Kisebbségi identitás és nyelvhasználat: vannak jó gyakorlati megoldások - VIDEÓKKAL
November 7-8-án a budapesti Bolgár Művelődési Ház adott otthont a Nemzeti kisebbségek helyzete az Európai Unióban című nemzetközi konferenciának.
A szakmai konferencia előadói a kisebbségi identitás és nyelvhasználat helyzetét, a nemzetiségi értékmegőrzés lehetőségeit, a magyar és a nemzetközi jó gyakorlatokat taglalták.
A németországi dán kisebbség képviseletében Jens A. Christiansen, a dél-schleswigi dán közösség egyesület vezetője szólalt fel, őt a frízeket képviselő Bahne Bahnsen, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) alelnöke követte. Madlena Mahling a szorb közösség helyzetét mutatta be. A szorbok nyugati szláv népcsoport, Németország szászországi és brandenburgi területein élnek.
Vesna Humar, a Szlovénia és világ szlovénjei közötti kapcsolatokért felelős államtitkár a határokon átnyúló együttműködés és a kulturális értékek cseréjének lehetőségeiről beszélt.
A konferencia pénteki napjának első előadását Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó tartotta. Szili hangsúlyozta, a külhoni magyarok sorsközösségben élnek az európai őshonos nemzeti közöségekkel.
A Minority SafePack lesöprésére utalva hangsúlyozta, a kisebbségi jogbővítés eszközei lehetnének az európai polgári kezdeményezések, ha az EU komolyan venné a saját felfogását a közvetlen demokráciáról.
Szili megjegyezte, az unió a tagállamok nemzeti hatásköreként kezeli a kisebbségi jogvédelem ügyét. Emlékeztetett, nincs uniós végrehajtási kontroll, vagyis nem ellenőrzik a szabályok betartását.
Az uniós gyakorlatban a kisebbségi jogvédelem az emberi jogok tiszteletben tartásán alapszik, nem garantálják a közösségek kollektív jogait - húzta alá a miniszterelnöki főtanácsadó.
Szili Katalin emlékeztetett arra a kettős mércére, amely a bevándorlók és az őshonos közösségek jogvédelmének uniós gyakorlatában megjelenik. Amíg az afrikai eredetű emberek alapvető jogait határozatban rögzítették, addig a nemzeti közösségek esetében ez a mai napig nem történt meg. Hangsúlyozta, a jövőben nem lehet a szőnyeg alá söpörni a nemzeti közösségek jogainak uniós szintű szabályozását, szükséges a kollektív jogok biztosítása - húzta alá Szili Katalin.
Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke előadásában hangsúlyozta, a magyar uniós elnökség az első, amely hangsúlyosan állítja középpontba az európai őshonos közösségek jogainak helyzetét.
Emlékeztetett, a kilencvenes évekhez képest több európai országban visszaesés mutatkozik a kisebbségek jogaiban. Ez a negatív trend érvényesül például a balti államokban.
A megoldás egy átfogó kisebbségi keretszabályozás elfogadása lenne, a FUEN tevékensege erre irányul - húzta alá Vincze Loránt, hozzátéve, a részmegoldások nem tudják feltartóztatni az őshonos közösségek asszimilációját.
Szükséges a civil szervezetek összefogása, itt vannak a legnagyobb tartalékok a kisebbségi jogvédelem területén - húzta alá Vincze Loránt.
A konferencia pénteki napjának záró előadásában Sztojka Attila államtitkár a magyarországi roma közösség helyzetét mutatta be.
