Teódorosz Ruszópulosz: A nemzeti kisebbségek védelme Európa kulturális identitásának feltétele

Teódorosz Ruszópulosz előadásában hangsúlyozta: a nyelvek nem csupán a kommunikáció eszközei, hanem a világ megértésének sajátos módjai is, egyedi gondolkodásmódot, filozófiát és életfelfogást tükröznek. Amikor egy nyelv eltűnik, a valóság érzékelésének egyedi, különleges módja veszik el.

A nyelvi sokszínűség megőrzése elősegíti a kulturális kreativitást, az innovációt és a tudásszerzést. A nemzeti kisebbségek és nyelveik védelme ezért nem csupán az igazságosság kérdése, hanem

- fogalmazott, hozzátéve, hogy ez a sokszínűség képezi a "béke és igazságos jövő alapját".

Jelezte: az Európa Tanács regionális és kisebbségi nyelvek chartája, amelyet a Parlamenti Közgyűlés 1981-es ajánlása kezdeményezett,és amelyet Magyarország 1995-ben ratifikált, több mint 80 európai nyelvet véd. Az egyezmény támogatja a nyelvi sokszínűséget és ezáltal elősegíti a különbözőségek elfogadását és tiszteletét.

Kiemelte: az EU soknemzetiségű, sok kultúrájú, soknyelvű és sokvallású entitás és az Európai Unióról szóló szerződés második cikkében rögzített alapértéke az emberi jogok tiszteletben tartása, beleértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is. E látszólag pozitív környezet ellenlére az EU nem áll jól a kisebbségvédelem területén.

Példaként említette a 2013-ban indított Miority SafePack európai polgári kezdeményezést, amelynek nyilvántartásba vételét megtagadta az Európai Bizottság arra hivatkozva, hogy a kisebbségi kérdések nem tartoznak a hatáskörébe. A kezdeményezés elindítói az ügyet a luxemburgi EU-bíróság elé vitték, és sikeresen megtámadták a bizottság elutasító határozatát. Így 2017-ben az Európai Bizottságnak be kellett jegyeznie a polgári kezdeményezést, ugyanakkor a bizottság kijelentette, hogy a meglévő jogszabályok kellőképpen és helyesen foglalkoznak a kisebbségi kérdésekkel. Ezt a közleményt ismét megtámadták a bíróságon, ezúttal azonban nem jártak sikerrel.

Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) európai parlamenti képviselője arról beszélt: hétmillió magyar él különböző más országokban, ezért Magyarország számára prioritás a gondoskodás ezen közösségekről.

Kitért arra: a Minority SafePack kezdeményezéshez 1,2 millió aláírást sikerült összegyűjteni, az Európai Parlament "teljes mellszélességgel" a kezdeményezés mögé állt, az Európai Bizottság azonban döntésével hátat fordított a nemzeti és a nyelvi kisebbségeknek, az aláíró polgároknak és az Európai Parlament felhívásának.

Szalayné Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes felidézte, hogy a magyar Országgyűlés 1993-ban fogadta el a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, amely értékelése szerint igen előremutató módon, részletesen biztosította a hatálya alá tartozó, tizenhárom magyarországi nemzeti és etnikai kisebbség számára az alapvető egyéni és kollektív jogokat. A példaértékű jogvédelmi rendszer meghatározó eleme a nemzetiségi önkormányzati rendszer, amely a nemzetiségi közösségek önazonosságának, nyelvének, kultúrájának, szellemi és anyagi hagyományainak megőrzését szolgálja, és széleskörű önkormányzati és kulturális autonómiát biztosít számukra - jelezte.

Az európai kisebbségvédelemben a legfontosabb érték maga az ember, aki nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozik, és akinek nyelvét, kultúráját meg kívánja védeni. Az orosz kisebbségvédelmi narratíva középpontjában azonban a kontroll visszaszerzése áll azon területek fölött, ahol orosz nemzetiségek élnek. Ha pedig az orosz nemzetiség kulturális öröksége ezeken a területeken akadályt képez e cél elérésében, egyszerűen lebombázzák, sőt magukat az embereket is elmozdítják vagy megsemmisítik, ha az orosz hadsereg útjába kerülnek.

Kijelentette: a kisebbségek eszközként használata kívül esik a kisebbségvédelem körén.

Németh Zsolt arra figyelmeztetett: a háború végén Európának nagyon óvatosnak kell lennie, és meg kell akadályoznia, hogy Oroszország ellopja vagy újradefiniálja a kisebbségvédelem koncepcióját, hogy Ukrajna orosz nyelvű lakossága bizonyos, más kisebbségekhez képest többlet jogokat kapjon azért, mert Oroszország megtámadta Ukrajnát.

A konferencián felszólalt még Javier Ignacio Maroto Aranzábal, a spanyol szenátus alelnöke, Kovács Elvira, a Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének alelnöke, Paul Videsott, a Free University of Bozen-Bolzano oktatója, Madlena Mahling, a Szászországi Tudományos, Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium szorb közösségért felelős biztosa, Tuomas Aslak Juuso, a Számi Parlament alelnöke, Kissné Köles Erika, szlovén nemzetiségi szószóló és Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára.