Így hálózta be a Balkánt Soros György – 3. rész: Albánia és Koszovó
Soros György albániai és koszovói tevékenysége hatalmas jelentőséggel bír a Balkán elmúlt harminc éves történelmében. Az ezekben az országokban kialakított hídfőállások ugyanis mára komolyan hozzájárultak a régió destabilizálásához, ami így Soros „nyílt társadalmakon” alapuló ideológiájának is egyre termékenyebb talajt biztosít.
A többi országhoz hasonlóan, Soros György albániai és – az akkor még hivatalosan nem is létező – koszovói tevékenysége is a ’90-es évek elejéig nyúlik vissza, ami a forgatókönyv-szerűen alkalmazott befolyásszerzési akcióknak köszönhetően hamar meghozta a várt „eredményeket”.
Az 1992-ben megnyílt Nyílt Társadalom Alapítvány – Albánia így alig pár év alatt az egyik legbefolyásosabb szervezet lett az országban, Soros pedig az albán politikai elit több tagjával is szoros kapcsolatot ápolt.
Ennek, valamint az amerikai demokrata párttal ápolt kiváló kapcsolatainak köszönhetően Soros már az 1996–97-ben kirobbant, úgynevezett piramisjátékok okozta zavargások után megkerülhetetlen szereplővé tudott válni Albániában, ami komoly beleszólást biztosított számára a politikai folyamatokba. Sőt, a 2000-es évekre már a külügyminisztériumi és igazságügyminisztériumi dolgozók fizetéskiegészítését is a milliárdos szervezetei állták, elmosva ezzel a civil és politikai szervezetek szerepei közti határvonalakat.
Soros szervezetei azonban az albánok által nagy számban lakott Koszovó függetlenségében is jelentős szerepet játszottak.
A 1993-ban létrehozott prištinai iroda már a kezdetektől fogva támogatta a koszovói albánok törekvéseket, de az 1998–99-es koszovói háborúba történő NATO-beavatkozásra is többek között a Soros által finanszírozott Nemzetközi Válságcsoport jelentése alapján került sor. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államokban már a 2000-es évek elején megindult a washingtoni lobbi Koszovó függetlenségéért – aminek támogatásáért többek között Tom Lantos 100 ezer, Benjamin Gillman kongresszusi tag pedig 20 ezer dollárt kapott ismeretlen szervezetektől –, aminek a támogatása a következő években egyre erősebbé vált.
A folyamatos albán lobbi és a koszovói feszültség végül 2008-ra eredményezte az ország önállósodását,
ahol ekkorra – a még 1999-ben hivatalosan megnyílt – a Koszovói Nyílt Társadalom Alapítvány már komoly belpolitikai befolyással bírt. A 2008-as választások előtt a szervezet például egy „civil szervezetekből” álló koalíciót is felállított, ami „megvizsgálta” a hat legnagyobb politikai párt tagjainak hátterét és egy jelentésben listázta azokat a politikusokat, akik szerintük nem alkalmasak a parlamenti mandátum megszerzésére. Ezt követően a jellemzően Soroshoz köthető szervezetekből álló koalíció a választási kampány utolsó három napjában körülbelül 50 ezer, az általuk alkalmatlannak tartott politikusok neveit listázó szórólapot is szétosztott az emberek között Koszovó szerte, jelentősen befolyásolva ezzel a választások kimenetelét.
Mindeközben Soros befolyása Albániában is tovább nőtt, ami a több szálon is hozzá köthető Edi Rama 2013-as megválasztásával érte el a csúcspontját.
A korábbi Soros-ösztöndíjas és jelenleg is a helyi Soros-alapítvány kuratóriumi tagjaként dolgozó politikus már régóta nagy tisztelője a milliárdosnak, akiről több interjúban is elismerően beszélt az elmúlt években. A sokak által Soros elsőszámú befektetéseként jellemzett Rama kormányában ráadásul több olyan politikus is helyet kapott, akik a Soros által támogatott Mjaft! nevű civil szerveződéshez köthetők, így a spekulánsnak mára az egész albán kormányban komoly befolyása van.
Ennek köszönhetően Soros az évek során az országban lezajlott igazságügyi reform lebonyolításában is fontos szerephez jutott,
aminek eredményei későbbi választásokon is komoly előnyt biztosítottak Rama pártjának.
A két régi jó barát az albán belpolitika irányítása mellett azonban Edi Rama „Nagy-Albán álmáért” is sokat tett az utóbbi időben. Az albán miniszterelnök által képviselt terv gyakorlatilag összeolvasztaná a térség azon államait, amelyekben jelentős albán kisebbség él, így Koszovó mellett Kelet-Montenegrót, Nyugat-Macedóniát, Dél-Szerbiát és Görögország nyugati határsávját is egyesítené, aminek első lépése Koszovó és Albánia egyesítése lenne.
Ennek érdekében az utóbbi években több lépés is történt, legújabban pedig egy hatalmas méretű beruházás keretein belül a két ország fővárosát, Prištinát és Tiranát egy autópályával is összekötötték, amivel gyakorlatilag megszűnt a két állam közötti határőrizet.
Mindemellett a két ország kormánya már rendszeres közös kormányüléseket is tart, 2021-ben pedig Albin Kurti koszovói miniszterelnök nyíltan is támogatta Rama elképzeléseit a két ország egyesítését illetően.
Mindez persze az utóbbi időben több konfliktust is eredményezett a szerb vezetéssel, akik érthető módon nem nézik jó szemmel a koszovói-albán közeledést, és egyre erőteljesebben lépnek fel a koszovói jogsértésekkel szemben.
A terv megvalósításában azonban természetesen maga Soros György is komoly szerepet vállal, akinek fia, Alexander az elmúlt időszakban több alkalommal is találkozott albán és koszovói vezetőkkel. A milliárdos emellett a szervezetein keresztül is jelentős összegekkel támogatja Nagy-Albánia létrejöttét.
A Koszovói Nyílt Társadalom Alapítvány 2019-es jelentéséből például az is kiderül, hogy a szervezet már három éve is közel 120 ezer eurót fordított egy Kosovo-Albania projektre,
aminek célja a koszovói és albán civil szervezetek közti együttműködés erősítésé volt. A Nyílt Társadalom Alapítvány – Albániával közösen megvalósított projekt részeként a résztvevők abban is megállapodtak, hogy az oktatás, az energetika és a kereskedelem fejlesztése terén is szorosabb együttműködésre törekednek a jövőben és emellett a két ország politikai kapcsolatainak elmélyítésében is fontos szerepet vállalnak majd.
A Soros által elfoglalt hídfőállások tehát mind Koszovóban, mind pedig Albániában stabilan állnak. Az országokban zajló lobbitevékenységeknek, és a szervezetek által gyakorolt indirekt befolyásszerzésnek köszönhetően a milliárdos mára mindkét országban megkerülhetetlen személlyé vált, és komoly szerepe van a térségben tapasztalható feszültség fenntartásában.
Az általa legújabban támogatott Nagy-Albánia terv megvalósulása ugyanakkor a sokak által lőporos hordóként emlegetett régió destabilizálása mellett, Európa többi részére is komoly hatással lehet,
ami sem a migráció, sem pedig a gazdasági folyamatok terén nem jelentene sok jót számunkra.
Egy ilyen forgatókönyv megvalósulása ugyanakkor persze épp Soros Györgynek kedvezne leginkább, aki ennek köszönhetően továbbra is kedve szerint szólhatna bele a legtöbb balkáni ország politikai folyamataiba és bonthatná tovább a még ellenálló nemzetállamok egységét, ahogyan azt már több mint harminc éve teszi.
