Mindannyian jó iskolára vágyunk
Módszertani napot és pedagógustalálkozót tartott múlt pénteken a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Pozsony–Szenc Területi Választmánya. Ezúttal a pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium adott otthont a rendezvénynek.
Ezen a napon a régió minden iskola- és óvodaigazgatója szabadnapot adott a gyerekeknek, a pedagógusoknak pedig módszertani képzést biztosítottak egy-egy aktuális témában. Idén rekordszámú részvételről számolt be lapunknak Morvay Katalin iskolaigazgató, az SZMPSZ Pozsony–Szenc Területi Választmányának elnöke, összesen 130-an voltak.
Mivel a Covid után nem akartak szakmai műhelyeket tartani, három nagy plenáris, úgymond léleksimogató előadást tűztek programra, amelyek főleg a mentálhigiénére, a koronavírus-járvány iskolára gyakorolt hatásaira, illetve az online oktatás nehézségeire fókuszáltak.
– A kellemes környezet, a jó hangulat, az okos szó és baráti társaság sok mindenre jótékony hatással lehet, és a sok termékeny gondolat a hatékonyabb iskolai munka forrása lehet – mondta Fekete Irén, az SZMPSZ elnöke a módszertani nap megnyitóján. – Mindannyian a jó iskolára vágyunk: pedagógusok, szülők, tanulók és maga a társadalom is. A pedagógusok motivált tanulókat, a szülők használható, korszerű tudást, a gyerekek családias légkört és élményszerű tanulást várnak, a társadalom pedig problémamegoldó, kreatív és rugalmas munkaerőt, hiszen köztudott, hogy a nem megfelelő oktatásnak hatalmas társadalmi költségei vannak, míg az oktatási szint emelése gazdasági hozamokkal járhat. Éppen ezért nem szabad hagynunk, hogy oktatási rendszerünk mellett elrobogjon a világ. Az iskola léte múlik azon, hogy képesek vagyunk-e egyensúlyt teremteni az újszerű körülmények és a klasszikus értékek megőrzésének szempontja között – tette még hozzá.
A mentálhigiéné elsősorban egy szemléletmód – nem módszer vagy technika –, amelynek központi fogalma a megelőzés, mondta az iskolai mentálhigiénéről szóló előadásában dr. Strédl Terézia, a komáromi Selye János Egyetem docense.
– A tanulónak is lehet rossz napja, nemcsak a pedagógusnak, ezért fontos az egymásra hangolódás – mondta, hozzáfűzve, hogy nagyon rossz feszültségkezelők vagyunk. A szakember szerint az iskolának nagyon fontos szerepe van a mentálhigiénében, az iskola tulajdonképpen a legnagyobb mentálhigiénés tér, hiszen mindenkinek köze van hozzá direkt vagy indirekt módon.
Az előadás során szó esett arról is, mi a jó nevelés alapja, mit jelent a család a gyermek fejlesztése szempontjából, nevel-e a mai család, vagy csak gondoskodik a gyerekéről, és milyen a jó iskola.
– A tapasztalataim alapján a szülő számára nem az a kérdés, hogy szlovák vagy magyar iskolába írassa-e a gyerekét, hanem hogy a jobbikba írassa. A jobb iskola pedig az, ahol tisztelik a szülőt és szeretik a gyerekeket – mondta a szakember, aki szerint a magyar iskolának élnie kell azzal a lépéselőnyével, amelyet ezen a téren már megszerzett.
A koronavírus-járvány két éve alatt az oktatási intézmények rákényszerültek az online oktatásra. Dr. Setényi János oktatáskutató, a Matthias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézet igazgatója szerint a digitális átállás mindenkit sokkolt.
Mint mondta, az intézet által készített felmérés szerint az átállással a tanulók mintegy 20-28 százaléka tűnt el a magyar közoktatásból.
Másrészt a családok kezdtek leválni az állami rendszerről, és az ún. otthoni oktatásra tértek át. Voltak iskolák, amelyek online oktatási rendszert építettek fel, és voltak, amelyek négy hónapig e-mailban küldtek feladatokat, azaz „távoktatást” folytattak. Setényi szerint hatalmas változások történtek a tanulás, illetve az oktatás terén.
– Az online oktatás azonban nem ördögtől való, nem olyan dolog, amit el kell felejtenünk, mint egy rossz emléket, hanem valamit kezdenünk kell vele. A fejlődő digitális technológiák ugyan megkérdőjelezik a hagyományos kőházas iskolarendszer létét, de komoly érvek szólnak az iskolák megmaradása mellett. Kérdés az is, hogy a hibrid rendszer működtethető-e az iskolákban, illetve milyen arányban – fogalmazta meg a fő kérdéseket a magyarországi oktatási szakértő.
Tari Annamária klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta Online gyerekek és online oktatás – tapasztalatok és érzelmi hatások címmel tartott előadásában azt taglalta, mennyire befolyásolta, illetve mit okozott a gyerekek fejlődésében az, hogy a koronavírus-járvány idején hiányzott számukra a valódi kortárs közeg, hiszen az életük nagyrészt az online térben zajlott, ahol a valóság narcisztikus felülprezentálása a jellemző.
A szakember szerint ez sok esetben mentális problémákhoz vagy akár depresszióhoz is vezethet, ezért az elkövetkező időben csökkenteni kellene az online tér mennyiségét. Az előadó arra is felhívta a figyelmet, hogy a családnak nagy szerepe van mindebben, azzal, hogy mennyire figyel oda a gyerekre, hogy kellő programot biztosít a számára, hogy az önálló életre neveli őt, nemcsak kiszolgálja.
Az idei módszertani nap, amellett hogy léleksimogató volt, rendkívül hasznos információkat is tartalmazott a pedagógusok számára.
Koszorús Márta, a vőki óvoda igazgatója úgy véli, fontosak ezek a megbeszélések, ilyenkor ugyanis találkozhatnak olyan magyar pedagógustársakkal, akikkel egyébként nem nagyon lenne lehetőségük.
– Az előadások mindig nagyon tartalmasak, és sok új tapasztalattal, információval gazdagodva térhetünk mindig haza, amelyek segítik a munkánkat – tette hozzá.
Matus Mónika, a Szenci Molnár Albert Alapiskola igazgatója szerint egy régi hagyomány adta az ötletet a módszertani nap megszervezéséhez.
– A megyén belül nem ismertük egymást, még a szakoktatók sem, és ez nem jó – mondta, hozzátéve, 2016 óta azonban rengeteg tanárkollégát megismert a módszertani nap révén.
– Sokkal szorosabb kapcsolat alakult ki ennek köszönhetően az iskolák között is, szakmai társulások jöhettek létre, segítséget tudunk nyújtani egymásnak, és hatalmas előnyt jelent egy ilyen kis régióban, hogy magyar a magyarra támaszkodhat szaktudás terén is – állapította meg.
Megjelent a Magyar7 hetilap 2022/47. számában.
