Másra figyel Amerika? Trump kiszáll az ukrajnai békeközvetítésből?
A napokban több nyilatkozat is arra utalt, hogy az Egyesült Államok visszább lépne a Moszkva és Kijev közötti egyeztetésektől. Mi van a háttérben? Hogyan befolyásolja az ukrajnai békefolyamatot a két ázsiai atomhatalom, India és Pakisztán között elmérgesedett konfliktus? Kiss Rajmundot, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjét kérdeztük.
„Bármikor rám cáfolhat az élet, de szerintem az Egyesült Államok nem vonul ki teljesen az ukrajnai békeközvetítésből. Pontosan amiatt, amit korábban hangsúlyoztam, Amerika sokat vetett, most már aratna. Abban viszont biztos vagyok, hogy Trump elnök az eddigi békeerőfeszítések kudarca miatt csalódott Moszkvában és Kijevben is.
– húzta alá Kiss Rajmund.
A szakértő hozzátette, „érthető az is, hogy az amerikai diplomácia nagyobb teret hagyna a szemben álló feleknek arra, hogy közvetlenül egyeztessenek. A békefolyamat így persze sokkal lassabbnak ígérkezik, hiszen legyünk őszinték, a Kreml és Kijev eddig sem kommunikált nagyon hatékonyan.
Kiss Rajmund emlékeztetett, „igaz, hogy Oroszországra is óriási anyagi terheket ró a háború, viszont a Biden-adminisztrációnak és Európai Uniónak nem sikerült elszigetelnie Moszkvát. Most jelentősebb szövetségesei vannak, mint a háború előtt. Kína, India, a teljes afrikai kontinens és Brazília sem állt be a szankciók mögé.
Moszkva jelenleg a fronton és hátországban is sokkal előnyösebb helyzetben van, mint Ukrajna”.
„Donald Trump és Volodomir Zelenszkij vatikáni tárgyalása, amelyet Amerikában csak »térdtől térdig« egyeztetésként emlegetnek, újabb fordulatot hozott. Washington és Kijev megállapodásra jutott a ritka földfémek felhasználásáról. Azt gondolom, Oroszország is tud kölcsönösen előnyös megállapodást kötni az Egyesült Államokkal.
– hangsúlyozta a szakértő.
Kiss Rajmund hozzátette,
Ehhez is közvetítésre van szükség, amelyben kulcsszerepe lehet az Egyesült Államoknak, amelynek mindkét hatalommal jó kapcsolatai vannak. Trump elnök úgy nyilatkozott, felajánlja a közvetői szerepét Újdelhi és Iszlámábád között. Hozzáteszem, ha a konfliktus elmélyülne, könnyen Kína lehetne a nevető harmadik, amely a legnagyobb térségi riválisa Indiának”.
