét az előadótermekben találkozhassanak a hallgatókkal. Őket is megviselte ez a hosszú járvány.
Bár azt sem titkolja, hogy az elmúlt időszakban nagyon sok mindent megtanultak a hallgatók és az oktatók is digitális téren, az együttlétet, az együttgondolkodást nem lehet pótolni.
Lassan államvizsgázni fognak azok a hallgatók, akik tanulmányaik jó részét online folytatták és most már számot kell adniuk tudásukról, szakdolgozatokat kell írniuk. Ez pedig igencsak meg van nehezítve a korlátozott kapcsolattartási lehetőségek miatt, teszi hozzá Tóth Bakos Anita.
