2025. január 8., 13:15

Kiss Rajmund: Az ukrán gáztranzit leállítása nem energiaügy, hanem politikai bosszú

Mi áll az ukrán gáztranzit leállításának hátterében? Reális-e, hogy idén befejeződnek a harcok Ukrajnában? Hogyan hat Trump győzelme az európai politika erővonalaira? Kiss Rajmundot, az MCC Diplomáciai Műhelyének vezetőjét kérdeztük.

kiss rajmund
Fotó: Kiss Rajmund archívuma

„Nagyon jól tudjuk az orosz-ukrán háború kitörése óta, az energiapolitika mögött komoly zsarolópotenciál van. Ukrajna most ezzel él, hiszen, ha megnézzük, hogy Robert Fico milyen programmal nyerte meg a választásokat, és ezzel szemben milyen álláspontot képviselt az előző szlovák kormány és az államfő, érthetővé válik Kijev lépése. Ott voltam Pozsonyban a Globsec tanácskozásán, hallgattam Zuzana Čaputová köztársasági elnökasszonyt, aki éppen von der Leyen asszonyt ölelgetve mondta, hogy Oroszországot térdre kell kényszeríteni” – hangsúlyozta Kiss Rajmund.

A szakértő hozzátette, "Fico viszont elsősorban nem az ukrán érdekeket tartja szem előtt, arra kapott mandátumot, hogy Szlovákia a külpolitikában Magyarországhoz hasonlóan nyisson akár keletre is és pragmatikus gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat folytasson Oroszországgal, az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat pedig felül kell vizsgálni.

Vagyis amit látunk, nem „energiaügy”, hanem politikai bosszú. Már csak amiatt is, mert Robert Fico decemberi moszkvai látogatásán felajánlotta Putyinnak, hogy Szlovákia lehetne színhelye a béketárgyalásoknak”.
A globális körök célja, hogy Közép-Európa leváljon az orosz energiahordozókról

Kiss Rajmund emlékeztetett, „Kijev kezében ütőkártya, hogy Szlovákia gázellátásának kilencven százaléka Ukrajnán keresztül érkezett. Látni kell, hogy a globális pénzügyi körök célja, hogy Magyarország, Szlovákia és Szerbia teljesen leváljon az orosz energiahordozóktól. Ezt a célt elérték Németország esetében, látjuk, milyen bajban van, milyen komoly versenyképességi problémákkal küzd a német gazdaság”.

A szakértő kitért arra is, „2024-ben a hadszíntéren folyamatosan Oroszországnál volt a kezdeményezés. Nem tudjuk, hogy az ukrán lakosság valójában mit gondol, hiszen Ukrajnában Oroszországhoz hasonlóan szigorú cenzúra van érvényben. Azt viszont ukrán források is megerősítették, hogy a háború kitörése óta először, a lakosság többsége – 54 százaléka – támogatja a tűzszünetet és a béketárgyalások megkezdését.

Belefáradtak az ukránok a háborúba és szerintem Zelenszkijbe is. Szinte nincs olyan ukrán, akinek a családjában ne lenne olyan, aki meghalt vagy megsebesült a háborúban, vagy éppen most is a fronton szolgál.

Egyre aggasztóbb híreket kapok Ukrajnából a saját forrásaimtól is, milyen erőszakos eszközökkel sorozzák be az embereket a hadseregbe”.

Egy rosszul lezárt háború megágyaz a következő konfliktusnak

Kiss Rajmund aláhúzta, „A béketárgyalásnál nincs a világon nehezebb tárgyalás, közvetítőre mindenképpen szükség van. Első lépésként azonban Zelenszkij 2022-es rendeletét kell visszavonni, amelyben kikötötte, hogy nem tárgyal Putyinnal, csak a 2014 előtti állapotok visszaállítását hajlandó elfogadni, aminek semmi realitása nincs”.

„Viszont az is várható” – tette hozzá a szakértő, hogy „nem kizárólag Oroszország és az Egyesült Államok fogja eldönteni, mi lesz a háború vége. Úgy gondolom, Ukrajnának is lesz ebbe beleszólása. Ha nem így történne, megint ott tartanánk, mint az első világháború után. Egy rosszul lezárt háború megágyaz a következő konfliktusnak.

Nem lehet egyik fél torkán sem lenyomni olyan béketervezetet, amely ellehetetleníti a következő évek békés együttélését.

A második világégés kizárólag azért robbant ki, mert az első világháborút lezáró békékkel annyira megalázták Németországot és a saját történelmünkből tudjuk, Magyarországot is, hogy abba a vesztesek nem nyugodhattak bele”.

Trump győzelme Európa erővonalaira is kihat

„Azt gondolom, az idei évben legalább a tűzszünetig eljutunk, hogy mikor lesz béke, azt csak a Jóisten tudja” – hangsúlyozta Kiss Rajmund, hozzátéve, „az viszont biztos, hogy új helyzet van a világban”. A szakértő emlékeztetett, „január 20-án iktatják be hivatalába Donald Trump elnököt.

Meggyőződésem, hogy az amerikai elnökválasztás eredménye komoly hatással van az európai erővonalak átalakulására is. Ebbe az irányba mutat a francia Nemzeti Tömörülés folyamatos erősödése, a német jelzőlámpa koalíció felbomlása és a magyar kormánypártok közeli szövetségesének számító osztrák Szabadságpárt várható hatalomra jutása”.

Kiss Rajmund hozzátette, „Ausztriában a napokban megbukott a korábbi kancellár, miután sikertelenül próbálta tető alá hozni a múlt őszi választásokon alulmaradt pártok koalícióját, azzal a szándékkal, hogy távol tartsa a Patrióták pártszövetség egyik alapítóját, Herbert Kicklt a kancellári széktől. A Szabadságpárt a felmérések szerint folyamatosan erősödik, ha a Néppárt nem adja be a derekát a koalíciós tárgyalásokon, egy előrehozott választásból még erősebben kerülhetne ki Kickl pártja”.

Kapcsolódó cikkeink

Megosztás
Címkék

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.