HISZÜNK – konferencia: XXI. századi sorskérdéseink a Felvidéken – KÉPEKKEL
A Selye János Egyetem Református Teológiai Kara Hit, Szülőföld, Nemzet, Kultúra (HISZÜNK) – XXI. századi sorskérdéseink a Felvidéken címmel, május 21-én a kar Pálóczi Czinke István - termében tartott konferenciát a szlovákiai magyar oktatásügy helyzetéről és kitörési pontjairól. A rendezvény, mely programbizottságában Somogyi Alfréd illetékes dékán és helyettese, Lévai Attila dolgozott, az előadók részvételével folyó kerekasztal-beszélgetéssel zárult.
Lévai Attila, a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának dékánhelyettese megnyitó beszéde után Petheő Attila, a kar tudományos munkatársa és a konferencia egyik szakmai garansa vezette a tanácskozást. Annak során Juhász György, a Selye János Egyetem rektorhelyettese A szlovákiai magyar felsőoktatás jelene és jövője a magyar oktatási nyelvű középiskolai hálózat tükrében, a másik szakmai garans és tudományos munkatárs, Tömösközi Ferenc pedig A református oktatás a két világháború közötti Csehszlovákiában címmel tartott előadást.
Azután Madarász Róbert, a Marianum Egyházi Iskolaközpont igazgatója Hit, tudás, emberség - a katolikus iskolaügy magyar intézményi hálózata fejlődésének jellemzői Szlovákia területén című eszmefuttatása hangzott el. Majd Horváth Anita, a Tallósi MTNY Alapiskola igazgató Minden gyerek számít – hatékony munka a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal címmel osztotta meg tantestületük tapasztalatait a hallgatósággal. Sullivan Ferenc, a Rákóczi Szövetség, kutatási és elemzési vezetője pedig A felvidéki magyar közoktatás helyzete és kilátásai az elmúlt másfél évtized statisztikái tükrében című előadásában szólt e témakörről.
Fodor Attila, a COMENIUS Pedagógiai Intézet igazgatója a szlovákiai magyar közoktatás fejlesztésének kulcspontjait ecsetelte, végül Domin István, Izsa polgármestere Egy magyar kisiskola fenntartásának lehetőségei Szlovákiában cím alatt fogalmazta meg saját gondolatait.
Az előadássort követő kerekasztal-beszélgetésen Petheő Attila hangsúlyozta: „E konferencia megrendezésével az volt a célunk, hogy ez alkalommal ne politikai, hanem akadémiai – közösségi szinten beszélgessünk el a hazai magyar oktatásügy helyzetéről és kitörési pontjairól...". Juhász György pedig sajnálattal közölte, hogy a Selye János Egyetem magyar tannyelvű intézményként nem részesül pozitív diszkriminációban az oktatási tárca felsőoktatási főosztálya részéről, vagyis ugyanúgy kell teljesítenie, s mindazon kritériumnak meg kell felelnie, mint a szlovák egyetemeknek…
Madarász Róbert leszögezte: az egyházi hierarchia sok esetben átléphetetlen, s a szlovák kollégáikkal csak a ritkaságszámba menő országos összejöveteleken találkoznak. E hiányt pótlandó, a magyar egyházi oktatási intézmények pedagógusai részvételével, évente több szakmai találkozót tartanak. Azokon előadások, jótanácsok is elhangzanak, miközben köztük erősödnek az emberi és szakmai kapcsolatok. Hitet tett az iskolaközpontok létjogosultsága mellett, melyek a különálló óvodáknál, alap- és középiskoláknál jobban talpon tudnak maradni. Egyúttal kiemelte a közösségi összefogás erejét, amit a Szent Imre Kollégiumuk közadakozásból történő létesítése kapcsán is tapasztalt. „Nagyon sok munkával, jó koordinációval, az adott település megtartó erejével továbbra is harcolnunk kell az iskoláinkért!”
Domin István úgy látja, hogy a kisiskolák energiafogyasztással kapcsolatos takarékoskodása napkollektorok és biotermális furatok segítségével is elérhető lenne. Persze, előbb azokra pénzt kell szerezni a vonatkozó pályázati forrásokból… Mint hallhattuk: a nagyobb oktatási intézmények finanszírozása sem egységes, hanem több forrásból történik, ami sok adminisztratív többletmunkát ró az igazgatóságokra. Szóba került az önkormányzatokat egységbe kovácsoló Felvidéki Önkormányzati Szövetség létrehozásának szándéka is.
Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének egykori országos elnöke felidézte az 1989-es rendszerváltás utáni időszakot, ami egy ideig a mainál jobban kedvezett a magyar iskoláknak. Hozzátette: a mečiari időszakban azonban a védekezésük következett, amikor az alternatív oktatás, a szlovák nyelvű bizonyítványok… rémképe fenyegette oktatási intézményeinket. Ez azonban egységbe kovácsolta a hazai magyar intézményeket, szövetségeket és civil társulásokat, melyeknek az aktivitása megnőtt. Sőt, Szigeti László személyében 2006-ban pár hónapra magyar oktatásügyi miniszterünk is lett. Tervben volt a Magyar Módszertani Központ létrehozása, amit azonban felülírt a Selye János Egyetem megalapítása…
Fodor Attila elárulta: az illetékes felek holnap délután a közös magyar-szlovák oktatási stratégia kapcsán a Selye János Egyetemen találkoznak egymással, s remélhetőleg előrelépés történik…
Hozzátette: bár a hazai magyar oktatásügy területén akadnak különféle pozitív kezdeményezések, de azokat össze kell hangolni, egyébként egymás kárára válhatnak. „Több fél bevonásával kialakítandó, közös stratégia, kistérségi közös gondolkodás kell, miközben a fenntartók is minden tőlük telhetőt tegyenek meg az iskolák megmaradásáért! A megfelelő közös stratégia kialakításának feltétele az is, hogy legyünk tisztában a jelenlegi helyzetünkkel és a vonatkozó adatokkal. Nagyon komoly helyzetjelentésre van szükség, ami bizonyos fontos jelenségek okait is láttatja” – magyarázta.
A jelenlevők egyetértettek abban, hogy a szülők a minőségi oktatást választják gyermekeiknek, ezért folyamatosan a szakmai nívóemelésre, egymás erősítésére kell fókuszálni. Ebben a maihoz hasonló konferenciák, valamint a jó gyakorlatok és tapasztalatok egymásnak való átadása is segíthet. Egyre növekvő gondként fogalmazódott meg sok iskola tanulólétszámának fokozatos csökkenése, amit nagy mértékben befolyásolnak a demográfiai mutatók, valamint a pályaelhagyó pedagógusok léte.
Sullivan Ferenc jó példaként említette a kárpátaljai magyarság iskolaóvó összefogását. Mint mondta: a háború és a lakosság elvándorlása idején is foggal - körömmel ragaszkodnak az anyanyelvű oktatási intézményeikhez…Id. Hollósy Tamás doktor, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke pedig megjegyezte: a demográfiai problémákkal és a gyermekvállalási kedv csökkenésével társaságuk rendezvényein is foglalkoznak. Egyúttal a jelenlevőket meghívta a helyi Semmelweis Egészségközpontban általuk június 14-én megtartandó XVII. Arányi Lajos Napokra, mely során ugyan más szempontokból, de ők is a magyarság sorskérdéseit boncolgatják. Zárásként Horváth Anita pedig a konferenciához illő végszót is megfogalmazta: „A magyar iskoláink megtartásával a felvidéki magyarság megmaradásának biztosítása is a célunk”.
